Hétfőn kétórás konferencián értékelték a budapesti Külügyi Intézetben a szlovákiai parlamenti választások eredményeit, Szlovákia, a szlovákiai magyarság és a magyar-szlovák kapcsolatok kilátásait. Alább kivonatosan ismertetjük az ott elhangzottakat.
Szlovákia: politikai modernizáció?
Hamberger Judit, az intézet Szlovákia-szakértője a választások eredményét ismertette, a számok tükrében, s kijelentette: a jobboldali koalícióval erősödhet a kormány nemzetközi elfogadottsága.
Öllös László politológus arról beszélt, mi maradt a rendszerváltásból 2006 után. Kifejtette: Robert Fico pártját, a Smert Európa elfogadta, a Slota féle pártot elutasította, de Ficóéket nem büntette érte, Mečiar pártja pedig kezdetben civilizálódottnak tűnt, s a világ csak akkor kapott észbe, amikor megpróbálta felszámolni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Öllös a mečiarizmus enyhe vállfajának nevezte az elmúlt négy évet, melyben aminek csak lehetett, nekiment a kormány, központosított, külpolitikájában keleti fordulatot vett, sőt Kína, Líbia is szóba jött. Öllös szerint néhány százalékkal eltolódott a közvélemény, ennek köszönhetően most kormányváltás lesz, némi modernizáció. Értékrendi váltásra Öllös nem számít. A hatpárti kormány – a négy mellett az OKS a Most-Hídban, illetve az SaS-ben egy négy fős polgári csoport – összetartása, összehangolása nehéz lesz, ráadásul a Kereszténydemokrata Mozgalmon belül is két áramlat küzd egymással, mondta.
Hunčík, a Most-Híd megálmodója
Hunčík Péter szakértő a két magyar párt szerepléséről beszélt. Elmondta, három éve ő vetette fel, hogy kell egy magyar-szlovák közös párt, életmódja és értékei miatt ő személy szerint a Most-Hídat támogatta. Kijelentette: a szlovák pártok etnikai alapon szerveződnek, ezért gondolta úgy, hogy olyan formában kell a szlovák-magyar pártot megszervezni, ahogyan az megtörtént. Utalt a Masaryk-i Csehszlovákia hasonló tradícióira, hogy akkor is csak krízishelyzetben egyesültek a magyar pártok. Hunčík szerint Budapesten is nagyon fontos tudatosítani, hogy a Kárpát-medencei magyarság nem vehető egy kalap alá. Kijelentette: a szlovákiai magyarságnak valószínűleg nem volt akkora veszélyérzete, hogy összezárjon egy etnikai pártba. (Megjegyezte: a Magyar Koalíció Pártjában is csak kényszerből egyesült 1998-ban a három párt.) Arra a kérdésre, hogy van-e létjogosultsága egy magyar-szlovák szlovákiai pártnak, Hunčík szerint az MKP elnöke még nemrég is azt válaszolta, hogy „legfeljebb 8 darab szlovák támogatna egy ilyen pártot”, ám ennek Hunčík szerint nagyon keményen ellentmondanak a választási eredmények. Az MKP korábban Pozsonyban 16 ezer szavazatot szokott szerezni, a Most-Híd most közel 21 ezret szerzett (az MKP 1600-at – a szerk.megj.), mondta, az ún. tiszta szlovák járásokban összesen 20-23 ezret, s hozzá még az OKS képviselőit is felkarikázták, tehát Hunčík szerint igenis életképes az ő eredeti elképzelése a szlovák-magyar pártról. Hunčík beismerte, arra ő sem számított, hogy így fognak szerepelni a magyar pártok. Az összes felmérés mást mutatott. Nagyjából kijött – fogalmazott Hunčík, a Fórum Intézet elnöke –, amit korábban is tudtak, hogy a Magyar Polgári Párt egykori szavazói most is a Most-Hídat választanák, a valamikori MKDM-Együttélés támogatói pedig az MKP-t. Arra nem számíthattak a felmérés készítői, mit csinál majd a választókkal az MKDM egykori embelmatikus figurája, Bugár Béla átállása ebbe az új pártba. Ezt előre várni nem lehetett, szögezte le. Hunčík szerint a szlovákiai magyar kisebbség számára a mostani választási eredmény jelenti a politikai modernizációt.
És hogy a vesztes, az MKP szempontjából mi történt? Hunčík szerint rosszul sült el az MKP konfrontatív, kizárólagos és agresszív kampánya, hogy folyton ismételgették: ők a magyarok kizárólagos képviselete, alsóbb szinteken ment a hazaárulózás, és Hunčík szerint már Intézetük, a Fórum felmérésében is lehettek e miatt olyan szavazók, akik nem merték beismerni, hogy a Hídat fogják választani. A rossz felmérés alapján Hunčík szerint rosszul kampányolt az MKP, nem tudta, mivel áll szemben, így a magyar szimbolikus politizálás kudarca volt ez a választás.
A Most-Hídban Hunčík szerint egy problematikus dolog van: a 14 mandátum hét magyar és hét szlovák képviselőt jelent, és ez feszültségeket okozhat a félmilliós magyarsággal. Hunčík azonban abban bízik, hogy sikerülni fog a magyarok számára fontos kérdéseket szlovákokkal kimondatni, ami szerinte a konfliktuskezelés fontos eleme, mert nagyobb lesz a súlya, ha szlovák mondja ki, mintha csak a magyarok akarnák. És Hunčík kijelentette: Szlovákiában nemcsak a mečiarizmusnak van vége, hanem a durayizmusnak is, most már nem kiharcolni akarja majd a kisebbségi jogokat a parlamenti képviselet, hanem elérni.
Nem osztják Hunčík optimizmusát
Somogyi Alfréd lelkész először azt tisztázta a magyarországi résztvevőknek, hogy továbbra is csak egy magyar párt van Szlovákiában, az MKP, a másik legfeljebb kétnyelvűnek nevezhető. Szerinte az MKP kampánya koránt sem volt olyan agresszív, amilyennek feltüntetni szeretnék. Inkább ott hibázott a magyar párt, mondta, hogy a magyar állampolgársági törvény elfogadása és a szlovák „megfosztó” törvény meghozatala után nem tudott az MKP a megriadt magyaroknak megnyugtató választ adni aggodalmaikra. Somogyi Alfréd azt is kifejtette: nincs, és nem is lehet szó szlovák-magyar partneri viszonyról egy pártban, ha ott tilos a szlovákiai magyaroknak az autonómiaigényükről beszélni, a beneši dekrétumok következményeinek jóvátételét kérni. A választási eredmények kapcsán pedig arra mutatott rá: a magyar tanítási nyelvű iskolákban az utóbbi húsz évben visszaszorult a magyar identitástudat ápolása, nem tanítják arra a fiatalokat, miért lehetnek büszkék magyarságukra, önmagukra. Ez szerinte a jövő évi népszámláláskor még inkább meg fog mutatkozni, mint a választásokon leadott szavazatokban, főleg a fiatalokéban.
Öllös László szerint sem olyan egyszerű a jövő, a hogyan tovább kérdése a Most-híd számára sem. Míg parlamenti párt volt a Magyar Koalíció Pártja, Bugár Bélának volt lehetősége eljátszani a mérsékelt magyart, a szlovákok irányában megértő, nyitott politikust. Kerülhette a kényes témákat. Nem nyilatkozott például Trianon kapcsán, nem exponálta magát az állampolgárság ügyében, illetve csak annyira, hogy kijelentette: ő nem fogja kérni. Még korábban nem jártak a KMKF ülésére sem, nehogy elbizonytalanítsák potenciális szlovák választóikat. Bugárék problémakerülők voltak, így a szókimondóbb MKP-val szemben is eredményesebb kampányt tudtak folytatni. Most viszont, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe, a Híd olyan helyzetbe került, amire maga sem számított. A riadalom most kezd lassan előjönni – fogalmazott Öllös -, eddig ugyanis az egyik oldalon volt egy határozott identitáspolitikát folytató MKP, vele szemben az ezt mérsékelten vagy radikálisan elutasító szlovák politika, a köztes térben pedig ott volt a békésen szemlélődő Most-Híd. A választásokat követően viszont a Most-Híd van ott, ahol korábban az MKP állt. És ez szépen lassan elő fog jönni. S erre a hét képviselőre hárul majd minden. S két lehetőségük lesz: vagy képviselik az identitáspolitika alapvető értékeit, vagy nem. Egy darabig lehet még sumákolni, de egyszer színt kell vallani. Nem lehet azt mondani, hogy akarom is, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen, meg nem is. Márpedig ha a magyar nem lesz hivatalos nyelv, akkor beolvadunk, ez most már ilyen kérdés. Az identitás kérdései a Hídban – mint pártban –nincsenek tisztázva, és az Öllös László által nagyra becsült szlovák (OKS) képviselők esetében is tisztázatlanok. Öllös szerint hát az elkövetkezőkben derül majd ki, milyen is a szlovákiai magyar érdekképviselet jelenleg a parlamentben.
Felvidék Ma, gy
