Ha az Európai Unió (EU) tagállamai nem tesznek meg mindent a romák társadalmi integrációjáért, az Európai Parlamentnek (EP) kezébe kell vennie az irányítást, irányelveket kell kezdeményeznie, hogy akár szankciókkal is sújtani lehessen az adott országokat – jelentette ki Járóka Lívia EP-képviselő az Európai Roma Kerekasztal címmel tartott nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján szombaton Budapesten.
Az EPP-ED (Európai Néppárt-Európai Demokraták) Centre for Political Parliamentary Education and Training (CET) nevű szervezete által rendezett tanácskozásra Európa hatvan roma civilszervezetét hívták meg, hogy tájékoztatást kaphassanak a formálódó Európai Roma Stratégiai Terv kibontakozási lehetőségeiről, irányelveiről.
Járóka Lívia az általa kezdeményezett konferencia sajtótájékoztatóján azt mondta: a romaügynek nem szabad politikai színezetet adni. Ha az EU tagállamai nem ismerik fel a romák társadalmi integrációjában rejlő lehetőséget, illetve az integráció elmaradásának veszélyeit, akkor komoly akciótervvel kell előállnia az Európai Parlamentnek. Az EP-nek rendeletet, irányelvet kell kezdeményeznie, vagy határozatot kell hoznia, azaz kezébe kell vennie az irányítást, hogy akár szankciókkal is lehessen sújtani azokat az országokat, amelyek nem biztosítják az alapvető emberi jogokból eredő esélyegyenlőséget a romáknak – fogalmazott a néppárti politikus, megjegyezve, hogy jelenleg tizenhat ország ellen folyik ez ügyben vizsgálat.
Véleménye szerint nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában „a szavazatvesztés, a politikai viszony változása és a rövidlátás miatt” nem történtek lépések romaügyben, ezért kell Európai Roma Stratégiai Tervet készíteni. A még formálódó tervezet nem irányelv lesz, hanem azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket a tagállamok már alkalmaztak, átültetik más országokba, és ennek segítségével próbálják megoldani az oktatás, a foglakoztatás, az egészségügy és a lakhatás kérdéseit.
Joachim Ott, az Európai Bizottság képviselője, a stratégiai terv koordinátora a jó példák között említette a magyarországi oktatási deszegregációs tervet, míg Spanyolországban a szakképzési programokat tartja követendő példának.
A stratégiai terv koordinátora az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, közös felelősségvállalásra kényszerítik az országokat, hogy ne lehessen tovább egymásra mutogatni. Idén december végéig a tagállamok miniszterei felmérik a lehetőségeket, és a végleges terv elfogadtatása az Európai Tanács soros, francia elnökségének feladata lesz. Anyagi forrásokat a kohéziós és szociális alapokból, illetve a regionális fejlesztésekből nyernének, amelyre jelenleg is harmincmilliárd euró áll rendelkezésre.
MTI, EchoTV
