A magyar külgazdasági és külügyminiszter a szlovák államfővel, miniszterelnökkel és külügyminiszterrel is találkozott június 30-án, Pozsonyban , átadták a Jó szomszédság és megértés díjakat. Berényi Navracsicsot az MKP székházában fogadta.(Frissítve!)
Friss: Navracsics Tibor az MKP-ban
Szlovákiai hivatalos látogatása során az MKP pozsonyi székházát is felkereste Navracsics Tibor magyar külügyminiszter, aki a Berényi József vezette delegációval folytatott tárgyalást.
A tanácskozás után a külügyminiszter és az MKP elnöke sajtótájékoztatót tartottak.
Navracsics Tibor elmondta, hogy alapvető kötelességének tartja, hogy a magyarság képviselőivel is találkozzon. „Az itt élő magyarság képviselőit arra kértem, hogy mondják el, hogy melyek azok a kérdések, melyek nehezítik a hétköznapi életüket, melyeket meg kell oldanunk a jövőben, hogy az itt élő magyarság élete könnyebb legyen. Eközben tudjuk, hogy sem Szlovákia, sem Magyarország nincs könnyű helyzetben, ezért különböző kormányzati döntések születnek a közpénzek optimális felhasználása érdekében. Ez esetekben különösen oda kell figyelni a nemzetiségekre, ellenkező esetben előfordulhat, hogy jó szándékú intézkedések a nemzetiségek számára hátrányosak lesznek.” – mondta a külügyminiszter.
Berényi József örömét fejezte ki, hogy folytatódott az a tradíció, miszerint a magyar kormány képviselője pozsonyi tárgyalása során felkeresi az MKP székházát is. „Ez nagyon fontos véleménycserére ad lehetőséget. A találkozásunkon megkérdeztük a miniszter urat a mai tárgyalásairól. Mint mondta, két területen is megnyitotta az érzékeny kérdések palettáját, mégpedig az állampolgársági kérdést, illetve a kulturális-oktatási területet.” Berényi József szerint felül kellene vizsgálni és a megváltozott körülményekhez kellene igazítani a magyar-szlovák alapszerződést, amelynek megkötésére csaknem húsz éve került sor. Erre azért volna szükség, mert a megkötése óta eltelt időszakban – amely a helyi magyarság 110 ezres lélekszámcsökkenését hozta magával – megváltoztak a felvidéki magyarság megmaradásának alapfeltételei, s ma a közösségnek megmaradásához intézményi és pénzügyi keretei bővítésére van szüksége.
Az MKP részéről Farkas Iván, Őry Péter, Bárdos Gyula és Szigeti László elnökségi tagok is részt vettek a találkozón, valamint annak egy részére az MKP elnöke meghívta Pfundtner Edit független parlamenti képviselőt is, hogy az találkozhasson a magyar külügyminiszterrel. (on, felvidek.ma)
Korábban írtuk:
Az első pozsonyi hivatalos látogatása elején Navracsics Tibor szlovák kollégájával, Miroslav Lajčák külügyi tárcavezetővel folytatott megbeszélést.
Navracsics szerint nem volt kérdéses, hogy Pozsony az első fővárosok egyike, ahova hivatalos látogatást tesz, mivel Magyarországnak a szomszédai közül történelmileg Szlovákiával a legszorosabb a kapcsolata.
A szlovák-magyar kapcsolatok kitünően működnek, de mint a legjobb barátságoknál, úgy itt is akadnak viták, véli a magyar tárcavezető, aki átadta vendéglátójának, Miroslav Lajčáknak a Visegrádi négyek együttműködésének elnöki tisztségét.
„A magyar V4-es elnökség alapvető célja az volt, hogy a Visegrádi négyek együttműködését tovább fejlesztve egy olyan közösséget tudjunk kialakítani Közép-európában, amely szorosabb együttműködést tesz lehetővé, s így biztonságosabbá is teszi térségünket.
Az egyik legfontosabb törekvésünk az, hogy Magyarország és Szlovákia között is minél könnyebb legyen a közúti kapcsolat megteremtése, minél könnyebben átjárható legyen a magyar-szlovák határ. A biztonság jegyében pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvalósuljon az északi energiafolyosó, amely lehetővé teszi az itteni országoknak, hogy biztonságos közösséget alkotva kevésbé legyenek kitéve külső hatásoknak vagy kockázatoknak az energiaellátés területén” – nyilatkozta Navracsics Tibor. Az együttműködés szempontjából kiemelte az intézményesülés fontosságát, azt hogy a jószomszédi kapcsolatokat ápoló V4-ek parlamentjei is együttműködnek, s ez a térség országainak közeledését is elősegítette.
Szlovákiának sok sikert kívánt a V4-es elnöksége idejére tervezett prioritásai megvalósításához, hozzátéve: ebben Pozsony Magyarország segítségére bizton számíthat.
A miniszterek átadták a Jó szomszédság és megértés díjat, melyet 2008-ban alapítottak. Az elismerést minden évben a magyar és a szlovák társadalmi és tudományos kapcsolatok közeledéséért kiemelkedő teljesítményt nyújtó embereknek, kutatóintézménynek ítélik oda, idén a díjat Keményné Koncz Ildikó, a Pannónia Női Borrend nagymestere, valamint Adrián Artimovics és Jozef Kocka kapta.
Felvidék.ma
Fotó: on, sita
{iarelatednews articleid=”3847,46082,46146,45687,46138″}