Az ausztráliai Cairnsban vasárnap befejeződött a G20-ak, a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező 20 ország pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek tanácskozása. A DPA hírügynökség tájékoztatásából megtudtuk, hogy a találkozó legfőbb eredményének a globális konjunktúrát, a gazdasági fellendülést megerősítő intézkedéseket nevezhetjük, amelynek mozgatórugóját az infrastruktúrába történő beruházások fogják alkotni.
A világgazdaság fejlődésének növekedési szintje 2018-ra várhatóan 2 %-kal magasabb lesz, mint ahogyan az a 2013-as előrejelzésben szerepelt.
A DPA hírügynökség tájékoztatása szerint a résztvevők jóváhagyták azokat a német tervezeteket, amelyeknek alapján a világgazdaság növekedését a magánberuházásokon keresztül kellene biztosítani.
A záródokumentum figyelmeztet a geopolitikai veszélyekre és a pénzügyi piacokon már egy ideje fennálló kockázati tényezőkre. Kiemelt problémaként kezelendő az Ebola-vírus afrikai terjedése. A csúcson egyetértés született az olyan vállalatok elleni keményebb fellépésről, amelyek az adótörvényekben levő kiskapukat kihasználva kibújnak az adókötelezettség alól.
A tanácskozást mindenképpen a világgazdaság stabilizációja felé vezető lényeges lépésként lehet elkönyvelni.
Wolfgang Schäuble, Németország pénzügyminisztere elmondta, hogy az ESM-et, az eurozóna védelmi mechanizmusát nem szabad a konjunktúra támogatására használni. „Az említett mechanizmusnak a konjunktúra finanszírozáshoz nincs semmi köze” – mondta.
Joe Hockey, Ausztrália pénzügyminisztere a G20-ak találkozóján kifejtette, hogy a résztvevők elfogadták az infrastruktúrába történő beruházások minőségi szintjét emelő indítványt is.
„Megegyeztünk, hogy felfüggesztjük a közkiadásokból finanszírozott inaktív, a fejlődést nem támogató intézkedéseket, s a továbbiakban a magánberuházásoknak adunk nagyobb teret” – fogalmazott.
Az ötéves programban szerepel egy adatbank létrehozása is, amely tartalmazni fogja a magánbefektetők által tervezett projektekkel kapcsolatos információkat is.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (MMF) vezetője a fejlődő országokban fennálló deflációs kockázatokra figyelmeztetett.
A záródokumentum idézi véleményét: „Észrevettük, hogy az ún. alacsony kamatok időszakában a pénzügyi piacokon rendkívüli kockázati tényezők halmozódhatnak fel”.
Hockey a nemzetközi konszernek, vállalati csoportosulások adómegkerülésével kapcsolatban felvetette, hogy a mozgáslehetőségük egyfajta szűrés segítségével, a bevételeiket tartalmazó egyfajta automatikus információcsere által szűkíthető. Az említett rendszerhez számos ország csatlakozna. A kölcsönös információcsere rendszerének 2018-tól úgy kellene működnie, hogy egyetlen nagyobb vállalat se tudjon nyeresége más országba történő átcsoportosításával kibújni az adózási kötelezettség alól.
Az értekezleten szóba került, hogy a Nyugat-Afrikában terjedő Ebola-vírus komoly kihatással lehet az érintett országok gazdasági fejlődésére, ezért elengedhetetlenül szükséges a közös nemzetközi fellépés.
HCS, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43724,48363″}
