Miklós László volt környezetvédelmi miniszter – civilben a szakágazat tudós professzora – arról nyilatkozott a Sita hírügynökségnek, hogy a csallóközi ivóvízforrásokat a Transpetrol és az OMV által tervezett osztrák-szlovák kőolaj-vezetéknél is jobban veszélyezteti az elöregedett Barátság vezeték csallóközi szakasza. A szlovák törvények jelenleg nem teszik lehetővé, hogy védett vízforrások területén kőolajvezeték épüljön – mondta.
A Barátság vezeték is éppen e törvényi tilalom miatt nem helyezhető át, annak ellenére, hogy több helyen is átszeli a vízkészletek területét, a technológiája pedig elavult. A 60-as években megépített kőolaj-vezeték a vízkészletek mellett védett területeket is veszélyeztet, a NATURA 2000-ben szereplők némelyikén áthalad, másokat közelségével fenyeget. A 18 kilométeres csallóközi szakaszból 3-4 km a jókai források felett van, hasonlóképpen a Szlovák Karszt barlangjai felett elhaladó szakaszhoz. A Barátság átszeli a Szilicei-fennsíkot, s a tilalom miatt például nem helyezhető át a tervezett szoroskői alagútba sem, ahol pedig jobban lehetne ellenőrizni.
A Pozsony-Schwechat vezetékkel már 2005-ben foglalkozott a kormány, csak erről a jelenleg tiltakozó aktivisták – köztük az akkori kormány egyik minisztere – nem szereztek tudomást, mivel az elképzelést a környezetvédelmi minisztérium elutasította. A tervezetet az akkori tárca a hatályos törvények értelmében veszélyesnek mondta ki, ezzel leállította, s nem lett belőle botrány – fejtette ki Miklós László a hírügynökségnek. Az akkori környezetvédelmi tárca a technikai intézkedéseket nem tartotta megfelelőnek, mivel azok nem tudták biztosítani, hogy semmilyen körülmények közt ne kerülhessen kőolaj a talajvizekbe a Csallóköz és a Duna vízvédelmi körzeteiben. A belügyminisztérium ezt követően kimondta, hogy ilyen biztonsági garancia nélkül a vezeték nem épülhet meg.. Ráadásul abban az időben a tűzoltóság és katasztrófavédelem sem rendelkezett olyan eszközökkel és felszerelésekkel, amelyekkel egy esetleges üzemi baleset következményei elháríthatók lettek volna.
Miklós László úgy tudja, most előterjesztett anyagban sincs bizonyíték arra, hogy a műszaki megoldások képesek biztosítani a hatékony vízvédelmet. A petíciós bizottság munkája ezért nem zavarja, bár az a véleménye: a környezeti hatástanulmány szakszerű kidolgozásával az illetékes hatóságok maguk is eldönthetnék, megfelelnek-e a tervek a vízvédelmi törvénynek.
A távozófélben lévő Fico-kormány tárcái közül azonban éppen a környezetvédelmi a leggyengébb. Harminchét ökológiai szervezet és hatvan szakértő megkérdezése után ennek a minisztériumnak a négyéves teljesítménye ötös osztályzatot kapott, ami Szlovákiában a lehető legrosszabb, tehát bukást jelent.
Felvidék Ma
