Januártól a gyermekgondozási segélyen lévő szülők az eddigi havi 164,22 euró helyett 190,1 eurót kapnak majd, megszűnik viszont a szociális biztosítási rendszerben tag (tehát biztosítást fizető) szülők magasabb, havi 256 eurós gyermekgondozási segélye. Azok, akik már ezt az összeget kapják, gyermekük 20 hónapos koráig lesznek jogosultak rá.
Azok a szülők, akik ikreket nevelnek január elsejétől a második és minden további gyermek után 0,25 százalékkal nagyobb gyermekgondozási segélyt kapnak. A gyermekgondozási segély a felére csökken olyan szülő esetében, akinek nagyobb, tanköteles gyermeke három hónapon át nem jár rendszeresen iskolába.
A gyermekgondozási segélyre jogosult szülő korlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. Aki úgy dönt, hogy munkába lép, gyermeke ellátását pedig gyermekintézményre bízza, havi 230 eurós költségtérítésre lesz jogosult a gyermek hároméves koráig. Aki kisgyermekét rokonra, magánszemélyre bízza, változatlanul 41,10 euró költségtérítést kaphat havonta.
Változik a gyermekgondozási díj összeg és folyósításának időtartama is. Gyermekgondozási díjra az az anya jogosult, aki a szülést megelőzően a törvényben előírt ideig (legalább 26 hétig) táppénzbiztosítást fizetett. Januártól a korábbi bruttó átlagkeresete 55 százaléka helyett 60 százalékát folyósítják majd az anyának, az eddigi 28 hét helyett 34 hétig, azaz hat héttel tovább. A gyermekét egyedül nevelő anya a 37. hét végéig lesz jogosult a gyermekgondozási díjra, az ikreket szülő anyának ezt a 43. hét végéig folyósítják majd. A rendelkezés azokra is vonatkozik, akik már megkezdték a gyermekgondozási díj merítését. A törvény a gyermeket váró nők eddig hathónapos védelmi idejét nyolcra növeli a táppénz-biztosítási rendszerben.
Marad az eddigi nyugdíjvalorizáció
Elvetette a parlament, hogy 2012-től a nyugdíjrendszeren belüli szolidaritás váljon valóra, vagyis hogy a svájci indexálású nyugdíj-emelkedést a Mihál-féle egy konkrét összegben meghatározott emelés váltsa fel, ami az alacsony nyugdíjak esetében a svájci modellnél nagyobb növekedést jelentett volna, az átlagos vagy azon felüli nyugdíjaknál pedig lényegesen kevesebbet.
Januártól korengedményes nyugdíjba csak az mehet, akinek a nyugdíjba vonulás napjától megszűnik a kereső tevékenysége. Ha az ilyen nyugdíjas munkaviszonyt létesít vagy vállalkozásba kezd, nyugdíjjogosultsága megszűnik.
A munkaviszony megszűnését követő eddigi táppénz-jogosultsági védelmi idő (42 nap) 7 napra csökken. A kormány szerint azért, mert sokan visszaéltek ezzel az intézménnyel.
Az önkéntes táppénzbiztosítást létesítő személyeknek akkor keletkezik jogosultságuk táppénzre, ha legalább 270 napi fennállt a biztosítotti viszonyuk. Januártól nem köthetnek ilyen biztosítást a nyugdíjasok, a korengedményes nyugdíjasok és rokkantnyugdíjasok.
Nem módosította az új nyugdíjak kiszámításának feltételeit sem a parlament, tehát az ún. személyi bérhányados a 2011-es szintnek megfelelő lesz, illetve ennek emelése vagy csökkentése is az eddig hatályos törvény szerint történik majd. A Szociális Biztosító saját fenntartására az eddigi 2,5 százalék helyett 2,4 százalékot költhet, a munkáltatónak pedig nem kell majd szociális biztosítási járulékot fizetni a harmadik nyugdíjpillérbe befizetett összeg után (ezt és egészségbiztosítási járulékot csak a munkavállaló fizet majd).
Jóváhagyta a plénum, hogy a szükséghelyzetbe került egészségkárosultak ún. védelmi segélye az első harminc napot követően 55 százalékkal csökkenjen, azaz 34,69 euró legyen.
Egészségbiztosítási járulék
2011-től azonos minimális összeget lesznek kötelesek egészségbiztosítási járulékként fizetni az önfoglalkoztatók (egyszemélyes vállalkozók) és az önkéntesen munkanélküliek. Ez az előző évi országos átlagbér 44,2 százalékából elvezetett 14 százalék lesz.
Járulékköteles lesz a végkielégítés, a gépkocsi-használati térítés, a külföldi kiszállás során folyósított ún. zsebpénz, illetve az alkalmazotti részvény után folyósított osztalék. Járulékkötelessé válik januártól a részvények után természetes személyek által felvett osztalék, ennek 10 százalékát a természetes személyek lesznek kötelesek az egészségbiztosítóba befizetni.
Az osztalékok után fizetett egészségügyi járulékra is vonatkozik a felső jövedelemhatár. Ez a havi országos átlagbér 36-szorosa évente. Az e felett felvett összeg nem járulékköteles.
Az állam a saját biztosítottjai után az országos átlagbér eddigi 4,78 százaléka helyett januártól csak 4,32 százalékot fog egészség-biztosítási járulékként fizetni, aza 32,16 eurót havonta az eddigi 34,56 euró helyett. A költségvetés távlatilag további csökkentéssel számol, 2012-re már csak 4 százalékot tervez.
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”25699,25696,25662,25661,25660″}
