A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) legújabban felvidéki magyar politikusok ellen indított hajtóvadászatot. Feljelentést tett az ügyészségen Berényi József, az MKP elnöke ellen, mert arra gyanakszik, a politikusnak van magyar állampolgársága is.
Ezt követően Slotáék a belügyminisztériumhoz fordultak, követelve: vizsgálja ki, lehet-e Berényi József a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, ha magyar állampolgárságot szerzett, ezzel elvben elveszítette szlovák állampolgárságát. A belügyminiszter most egy lehetőségnek nevezte, hogy Berényi maga nyilatkozik állampolgárságáról, de Daniel Lipšic nem tartja valószínűnek, hogy Berényi beismerné kettős állampolgárságát, ha erről megkérdeznék őt. Magyarország nem ad ki információt arról, kik szereztek magyar állampolgárságot. Lipšic a sajtónak most újra azt állította: különböző más módjai is vannak a kormánynak, hogy megállapítsa, ki milyen állampolgár. Arra is figyelmeztetett, hogy Berényinek törvényben előírt kötelessége a hatóságnak (a kerületi hivatal) jelezni, ha más állampolgárságot szerzett, hogy megfoszthassák szlovák állampolgárságától. „Ha a törvénnyel nem ért egyet, akkor is köteles ezt megtenni. Ha nem teszi meg, én úgy értékelem, hogy nem lojális a Szlovák Köztársaság iránt. Szlovákiában az emberek többsége ugyanis tiszteletben tartja ezt a törvényt és normális életet él, s egy kissé irritálja őket, ha valaki azt gondolja, hogy a törvények felett áll“ – jelentette ki Lipšic.
Feljelentette a párt Szigeti Lászlót is, az MKP oktatási és kulturális alelnökét is. Őt azért, mert a kizárólagos szlovák nyelvhasználat bevezetése érdekében indított népszavazási kezdeményezésről azt mondta: alkotmánysértő a benne megfogalmazott kérdés. Ezt ugyan jeles alkotmányjogászok, sőt más politikusok is nyilvánosan elmondták, Slotáéknak azonban csak Szigeti szavai ellen van kifogásuk.
Feltehetőleg azért, mert vérszemet kaptak, amikor a szlovák bíróságok az SNS kontra Duray Miklós perben elmarasztalták a magyar politikust, aki egy magyarországi kereskedelmi rádióban a nemzeti párt ideológiáját fasisztának nevezte. Durayt hitelrontás miatt kötelezték bocsánatkérésre, mivel a perben sem az elsőfokon eljáró, sem a fellebbviteli bíróság nem volt hajlandó vizsgálni a Mussolini-féle fasiszta pártideológia és az SNS ideológiája közötti hasonlóságokat és különbségeket. Duray állításának tényszerűségét tehát a szlovák igazságszolgáltatás nem vizsgálta, a bíróság csupán arra hivatkozott, napjainkban ez a jelző sértő, különösen, hogy a hatályos törvények alapján fasiszta párt nem lehetne regisztrálva a belügyminisztériumban politikai pártként. (Az ítéletet még az SNS kormányzati időszakában hozta meg a bíróság.) Az ítélet ellen egyetlen szlovák politikai erő vagy politikus sem emelt kifogást, de politológusok, az emberi szabadságjogok védelmezői sem szólaltak fel. Bizonyára, mert csak egy ‚magyarról‘ született elmarasztaló döntés.
Az MKP politikusai közül még Csáky Pál, az országos elnökség tagja ellen folyik per „jóhír“ rontása miatt. Ezt Bugár Béla, a Most-Híd elnöke indította Csáky ellen azért a kijelentéséért, hogy a Most-Híd megalakulása körül a Smer-SD bábáskodott. Tünetértékű, hogy Bugár Béla is csak az MKP politikusát perelte be, s mélyen hallgat például Mikuláš Dzurindának, az SDKÚ-DS elnökének arról a kijelentéséről, amelyet a Most-Híd megalakulása kapcsán tett, s az új politikai formációt egyenesen „a Smer ötödik hadosztályának“ nevezte. Bugár pártja hát ilyen szempontból is „standard“ szlovák politikai párt lett.
Gyurkovits Róza
