Múltkoriban hívták föl a figyelmemet a Geográfia tankönyvre, mely „az alapiskolák 7. és a nyolc évfolyamos gimnáziumok 2. osztály számára” készült. Ez Afrikát és Ázsiát „ismerteti”. A hermándi Katonai Kartográfiai Intézet (Vojenský kartografický ústav – VKÚ) adta ki 2010-ben 4200 – ahogy olvasom – „darabban” (2. o.) Nem lehet ezt Földrajznak nevezni, mert arról az anonim (félre)fordító(k) gondoskodnak.
Felemás kiadvány, magyar-szlováknak is mondhatom, mert valami miatt a részvénytársaság szót az ismeretlen fordító nem ismeri, a térképek és grafikonok mindenütt szlovák nyelvűek és a mondatokba is szlovák szavakat kevernek minduntalan. Néha következetlenül. „A mai Amerikát és Ausztráliát/Austrália az emberek csak később telepítették be.” Vagy: „A Földön/Zem található szárazföld viszont nem lakott egyenletesen.” (3. o.) Itt már nekem a szórend is csikorog. A Föld/Zem ezután mindenütt együtt szerepel.
Az Óvilág helyett öreg világról értekezik, de annak értelmét is pontatlanul adja meg: „Az első fejlettebb civilizációk Afrika, Ázsia/Ázia és Európa csatlakozási pontján fejlődtek ki. Ezért néhol öreg világnak nevezik őket.” (uo.) De nem a csatlakozási pontokat nevezik Óvilágnak, hanem az előbb említett kontinenseket!
Mezőgazdaság helyett mezőgazdálkodást ír (uo.). Az emberek eleinte „áthajlások” és nem sziklaereszek alatt laktak (uo.).
Az elkezdeni igét is szerette a szerényen anonimitásba burkolódzó fordító: „…az emberek elkezdtek nagyobb épületeket is létrehozni.” Az emberek nagyobb épületeket kezdtek építeni. Nem világosabb? „A lakosság elkezdett új élelem és lakóhely után vándorolni…” (uo.) A magashegységekben nem fennsíkok találhatók, hanem síkságok (uo.; 27. o.; 40. o.).
„A népsűrűségmutatót (számítást) használjuk annak kifejezésére, mennyire sűrűn lakott egy adott terület.” (uo.) A lakosság száma helyett unos-untalan a létszám kifejezéssel él. Ausztráliát „nagy részből sivatagok és félsivatagok borítják.” (uo.) Még nem is lapoztunk a tankönyvben, mindezek a pongyolaságok egy oldalon élvezhetők!
De lapozzunk egyet! A következő oldalon megtudjuk, hogy a házak „magasságágukban” is különböznek egymástól. A „városi lakosság száma is megfigyelés alatt van (leggyakrabban százalékarányban van kifejezve).” Ez számomra újdonság. De a megfigyelt lakosság számát miért százalékban fejezik ki, nem tudni. Mondjuk: Besztercebánya 66%! Világos, nem?
Magunk mögött tudhatjuk a 4. oldalt, melyen a szöveg csak egy harmadot tesz ki, így kevesebb a hiba.
Az emberek bár „kinézetben” (értsd: külső jegyeikben) különböznek egymástól, eredetük közös. „Nevetés, sírás, félelem, öröm vagy bánat, barátság vagy szerelem egyforma az egész Földön/Zem, bár különböző módon nyilvánulnak [!] meg.” (6.) A többes szám használata tükörfordítás folytán másutt is előbukkan: Ezek a különböző kinézetek a „különböző természeti feltételeknek való alkalmazkodása folyományaként jöttek létre.” (6.) Szép a mi anyanyelvünk!
A következő gyöngyszemeket már nem is kommentálom. Elment a kedvem.
„A lapos, gömbölyded arcok apró orral és szűk szemekkel alkalmasabbak a hűvös és szeles éghajlatban.” (uo.) Csináltassunk sürgősen plasztikát! Jön a tél.
„Világnyelvnek főleg bizonyos európai nyelveket tekintünk, elsősorban az angolt. Ez azért van, mert a múltban ezek az országok [melyek?] uralták a Föld/Zem nagy részét és a nyelvüket használták egymás megértésére különböző nemzetek között.” (8. o.)
„Néhány legfontosabb [hogyan lehet fontossági sorrendet felállítani?] vallás terjedése határozza meg az emberiség történelmét és a jelenlegi történéseket, ezeket világvallásnak nevezünk.” (uo.) „A lakosság jelentős csoportjait (főleg bizonyos országokban [melyekben?]) a vallás nélküli emberek alkotják.” (uo.) „A világvallásokat két nagy csoportba lehet sorolni az alapján, hogy egyedüli Istent vagy több istenséget tisztelnek.” (uo.) „Az iszlám a második legelterjedtebb hitvallás a világon.” Néhány sorral alább a hinduizmust is hitvallásnak (= krédó) mondja (uo.) Talán vallás, nem? A judaizmust a legrégibb vallásnak nevezi (9. o.)! Holott különböző természetvallások már korábban is léteztek. A zsidók a judaizmus felvétele előtt is más vallást követtek.
„A buddhista hívők gyakran Kelet-Ázsia/Ázia más vallásaiban is hisznek.” (9. o.) Az emberek nem a vallásokban hisznek általában.
Tudják mi a „kerek (kalács) grafikon”? A nagymamának térde grafikonja van! Bizonyára rájöttek, a kördiagramról van szó. Az „oszlop alakú ábra” – nehogy rosszra gondoljanak – az oszlopdiagram (10. o.). Másutt is diagrammák (25. o.) szerepel diagramok helyett.
Az egyik ábra a „kiválasztott nemzetek számosságát jelöli.” Majd a következő (félre)magyarázatot kapjuk: „A Föld/Zem egyértelműen legszámosabb [!!!] nemzete a kínaiak. Kína/Čína területén rengeteg nemzet él, amelyek közül a mandarinok a legszámosabbak.” (10.o.) Ebből a tanuló semmit sem tud meg, még azt sem, hogy a mandarinok a kínaiakhoz sorolandók és hogy miért használják ebben az országban a kínai írást. De azért azt közlik velük, hogy 171-szer többen vannak, mint a szlovákok. A követ minduntalan Szlovákiához viszonyítja az adatokat, ami meglehetősen mesterkélt szűklátókörűség.
„Melyik a legelterjedtebb vagy világnyelvet tanuljátok, vagy szeretnétek megtanulni?” (11. o.) Erre örömünkben csak azt mondhatjuk: „Nágy szlovák ember fogalmazása nagyon hásonlít magyarra!!”
Az Afrikáról szóló rész első fejezetének címe: „Fekvés és partszakasz” Majd a következő pongyola mondatot olvasom: „A fekvése (szélessége) határozza meg azt a napsugárzás-mennyiséget, amely Afrikát éri.” (12. o.) A Földközi-tenger „Afrika legészakibb pontját súrolja” (uo.). Hiába. Van nekije smirglije. „Afrika nagy része ugyanabban az idősávba [időzónába] tartozik, mint Szlovákia/Slovensko.” (uo.) Az is megtudom, hogy az Atlanti óceán „…Afrikába a Guineai öblön/Guinejský záliv keresztül ékelődik. Legnyugatabbra Afrika az Atlanti-óceánba/Atlantický oceán nem messze a Kapverdi-szigetektől/Kapverdské ostrovy Szenegálban/Senegal csúszik be.” (uo.) Biztos banánhéjon!
A Szomáli-félsziget a félretájékoztató tankönyv szerint „afrikai sarok” és nem Afrika szarva (12. o.).
„Az Atlanti-óceán/Atlantický oceán kietlen sivatagos partszakasza mentén hajóztak tovább, egészen a Guineai-öbölbe/Guinejský záliv, kicsi szigetekkel a partszakasz mentén.” (uo.)
Afrikának és Ázsiának csatlakozási pontja van és nem határa e könyv szerint (13. o.)! „Jelenkorban már egész Afrikát körbe lehet hajózni.” Mikor nem lehetett – ha a Szuezi-csatornát nem vesszük figyelembe (hossza elenyésző, 163 km)? Majd azt olvasom, hogy az „Afrika körüli hajóutak újra 500 évvel ezelőtt kezdtek feléledni” (uo.). A hajóutat megcsókolta a deli herceg és az feléledt Csipkerózsika álmából. Aki nem hiszi, éledjen utána!
Afrika dús növényzetű ország, azért itt még a betegség is „virágzott” (uo.)! Az afrikai flórának és faunának ez az egyik sajátossága. A következő megállapítás sem kevésbé tréfás: „Afrika emiatt [hogy számos fennsík található területén] az átlagos tengerszint feletti magasság alapján a legmagasabban fekvő földrészek közé tartozik. A kontinens felszíne túlnyomórészt nagyon öreg, tehát őskőzetek alkotják.” (16.o.)
Afrika egy része évmilliók múlva le fog válni és szigetet képez majd. Ezt a kötet imigyen adja hírül: „Afrika legjelentősebb és egyben legérdekesebb jellemvonása, hogy az Afrikától keletre fekvő szárazföld [!?] lassan kezd leszakadni. …egy nagy szárazföld válik majd le tőle, és egy nagyméretű sziget is kialakulhat.” (uo.) Az Etióp-magasföldet Etióp-fennsíknak keresztelik át (uo.). Egyes hegységeket (Tibeszti, Ahaggar) „a természeti erők egyenesítettek ki.” (uo.) Biztos satuba fogták. „Afrika sík felszínét a hegységeken kívül nagyterületű medencék is tarkítják.” (uo.) Tarka-barka Afrika! A kőolajból nyersolaj lesz (17.o.). „A kontinens legnagyobb hiányossága a minőségi ivóvíz egyenlőtlen hozzáférhetősége és általános hiánya.” (uo.)
„Afrika éghajlati öveket alkot (párhuzamos irányban), amelyek az Egyenlítőtől északra és délre fekszenek.” (18. o.) Afrika délnyugati részét meg a hideg légáramlat [értsd: tengeráramlat] hűti, amely a Namíb/Namib sivatag keletkezését is befolyásolta közvetlenül a partjainál. Az afrikai éghajlatok [!!!] keletkezését viszont a legjelentősebben a passzátok határozzák meg.” (uo.) „Afrikát a Földön/Zem való elhelyezkedése arra predesztinálta, hogy a Nap/Slnko csillagunkról származó legnagyobb mennyiségű fényt és meleget fogadja az összes kontinens közül.” (19.) Az Egyenlítő úgy tűnik másutt nem szel át földrészeket.
A következő fejezet nem a Vízrajz nevet viseli, hanem Vizek a címe. Mindjárt az első mondat mellbevág: ‘”Afrikát több olyan részre lehet osztani, ahonnan elfolyik a víz a felszínéről.” (22. o.) A térkép magyarázó szövege is ehhez méltó: „Afrika tengeri és óceáni medencéinek térképe azt mutatja, melyik területről szedi őssze a vizet a folyó és hol torkollik.” (uo.) Az „esős időszak köszönt be a forrás területére.” (u.) És azt mondja mondén frivol könnyedséggel: Csókolom a kisztihandját! Kongó „a Föld/Zem második legnagyobb vízmennyiségű folyója.” (23. o.) A Nasszer-tóból Nászir-tó lesz (uo.). A Csádi-tónak „Nincs elegendő vízpótlása, és ezt is az emberek rendkívüli módon kihasználják.” (uo.) Ejnye-bejnye. „A Csádi-tó/Čadské jazero területe rohamosan csökken.” (uo.) Csád-tó helyett. Felülete rohamosan zsugorodik – mondanánk magyarul. „Még 6000 évvel ezelőtt a Szahara/Sahara teli volt vízzel.” Tessék mondani, a Szahara az egy víztartály?
A következő mondat, mely a növényzetre és állatvilágra utal is hasonlóan felhomályosító: „Hasonlóan az éghajlathoz, az Egyenlítő körül egyenlően (északra és délre) elterülő övekben a növények és állatok is el vannak terjedve.” (26. o.) Nahát! Köszi az infót. A „széloldali hegyoldalak” is megérdemli a méltatást. „Felséges elefántok és zsiráfok is élnek itt. A szavannákban bizonyos fafajták is sikeresen nőnek (baobabok, akácok).” (27. o.) Másutt az elefántok magasztos külsejűek (28. o.). Őfelsége az elefánt egy sikeres majomkenyérfa árnyékában. Afrikában katonás rend uralkodik: „Az erdőkben a növények tipikus magasságokban nőnek” (27. o.). A „fák több magasságfokozatban nőnek.” (uo.) Ez is újszerű megállapítás: „Sok állatfajta él elterjedve az egész Földön/Zem.” (29. o.) „A legnagyobb számú gyerek és a legkisebb számú éltesebb lakos él itt…” (30. o.) „Az egyes törzsek vagy nemzetek állandóan próbálják saját területi igényeiket átültetni mások kárára…” (31. o.) Ültessünk igényeket Afrikában, hátha megnőnek! Az éghajlat megfelelő. „Benszülötti táncok…” (32. o.) Majd a gyémántok és drágakövet kitermeléséről is szó esik: „Több helyen a kitermelésük dicstelenül híres a munkások (gyakran gyerekek) kizsákmányolása és szenvedése miatt.” (34. o.) A karavánoknak „kereszteződési helye” van (36. o.). A régi hegyek maradványaiból csak emlékeztető maradt meg (Tibeszti-hegység, Ahaggar) (uo.). Még egy szóra érdemes érdekesség: A víz „a medrekben folyik az év közben” (37. o.). Figyelemreméltóbb lenne, ha azon kívül folyna. De lehet, hogy éven kívül ezt teszi.
„Dél-Afrika természete nagy színes.” (44. o.) Hiába. Festi magát.
A nagyvárosok szegény negyedeiben egymás „Megértéshez nagyon sok nyelvet használnak, a legtöbbet használtak közé az angol, a portugál, rengeteg otthoni nyelv és az afrikai nyelv [!!!!] tartozik.” (45. o.) „A legtöbb turista a Dél-afrikai Köztársaság/Juhoafrická republika” (uo.).
Intsünk búcsút Afrikának, habár ebben a hűvös időben még több csudabogarat tudnánk ott összegyűjteni, melyről annyi „hasznos”, vagy inkább bárgyú tudnivalót sajátíthat el a nebuló ebből a tankönyvből. Lehet, hogy a fordító napszúrást kapott ‘a párhuzamos éghajlati övekben’.
Az 52. oldaltó kezdve a 103-ig Ázsiáról esik szó. Az elején egyből felvillanyozva olvasom, hogy az ázsiai kontinens „az Északi-sark mögé nyúlik” (52. o.) Azután is akad szép mondat jócskán: „Ázsia/Ázia kontinens közösen Európa kontinenssel egy kontinenst alkot – Euroázsiát/Eurázia.” (uo.) A Márvány-tengerből Marmar-tenger lesz (uo.) Ez a földrész (ezt a szót a fordítók lehetőleg kerülik mint ördög a szenteltvizet) nagyon tiszta, mert „Ázsiát/Ázia közvetlenül három óceán vizei mossák.” (uo.) „…Ázsia/Ázia partszakasza tagoltabb, mint Afrikáé, sok tenger mélyen benyúlik a szárazföld belsejébe, így hatalmas öblöket képezvén, vagy nagy félszigeteket mosván.” (52-53. o.)
„Szintén Ázsia/Ázia több növényét és állatát még nem sikerült felfedezni és leírni.” (53. o.) Úgy látszik Szlovákiában is vannak ilyen hiátusok, ahol még nem sikerült felfedezni és leírni az olyan „ferdítőállatokat”, akik ilyen könyvek „fordítására” vetemednek! Az Urál hegység „természetes határt képezvén Európa és Ázsia/Ázia között.” (56. o.) A homoksivatagból homokos sivatag lesz (57. o.). A hideg tengeri áramlások hűvösek lesznek (61. o.), a tengerparti területek éghajlata mérséklődik (uo.), „a folyók gyakran kiáradnak a mederből” (64. o.).
„Ázsiában/Ázia szintén megtalálható a Föld/Zem legmélyebb tava…” (65. o.). Hol még? A kemény és bőralakú levelekből kevesebb víz párolog el (67. o.)! Ezen a különleges világrészen nem főemlősök, hanem „primátusok” élnek (67. o.)! Kétszer is. A hatalmas területek kizsákmányolása, az illegális fakitermelés miatt „mennek tönkre a páratlan növények és állatok.” (67. o.) Megnyugodhatunk, a párosakat nem fenyegeti veszély. Itt „a népsűrűség 4-szer – 8-szor sűrűbb, mint Szlovákiában/Slovensko.” (68. o.)
„Néhány államban helyenként elveszik a különbség a városok és vidék között.” (69. o.) Fakitermelés helyett „fatermelés” szerepel (72. o.). „A közlekedési hálózat sok országban elöregedett.” (73. o.) Délnyugat-Ázsia a Mezopotámiai-afölddel és a Földközi-tenger partvidékével „a legősibb mezőgazdaság keletkezési helyeihez tartoznak, az első városok és államok keletkezési helyeihez az emberiség történelmében.” (77. o.)
Iránban nem perzsák, hanem „perzsaiák” élnek (uo.) A kaukázusi viszályokban, háborúkban „Oroszország/Rusko is részt vesz, akinek [!!!] területe belenyúlik ebbe a térségbe.” (78. o.) Dél-Ázsiában, melynek egy részét Indiai-szubkontinensnek is „szokják” nevezni, az „erdők többségét már földekké változtatták” (82. o.). Varázspálcával. „India és Pakisztán/Pakistan sokéves háborúkat vezetnek Kasmír/Kašmír hegyvidéki térségéért.” (83. o.) Délkelet-Ázsia: „A szigetes részben található a trópusi őserdő…” (87. o.) „Az erdők faforrást jelentenek, szintén jelentős mértékű a halászat.” (97. o.) Közép-Ázsiába „kevés turista tart jelenleg”. Oka ennek a „biztonságféltés” (98. o.).
Nem tartom fontosnak, hogy tovább ismertessem a pongyolaságokat, a magyartalan szószerkezetet, vagy tükörfordításokat. Ez a kötet egy merénylet a gyermekek és anyanyelvünk ellen, mert helytelen, sót hibás szórendre, fogalomhasználatra tanítja őket. Ez pedig a zavaros gondolkodás melegágya. De tankönyvként lehetne használni, milyen hibákat kell elkerülnie a műfordítónak, hogy ne váljon köznevetség tárgyává.
A kötet a 104. oldalon sorolja föl az irodalmat, melyben egyetlen egy magyar forrás sem szerepel.
Minél hamarább ki kellene vonni a forgalomból, a „fordítóknak” vissza kellene fizetniük a honoráriumot, mert pocsék munkát végeztek. Sajnos, ma nagyon elszaporodtak a kocafordítók. Ha valaki azt hiszi, hogy konyhaszinten bírja a magyar nyelvet, már műfordítani akar és sajnos meg is kapja rá a lehetőséget. Ami bosszantóbb, hogy a kiadók nem ellenőriztetik az elvégzett munka minőségét és akkor ilyen a szégyenletes eredmény születik!
Valamikor a szerzők útleírásaikban, földrajzi tárgyú könyveikben leírták azt, amit kitaláltak vagy valóságnak hittek, mert hiteles tanúk meséltek nekik a kutyafejő emberekről, a bal,vagy jobb oldalon rövidebb lábú állatokról, amelyek ezért a hegyet jobbról, vagy csak balról futhatták körbe. Nem kellene leragadnunk ezen a szinten. Hacsak Szlovákia nem akar egy ókori, ősi országként tetszelegni.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma