A Fidesz-KDNP-frakciószövetség csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a kormánypárti képviselőcsoport alkotmányszövegező bizottsága által elkészített alaptörvény-tervezetet – közölte a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János sajtótájékoztatóján elmondta, a képviselők a jogszabálynak a Magyarország alaptörvénye címet, az első fejezetnek pedig a Nemzeti hitvallás elnevezést javasolták. A frakcióülésről távozó Orbán Viktor miniszterelnök a szövegtervezettel összefüggésben úgy fogalmazott: „még a munka elején vagyunk.” A kormányfő újságíróknak azt mondta, a végén szeretne majd elégedett lenni, „amikor túl vannak a munka dandárján.”
Lázár János frakcióvezető hangsúlyozta: a szerdán nyilvánosságra hozott szövegtervezetet a március 14-i parlamenti beterjesztésig már csak stilisztikailag fogják módosítani, ám a kormánypárti képviselők a későbbiekben indítványoznak majd tartalmi változtatásokat is a „húsvéti alkotmányhoz”, amelyeket a képviselőcsoport mérlegel. Kérdésre elmondta, a családi választójog nagyon élénk vitát váltott ki a tanácskozáson, de nem szavaztak róla. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a kérdés eldöntését a szövegtervezet nyitva hagyja. Orbán Viktornak a családi választójoggal kapcsolatos álláspontja az volt – folytatta -, hogy hosszabb társadalmi vitára van szükség.
Semjén Zsolt a Fidesz és a KDNP csütörtöki együttes frakcióülése előtt újságíróknak azt mondta, minden, a Kereszténydemokrata Néppárt számára fontos érték bekerült a kormánypártok alkotmány tervezetébe. A KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes kiemelte: éppen ezért nem javasolnak majd módosítást sem.
A szocialista Lendvai Ildikó szerint az alkotmány tervezete a jelenben és a jövőben élő állampolgárok jogairól nagyon keveset mond. Az ellenzéki politikus a Fidesz-KDNP frakcióülése előtt újságíróknak nyilatkozva kifogásolta, hogy nem lehet pontosan megtudni az új alaptörvény tervezetéből, kinek lesz majd választójoga határon túl és innen.
Hozzátette: a gyerekek utáni választójogról is csak általános utalást tartalmaz a javaslat. „Nem tartom megnyugtatónak az Alkotmánybíróság hatáskörének változását sem” – folytatta, megjegyezve: az állampolgárok lesznek korlátozva a szervezethez való fordulásban.
Ha marad az a passzus, hogy a parlamenti képviselők 20 vagy 25 százaléka fordulhat a testülethez, akkor a jelenlegi parlamenti arányok szerint ez az egyes ellenzéki pártok Ab-hez való fordulása is gyengülne – fejtette ki.
Gyurcsány Ferenc a Táncsics Alapítvány csütörtöki rendezvényén úgy fogalmazott: gazemberség az ország nevének megváltoztatása. A volt miniszterelnök azt is mondta: a kormánypártok alkotmánytervezetének elfogadása esetén Magyarország „helytartó által uralt állampárti köztársaság” lesz.
A Jobbik szerint a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetével a kormánypártok nem változtatnak azon a politikán, hogy csak a saját elképzeléseiket erőltetik rá az országra – fogalmazott Novák Előd országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus szerint az új alaptörvény-tervezetben foglalt újdonságok „még a társadalom többségének igényeit sem fejezik ki.”
Novák Előd abszurdnak és pökhendinek nevezte, hogy az új alkotmány végén szerepelnének az azt megszavazó országgyűlési képviselők nevei. A Jobbik nem ért egyet a gyermekek után járó extra szavazati jog bevezetésével. A vármegyerendszer visszaállítását a Jobbik támogatja – mondta, hozzátéve: a gond csak az, hogy „bár a Fidesznek mindig erőssége volt a szimbólumok megjelenítése, de ezt nem követte tartalom”. Novák Előd megerősítette, hogy a Jobbik várhatóan nem szavazza meg az új alkotmányt annak áprilisra tervezett zárószavazásán.
Schiffer András azt mondta csütörtökön újságíróknak a Parlamentben, hogy a semmisségi törvény elfogadása és a szerda este napvilágot látott alkotmánytervezet megerősítette az LMP-t abban, hogy helyesen döntöttek, amikor kijelentették, nem állnak fent a demokratikus alkotmányozás feltételei, és ezért nem tértek vissza az alkotmányozási folyamatba.
A frakcióvezető közölte, hogy az egyik fő aggályuk a Fidesz alkotmányossághoz fűződő viszonya; az LMP azt állítja, hogy „nincsen alkotmányozási helyzet akkor, amikor az alkotmányozó többség hadat visel az alkotmányossággal szemben.”
Az alkotmánykoncepció kapcsán azt mondta, az abból nyilvánosságra került részletek világossá tették, „hogy mindenféle úgynevezett gesztus és ígéret egész egyszerűen csak egy elterelő propaganda-hadművelet volt, a Fidesz egy korlátok nélküli demokráciában, egy centralizált demokráciában hisz”. A politikus döbbenetesnek nevezte, hogy az alkotmánytervezet szimbolikája alapján a „Fidesz-KDNP egy pártalkotmányt csinál magának”.
mti, Felvidék Ma
