A felvidéki magyarság elleni szlovák nacionalista támadások határozták meg a visegrádi csoport tagállamait képviselő államfők pöstyéni találkozóján tett hivatalos nyilatkozatok tartalmát és Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai látogatását.
Csaknem beárnyékolták a felvidéki magyar kisebbséget ért szlovák nacionalista támadások a visegrádi csoport tagállamai köztársasági elnökeinek a szlovákiai Pöstyénben tartott találkozóját. A tanácskozás zárónapján, szombaton tartott közös sajtótájékoztatójukon a négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) államfői hiába igyekeztek a sajtó figyelmét a csúcson felvetett problémákra (a kaukázusi válság, az európai integráció, a schengeni bővítés következményei stb.) irányítani, már az első, a szlovák újságírók által felvetett kérdés a szlovák–magyar kapcsolatokra vonatkozott. Ivan Gašparovič szlovák államfő hangsúlyozta, a szlovák–magyar viszonynak nem kellene vita tárgyát képeznie. „Kapcsolataink nem rosszak, de bizonyos problémák bizonyos pártok tárgyalásain felmerülnek, ezek viszont nem olyan jellegűek, hogy az együttműködésünket megrongálják” – jelentette ki Gašparovič.
Sólyom László arra mutatott rá, hogy a határ menti települések önkormányzatai és az ott élők gazdasági együttműködése hibátlan, de vannak olyan megnyilvánulások is, amelyek „nagyon-nagyon súlyos aggodalomra adnak okot”. „Érthetetlen, hogy a Szlovák Nemzeti Pártnak és főleg elnökének, Ján Slotának a nyilatkozatai kéthetes, havi rendszerességgel követik egymást, s ezek mind az itteni magyar közösséget, mind pedig Magyarországot sértik, és rendkívül hátrányossá teszik a kisebbség helyzetét. Annak a felmérésnek az eredménye, amely szerint a szlovák fiatalok meghatározó része utálja az itteni magyarokat, biztosan más képet mutatna, ha a politika legmagasabb szintjén nem kapna tápot a kifejezett magyarellenesség. Hiányolom, hogy kormányzati szinten ettől soha el nem határolódtak, legfeljebb az volt a válasz, hogy nem kormánytag beszél a magyarok ellen, hanem az egyik koalíciós párt elnöke. Nagyon jó lenne, ha ez megváltozna” – mondta a magyar köztársasági elnök. Szlovák kollégája mindehhez hozzáfűzte: a sajtónak a szlovák–magyar viszonyt feszegető kérdései csak felborzolják a kedélyeket.
A szlovák államfő ezt a gondolatát később Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetemen is kifejtette. A négyes csúcs befejeztével ugyanis Ivan Gašparovič elkísérte Sólyom Lászlót Nyitrára, és ott a felsőoktatási intézményben tanuló diákokkal és oktatóikkal tartottak kötetlen beszélgetést. Egy magyar diák felvetésére ismét szóba került a nemzeti párti Ján Mikolaj oktatási miniszter csütörtöki kijelentése, miszerint a magyaroknak csak otthonaikban lenne szabad beszélniük az anyanyelvükön. Ivan Gašparovič azt mondta, egyetért a magyarságnak a hagyományai megőrzésére és az önkormányzatiságra irányuló törekvéseivel, de azt is jelezte, fontosnak tartja, hogy a kisebbségek legyenek lojálisak az államhoz, amelyben élnek. Szerinte ez ugyanígy vonatkozik a Magyarországon vagy a máshol élő szlovákokra is. A szlovák államfő hozzátette: „Ha valaki felrója önöknek, hogy magyarul beszélnek, az balga cselekedet.”
Ivan Gašparovič a magyarokhoz való viszonyulásról szóló felmérésről kijelentette: a gyermekek többsége nem is képes különbséget tenni a nemzetiségek között. „Ha a média nem tartaná életben ezeket a problémákat, akkor nem is értesülne róluk senki.” Gašparovič kitért arra, hogy „adódhat helyzet, amikor az állam nyelvét kell használni, ezért fontos, hogy a kisebbségek tudjanak szlovákul”.
Sólyom László ezt sem hagyta szó nélkül. „Megértem, hogy lojalitást vár az állampolgároktól, de az államnak is vannak kötelezettségei a polgárokkal szemben– mondta szlovák kollégájának a magyar államfő. – Ezért az állam is tanuljon meg magyarul ott, ahol magyarok élnek.”
Sólyom László könyveket adományozott az egyetemistáknak, majd a két államfő rögtönzött sajtótájékoztatót tartott. A magyar köztársasági elnök kitért arra, hogy az Ipoly folyó partjain élők évek óta nélkülözik a hidakat kapcsolataik intenzívebbé tételéhez. „Hiába kérjük, hogy legyen együttműködés, állami szinten nem jutunk egyről a kettőre, nem épül meg semmi” – kifogásolta az elnök, majd ismét kitért a szlovák–magyar kapcsolatokra: „Bár a média szintjén érződik, hogy létezik magyarellenesség, és ennek itt, Nyitrán is emlékezetes jelei voltak (a korábban itt tanuló Malina Hedviget szlovák fiatalok megverték, mert magyarul beszélt az utcán – a szerző megj.), azt hiszem, az itteni magyar diákság helyzete ezt ellensúlyozza. Azt is remélem viszont, hogy a magyar határ közelében fekvő településeknek az alulfejlettsége csak átmeneti jellegű”. A távirati iroda kérdésére Gašparovič leszögezte, meggyőződése, hogy sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem létezik rasszizmus vagy nacionalizmus.
Lapunk arról kérdezte Ivan Gašparovičot, ha úgy véli, hogy a média a hibás a magyarellenességért, akkor egyetért-e azzal, hogy ehhez a muníciót Ján Slota és pártja szállítja rendszeresen, s ezért, ha az SNS-t el lehetne távolítani a koalícióból, a probléma is megszűnne. A szlovák államfő azt válaszolta: „Ez nem olyan helyzet, amiről most beszélni akartunk volna, és nem is került szóba. Ha erről kellett volna tárgyalnunk, akkor szintén nem beszélhettünk volna csak az egyik oldalról. Itt pedig felvetődik, hogy milyen mértékben kell ezeket a kérdéseket a nyilvánosság elé tárni, vagy esetleg helyesebb nem törődni velük.”
Sólyom László Nyitra után Búcs községet is felkereste, találkozott a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel, majd meglepetésszerűen ellátogatott Kiss Szabolcs és Kiss Mónika lakodalmába. A fiatal pár egy ezüstérmet kapott ajándékba a köztársasági elnöktől.
A visegrádiak következő csúcstalálkozóját 2009-ben a lengyelországi Sopotban szervezik meg, és – Sólyom László pöstyéni felvetésére – egyik témája a tagországokban élő cigányság helyzete lesz.
– Kristály Lehel, Pöstyén, Magyar Hírlap –
