– Miniszter úr, ön a parlamenti vitában és azon kívül is sokszor elmondta, hogy az új államnyelvtörvény nem érinti a kisebbségek nyelvhasználatát. Kifejtené, hogy mi a jogszabály alapfilozófiája?
– A törvény nem irányul senki ellen. A lényege, hogy Szlovákia állampolgárai az ország egész területén minden információhoz hozzájussanak államnyelven. Ez nem zárja ki, hogy az államnyelven kívül más nyelven vagy a kisebbségek anyanyelvén is hozzáférhetővé tegyék a tájékoztatásokat. A törvény lényege az, hogy a szlovákokat sehol ne diszkriminálhassák, és amennyiben a nyilvános szférában szeretnének valamit megtudni, ne kelljen megtanulniuk vagy ismerniük a kisebbségek nyelvét.
– Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke arra kérte Pavol Paška házelnököt, hogy a szlovák parlament halassza el a végszavazást az államnyelvtörvényről, és egyeztetést kért róla. Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben elmarad a hivatalos kormányfői találkozó.
– Szlovákia szuverén állam. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a kormányfői találkozó feltételéül szabják, milyen változások következnek be a jogrendszerünkben. Egyébként pedig: nem is hallottam az elnök asszony kéréséről, de hallottam Németh Zsoltnak, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hazug és félrevezető kijelentéseiről. Arról, hogy azt állítja, Szlovákiában büntetni fogják az embereket, ha a kisebbségek nyelvén beszélnek. Ez égbekiáltó hazugság. Ismétlem: ez a törvény elsődlegesen nem a kisebbségek nyelvének használatáról szól, hanem arról, hogy az állampolgároknak államnyelven, tehát szlovákul kell hozzájutniuk minden információhoz Szlovákia területén. Emellett a speciális jogszabályok értelmében a kisebbségek nyelve használható a hivatalos érintkezésben és a nyilvános kapcsolatokban.
– Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó szlovák állampolgároknak is elsősorban államnyelven, tehát szlovák nyelven kell hozzájutniuk minden információhoz?
– Ez esetenként különbözhet. Az egyedi sajtótermékekben például lehet fordított a sorrend, bár a jelenleg hatályos törvény is azt írja elő, hogy az első helyen a szlovák nyelvű szöveg áll. A kisebbségek rendezvényein azonban nem fogunk olyan szigorúan és következetesen ragaszkodni ehhez. De ne feledjük, hogy az alkotmány is kimondja: a szlovák nyelvnek elsőbbségi joga van a Szlovák Köztársaság területén. A kisebbségek kulturális rendezvényein ma azt kívánja a törvény, hogy a konferanszié először szlovákul vezesse fel a műsorszámokat, ez az új jogszabály szerint megváltozik, a sorrend lehet fordított is. Tehát először magyarul, azután szlovákul… Már csak azért is, mert én abban bízom, hogy a kisebbségek a saját kulturális rendezvényeiket nem elszigetelve, kizárólag a saját közösségüknek akarják megtartani, hanem a más nemzetiségűeknek is. Olyanoknak, akik nem ismerik az ő nyelvüket, szlovákul viszont tudnak. Ezért is helyes megkövetelni, hogy második helyen az államnyelven vezessék fel a műsorokat. Más esetekben azonban a nyelvek sorrendje nem változhat. A tájékoztató táblákon például első helyen szlovákul kell feltüntetni mindent, s utána következhet a felirat a kisebbség nyelvén.
A teljes interjú a Szabad Újság ma megjelenő számában olvasható
