A Kassai Cseh Egyesület (Český spolek v Košicích) meghívására június 29-én, kedden Kassán tanácskozott volna az öt legnagyobb szlovákiai nemzeti kisebbség képviselője. A feltételes mód használata azért indokolt, mert a roma és a német kisebbség képviselői a tanácskozáson nem vettek részt.
Az előbbiek esetében az a gond, hogy nem tudni, ki jogosult képviselni őket. Köztudottan politikai kultúrájuk és társadalmi struktúrájuk ezt egyelőre nem teszi lehetővé, holott létszámuk és óriási gondjaik erre feljogosítják őket. Viszont a szerbek képviseltették magukat.
A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón kiderült, a résztvevők meg kívánják erősíteni, hogy igényt tartanak jogállásuk törvénybe foglalt megerősítésére. Legfontosabb identitásőrző szervezeteik és intézményeik finanszírozásának biztosítására, nyelvi jogaik kiteljesítésére. Alapul az ipolynyéki Javaslat szolgál (2010.III.22-23.), melyet várhatóan ki fognak egészíteni – ahogy ezt Petőcz Kálmán a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője jelentette ki.
A tárgyaláson arról volt szó, hogy a kisebbségeket is meg kell határozni, hiszen Szlovákiában 13 kisebbséget tartanak számon, de ezeknek a jogi státusa nem tisztázott. Ezek között vannak őshonosak és később betelepültek. Mindkét fajtának más gondjaik vannak, viszont ez elmondható minden minoritásról külön-külön is. Mindegyik identitása különbözik a többiétől, és ezért egyedi elbírálást igényel. Más megközelítést igényel egy több százezres kisebbség és mást olyan, mely csupán néhány száz tagból áll. A legnagyobb gond, hogy az alkotmány és a gyakorlat között ellentmondás van. Az alaptörvény 33. és 34. cikke ugyan foglalkozik a “nemzetiségi” kisebbségekkel, ám azokat semmilyen módon nem határozza meg. 2. cikke viszont túl általános.
A jelenlevők az ipolynyéki Javaslat egyes megállapításait ismételték meg. Minél hamarább szeretnének találkozni az új miniszterelnökkel, hogy ajánlásaikat megvitathassák vele. Egyik javaslatuk, alakuljon egy szakmai bizottság, mely e kérdéscsoporttal foglalkozik. Ez persze hosszú folyamat és Petőcz szerint eredmény leghamarabb 2-3 év múlva várható. A fontos azonban, hogy meginduljon egy folyamat.
A tanácskozáson a külföldi pozitív példák is szóba kerültek. A ruszinok ismerik a szerbiai nemzeti tanácsok működését és a magyarországi kisebbségi önkormányzatok rendszerét is. Ahogyan Vladimír Protivňák, a Ruszin Megújhodás elnöke elmondta, a Vajdaságban nyilvánvalóvá vált, ez a rendszer működik, nincsenek súrlódások, mert minden kisebbség saját maga dönti el, mire használja föl a keretet, amely a rendelkezésére áll. Így a kisebbségek senkinek sincsenek a terhére. Ez így van rendjén, hiszen adófizető polgárok.
A riporterek a lojalitásra is rákérdeztek, amit egyesek automatikusnak véltek. A csehek képviselője, Pavel Doležal elnök szerint, mivel kulturális szervezeteket képviselnek, politikával nem óhajtanak foglalkozni.
Többen nehezményezték, róluk nélkülük döntöttek. Hrubik Béla, a Csemadok országos elnöke kifogásolta, hogy a Híd elsőként mondott le választási programjának egyik fontos eleméről, a kisebbségi törvényről. Krónikus gond, hogy a kisebbségek finanszírozása ad hoc történik. Ezt törvény által szükséges meghatározni.
Egyszerűen összhangba kell hozni Szlovákia törvényhozását a nemzetközi, ezen belül az EU, EBESz és más szervek elvárásaival, hogy a joghézag eltűnjön – szögezte le Petőcz.
A tanácskozás a délutáni órákban is folytatódott.
Amint megtudtuk, a tanácskozás légköre konstruktív, mégha a többi kisebbség ódzkodik is az autonómia kifejezéstől és inkább az önkormányzatiságot kívánja használni – mintha a kettő között bármilyen különbség lenne. Persze a szlovák közvélemény egy része az első kifejezést teljesen irracionálisan elutasítja.
Különbség van az egyes képviselők bátrabb és óvatoskodó megközelítése között is.
Felvidék Ma, Balassa Zoltán
