Szlovákia és Magyarország kapcsolatában tavaly is félreértések és konfrontációs elemek jelentek meg, ám ennek ellenére a két állam viszonyát legalább részben sikerült a korábbiaknál pragmatikusabb szintre vinni – állapítja meg az a pozsonyi kormányjelentés, amely Szlovákia tavalyi külpolitikáját foglalja össze. Az elemzés rövidesen a szlovákiai törvényhozás elé kerül. A dokumentum úgy véli, hogy a két szomszéd ország kapcsolatát beárnyékolták a magyar politikusok reagálásai a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről elfogadott pozsonyi parlamenti határozatra, továbbá a magyarországi közjogi méltóságok szlovákiai magánlátogatásai, amelyeket politikai célokra használtak fel. A jelentés szerint Budapest túlpolitizálta a Malina Hedvig-ügyet, s az sem segítette a kétoldalú kapcsolatok javítását, hogy a szlovákiai magyarság állítólagos jogsérelmeit nemzetközi színtérre igyekeztek vinni. A kormány igéri, hogy megtartja a szlovákiai magyar kisebbség jelenlegi jogállását, s „törekedni fog arra, hogy a magyarországi szlovákság jogai gyarapodjanak”.
Lapunk megkeresésére két neves szlovákiai politológus, Grigorij Mesežnikov túlságosan egyoldalúnak minősítette a pozsonyi parlament elé kerülő jelentést. Kollégája, Öllős László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyitrai egyetemista ügyét éppenséggel a szlovák kormányfő és a belügyminiszter terelte politikai síkra. – Főleg azzal, hogy személyesen jelentették be, miszerint nem is bántalmazták a csallóközi származású leányt, aki az egészet csak kitalálta. Azóta a szlovák országos rendőrfőkapitány és a legfőbb ügyész cáfolta meg a két politikus közlését.
A Beneš-dekrétumok ügyét pedig 2006 júniusában Ján Slota elevenítette fel, aki gratulált a cseheknek, hogy – a szlovákokkal ellentétben – sikerült megoldaniuk a nemzetiségi kérdést, mert elűzték a németeket. A szlovákiai indulatok e kijelentés után forrtak fel ismét. Minderről a pozsonyi jelentés hallgat – mutatott rá Öllős László.
Népszabadság, Szilvássy József
