Nemcsak a magyarok, hanem alighanem a szlovákok és más európai uniós nemzetek polgárai is szembesülnek azzal, amivel augusztus 1-jén nekem „sikerült”. 2025. január 1-je, illetve még szigorúbban 2026. január 1-je óta az Egyesült Királyságba nekünk, európai uniós állampolgároknak ETA-val, magyarul elektronikus beutazási engedéllyel kell rendelkeznünk, ami egyfajta könnyített vízum. Az idei évtől annyiban szigorodott a brit rendszer, hogy ezt már a repülőtéri átszállásokhoz is megkövetelik. Applikáción keresztül lehet igényelni, de interneten, vagyis online is.
Idén áprilistól 20 angol fontot, vagyis 24 eurót kell fizetni az ETA-ért, ami két évre szól, többszöri beutazásra jogosít, és alkalmanként fél évet szabad tölteni vele az Egyesült Királyságban. A biometrikus azonosítóval rendelkező útlevelünk egyfajta brit honosítása ez, de ha online igényeljük, érdemes olyat találnunk, aki ezt már megkapta. Az online felületen ugyanis olyan plusz feladatok vannak, amelyek megoldása – például a fényképkészítés, a paramétereinek megválasztása és feltöltése, a hozzá kapcsolódó kívánalmak (legyen elég éles; ha szemüveges vagy, ne legyen rajtad a fotón szemüveg; a háttér legyen homogén) – több időt emészthet fel, mint amennyit az ember ilyenkor normálisnak gondol.
Viszont amire mindenképp érdemes felhívni a figyelmet:
ha valakinek ETA-ra van szüksége, vigyázzon, hogy a gov.uk honlapon keresztül igényelje, máskülönben alighanem a 20 font többszörösét kell kifizetnie.
Több barátom is belefutott abba, amibe én is. Pedig élhettem volna a gyanúperrel, hiszen ha a böngészőbe beírom a „brit vízum magyaroknak” kulcsszót, akkor – sejthettem volna, de az imént le is ellenőriztem – az első négy helyen a brit kormányhivatalra „rátelepedett” magántársaságok különböző honlapjai tűnnek fel. Ezek – mint később kiderült – ugyanazokat az adatokat kérik, méghozzá sok közülük magyarul, mint ami a brit beutazási engedélyhez, az ETA-hoz kell. Kérik a bankkártya-adatokat is, és a meglepetés csak azt követően ér, amint ezeket – egyébként magyarul(!) – megadtad: kellemes időtöltést kívánva arról értesítenek, hogy 108,50 eurót levontak a számládról. Én azonnal értesítettem őket, hogy a megadott információk félrevezetőek voltak, én a gov.uk-ra kívántam jelentkezni, kérem, azonnal utalják vissza a pénzt. Hivatkoztam a fogyasztói jogokra.
A regisztrációs folyamattal ezért azonnal le is álltam – ezzel is jelezve, hogy nincs szükségem a szolgáltatásukra.
Az én esetemben eljáró cég központja Lengyelországban van, de nemcsak lengyel, hanem német és brit telefonszámot is megadtak. A britet hívtam fel, mivel az internetes felületen terelgetve a visszautalási eljárásnál sem lehet könnyen megtalálni, hogy hova kell kattintani. Hosszas e-mailezés után végül sikerült megtalálnom azt a telefonmelléket, ahol a munkatársuk kapcsolását követően ki tudtam tölteni, ami a neten volt. Anélkül nem ment, de ehhez külön egy 12 perces beszélgetésre volt szükség. Öt munkanapon belül vállalták a 108,50 euróból 71 euró visszafizetését, ami még nem történt meg. A többit, vagyis 37,50 eurót különböző jogcímeken – többek között azzal, amit magyarul rendszerhasználati díjnak neveznék – levonták (vagy levonják). Voltam a bankfiókomnál, hogy visszaterhelési (vagy fizetésivisszahívási, angolul chargeback) eljárást kezdeményezzek, de erre kártyás fizetésnél korlátozottan van csak lehetőség. Ráadásul a hétfő hajnali utalást – annak ellenére, hogy hétfőn napközben, majd kedden is jeleztem a számlavezető fiókomnál a körülményeket – kedd napközben már véglegesen rám is terhelték. A panasz kivizsgálására a banknak 30 napja van. Az Európai Unióban az elállási jog 14 nap, tehát még azon belül vagyunk. Természetesen reklamálni fogok az eljárással kapcsolatban a lengyelországi központnál is. De abban alighanem egyetértünk, hogy jobb ilyen helyzetbe nem kerülni.
Talán az applikáció használata kevesebb kellemetlenséggel jár…
Gecse Géza
