Vélemény az MKP Országos Tanácsából: A komáromi tisztújító kongresszus előtt három fő elvárás rezonált a tagság köreiben: a perszonális megújulás és az egységes MKP létrehozásának szükségessége.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy tisztújítás, amely egyébként szabályos és demokratikus volt, és egy teljesen legitim új MKP- vezetést hozott létre, a párt feldarabolását fogja eredményezni. Szerencsére a hivatalos szakadás nem következett be. A tisztújítás egy ciklikus folyamat, amely egy pártot elsősorban erősíteni hivatott, esélyt nyújtani új arcoknak, illetve kiszűrni a nem bevált egyéneket. Ahol ez az egyszerű demokratikus elv nem működik kellően, a rend felborul és az anarchia felé sodródik.
Az újonan megválasztott MKP-vezetésnek viszont nem adatott meg még az a lehetőség sem, hogy rendezze sorait, mert az első pillanattól egészen napjainkig folyamatosan támadják, mindenek előtt az Új Szó hasábjain. Mivel köztudottan a médiának óriási a hatalma, a támadások meg is hozták a kívánt eredményt. Ennek ékes példája a 2007 decemberi Országos Tanács előtt leközölt közvélemény-kutatás eredménye, úgyszintén a homályfödte titokzatos megrendelő kiléte, aki nem sajnálta kifizetni a Focus-nak a 700 ezer koronát, azzal a feltétellel, hogy ne derüljön fény a megrendelő kilétére. Ha becsületesek voltak a szándékai, miért kellett bújkálnia? Egyre gyakrabban jelennek meg a botrányízű írások, a cél egyértelmű: a közvéleménynek úgy prezentálni az új elnököt és az elnökséget, mint egy nem odavaló, nem kompetens, a dolgát rosszul végző csapatot. Vajon az évekig tartó Bugár vezette MKP-ban minden olyan fényesen működött és csupán az egy éve működő vezetés olyannyira elmarasztalóan rossz lenne? Határozottan nem így van! Nincsen ember hiba nélkül, ezért is nem vagyok Csáky ügyvédje, sem Bugár ellensége, mindketten tapasztalt politikusok, s a párt legértékesebb emberei közé tartoznak.
Nem lehet viszont nem észrevenni, hogy valakinek /valakiknek/ nagyon útjában áll Csáky, és mindent megkísérelnek, hogy elmozdítsák posztjáról! A gyakori személyi támadások úgy látszik kikezdték tűrőképességét, mert nem reagál mindig megfelelően, ezzel vizet hajtva ellenlábasai malmára. Az annyit emlegetett Bugár-Világi féle verzió egyáltalán nem újkeletű, évektől suttogja az egész Csallóköz, azok az emberek talán tudják miért…Úgyszintén nyilván a küldöttek többsége is tudta a komáromi tisztújításkor, miért voksoltak a változásra.
Néhány tagunknak azt üzenném, hogy ne tévesszék össze a pártbeli demokráciát az anarchiával! Nem tartom szerencsésnek, ha mindenben csupán az alapszabályzatra hivatkoznak, mivel az egy párt működésének minden mozzanatára nem térhet ki.Utalnék itt az írott és íratlan etikai szabályokra, az önfegyelemre, felelőségérzetre, toleranciára, kollegialitásra, udvariasságra vagy csupán az egyszerű jólneveltségre. Ha más is a véleményünk, azért még nem kell /nem szabad!/ egymásra ellenségként tekinteni.
Az Új Szó felé, ha szabad, csak annyit:
Ha valóban objektívan kívan tájékoztatni a párton belül történtekről, mely kötelessége is, annak őszintén örülnék…de mire jók azok az uszító, arrogáns és sértő, nem egyszer trágár szavakkal megfűszerezett kommentárok? Ha tükröt szeretnének állítani a társadalomnak, ezt a tükröt nem szabad kényükre – kedvükre elferdíteni, mert akkor a kép is hamis lesz.
Nagyon úgy néz ki, egyenlőre az MKP csak magára számíthat, ezért az egységre kell törekednünk, össze kell fognunk! Tudom, ezt könnyebb kimondani, mint megvalósítani. Mégsincs más választásunk! Vajon az MKP-nak nincs elegendő külső ellensége? Magunk közt kell őket keresni, vagy netán kreálni néhányat? Annak idején én is kissé aggódva figyeltem a nagy váltást az MKP élén, de a történtek után fokozatosan változott a véleményem. Nem érdekből, meggyőződésből. Pártbeli karrier ambícióim nincsenek.
Mikor egy pártbeli barátom rákérdezett, tulajdonképpen kinek az oldalán állok, válaszom egyszerű, világos volt és ma is az:
Az MKP oldalán, a magyarság oldalán, a józan ész oldalán!
Palást, Dr. Róm Tibor
MKP Országos Tanács tag
U.I.
Ez az írás újságcikknek készült, válaszul a sorozatban megjelent egyoldalú informálásmód ellen, ami az Új Szó hasábjain jelent meg az MKP körüli eseményekről az utóbbi időben. Az Új Szó viszont a mai napig nem közölte le. Vajon ez volna az annyit emlegetett objektív és demokratikus újságírói hozzáállás?
