A Felvidék magyar lakta régiójának fejlesztése szempontjából is fontos képzésről a somorjai Polgár Hajnalkával beszélgettünk.
A Miskolci Egyetem a tavalyi év után a most folyó akadémiai tanévben is elindította a távoktatásban megvalósuló helyi foglalkoztatás-fejlesztési tanácsadó felsőfokú szakirányú továbbképzését. Az egyetemnek az új tanulmányi programmal az volt a célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a helyi gazdaságfejlesztés kérdéseinek átfogó ismeretében képesek a helyi foglalkoztatást előtérbe helyező települési és kistérségi, közösségi alapú gazdaságfejlesztés szervezésére és irányítására.
A képzés híre a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság közvetítésével a Felvidékre is eljutott. „A továbbképzés érdekessége, hogy gazdaságfejlesztési irányú online távoktatási posztgraduális képzés keretében a kelet-közép-európai régióból egyelőre egyedül a kassai és a miskolci egyetemen van lehetőség új ismeretek elsajátítására és felsőfokú szakvizsga megszerzésére” – mondja a somorjai Polgár Hajnalka, aki az elsők között szerzett oklevelet a Miskolci Egyetem szakirányú továbbképzésén.
A képzést elsősorban a közösségi foglalkoztatási programok szervezőinek, a helyi munkaerő-piaci feszültségek enyhítésében, a helyi munkalehetőségek növelésében feladatot vállaló önkormányzati, civil vagy éppen vállalkozói szereplőknek ajánlják. Nem véletlen tehát, hogy a specializáció Polgár Hajnalka érdeklődését is felkeltette. Korábban ugyanis a pozsonyvereknyei önkormányzatban képviselőként és bizottsági elnökként is tevékenykedett, ma pedig a Pozsony megyei önkormányzat gazdasági és pénzügyi ellenőreként dolgozik, valamint több felvidéki magyar civil szervezet működésében is szerepet vállal.
Az oktatás technikai alapfeltétele az internet és a skype elérhetőség. Ez azt jelenti, hogy az előadások és konzultációk skype-on keresztül – utazási időt és költséget megtakarítva – bonyolódnak le. Ennek egyik előnye, hogy a földrajzi távolságok így már nem jelentenek problémát: az ország, sőt a határon túli területek legtávolabbi térségeiben lakók tanulhatnak egy csoportban, utazási és szállásköltségek kényszerű vállalása nélkül.
„Számomra rendkívül érdekes volt az olyan interaktív előadáson történő részvétel, amelynél nappalis hallgatók előadásához skype-on keresztül csatlakoztatva kellett az előadó kontrollkérdéseire válaszolni úgy, hogy fogalmam sem volt hányan hallhatják az esetleges helytelen válaszomat. Az ilyen órák ugyan inkább kivételes alkalomnak számítottak – hiszen posztgraduális képzésről lévén szó az egyetem tanárai igyekeztek igényeink és lehetőségeink szerint ütemezni előadásaikat –, rám mégis jelentős hatást gyakoroltak” – meséli a képzésről Polgár Hajnalka, aki ezt megelőzően a Selye János Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett oklevelet.
„Az előadások mellett a szükséges tananyag zártkörű internetes elérhetőséggel volt számunkra hozzáférhető. Az aktuális tananyagrészek elsajátításáról heti rendszerességgel kellett írásbeli tanúbizonyságot tennünk az említett, zártkörű internetes elérhetőségi portálon keresztül. A részfeladatok zárásaként időkorlátos összefoglaló teszteket adtunk le, és a főtantárgyakból szóbeli vizsgát is abszolválnunk kellett. A szóbeli vizsgákat és az előadásokat leszámítva valamennyi feladat elvégzésére kellőképp tág időintervallum állt a képzésben résztvevők rendelkezésére, így valamennyien saját időbeosztás szerint, a számára legmegfelelőbb időpontban adhatta le beszámító munkáját” – teszi hozzá.
Polgár Hajnalkától, aki Prof. Dr. G. Fekete Éva vezetésével megírt Közfoglalkoztatási programok tapasztalatai és továbbfejlesztési lehetőségei a Felvidéken című dolgozatával 2015-ben tette le a helyi foglalkoztatás-fejlesztési szakértői államvizsgát, megtudjuk azt is, egyedül a szakdolgozat megvédése és az államvizsga letétele igényelt személyes megjelenést Miskolcon.
„Mivel a helyi és térségi gazdaságfejlesztésre, különösen a leszakadó térségekben, vitathatatlanul szükség van, ezért munkámban a mai Szlovákia magyarlakta térségeinek gazdasági állapotára, adottságaira és nagyobb befektetések hiányában is kivitelezhető foglalkoztatás-fejlesztési lehetőségeire koncentráltam” – árulja el Polgár Hajnalka, megemlítve azt is, hogy munkájához erős támpontot adott a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság égisze alatt, Farkas Iván vezetésével kidolgozott Baross Gábor Terv, valamint Gébert Judit A jólét mérésének elméleti alapjai és problémai és Tóth Balázs István Az immateriális és a területi tőke összefüggései című munkája.
„Szakdolgozatom konklúziója, hogy a lokalpatriotizmusra és közösségtudatra épülő fejlesztési tőkeeszközök megóvása és tovább vitele nélkül – különösen válság vagy recesszió idején – lehetetlen a helyi és térségi fenntarthatóság és a fejlődés biztosítása. A területi vagy térségi fejlesztéseknél ez a láthatatlan tőke a tudatos egyéni és közösségi lokálpatriotizmus minőségének és milyenségének a függvénye. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nagymértékű és fizikai tőkejavakkal támogatott külső vagy belső migráció a helyi fejleszthetőség és fenntarthatóság alapvető tőkeforrását rontja le, ami recesszió vagy válság esetén egy-egy térség számára végzetes gazdasági leépüléshez vezethet. A migrációnak csak a láthatatlan tőke (például a társadalmi, vallási, kulturális, nyelvi azonosságtudat) széleskörű egyezései mellett lehet pozitív hatása, hiszen a betelepülő otthonérzete leginkább attól függ, mennyire képes azonosulni az őt befogadó közeggel és milyen mértékben képes alkalmazkodni a helyi közösség értékrendjéhez” – szögezi le Polgár Hajnalka, figyelmeztetve arra, hogy a belső migrációs tényezők célirányosan befolyásolhatók például foglalkoztatáspolitikai pénzforrásokból.
„Az ilyen és ehhez hasonló kérdéskörök kutatásához, feldolgozásához és kiértékeléséhez nyújthat ez a továbbképzés olyan hasznos tudástőkét, melyet jó szervezéssel felvidéki magyar közösségünk fenntartható fejlődésének a szolgálatába lehet állítani” – teszi végül hozzá.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”55442″}
