Már a Moody’s Investors Service hitelminősítő ügynökség is jelezte, hogy Iveta Radičová kormányának bukása veszélybe sodorhatja Szlovákia minősítését és egyúttal megdrágíthatja az állam által felvett hiteleket.
Az ügynökség elemzői szerint ugyanis Iveta Radičová kormányának bukása negatív hatással van az országkockázati minősítésre, mivel növeli a bizonytalanságot és veszélyezteti a pénzügyi konszolidáció céljait, amelyek mellett a Radičová-kabinet elkötelezte magát. A kormány célja 2013-ban a közpénzek deficitjének lefaragása volt a hazai össztermék maastrichti konvergencia-feltételek szerinti 3% -a alá.
A Moody’s heti elemzésében figyelmeztet arra is, hogy az aktuális felmérések alapján viszonylag nagy az esélye, hogy a márciusi előrehozott választások után a legnagyobb ellenzéki párt, a Smer-SD elnöke, Robert Fico kerül újra hatalomra, akinek kormányzása idején jelentősen felgyorsult az ország eladósodása. „Robert Fico kormányának idején 2006 és 2010 között Szlovákia jelentős költségvetési hiányt termelt. A Smer-SD eddig még nem erősítette meg, hogy hatalomra kerülése esetén be kívánja tartani-e a hiánycsökkentés terén vállalt kötelezettségeket” – mondja a Moody’s.
A kötetlen költségvetési politika meggyőző elutasítása azonban elengedhetetlen a hitelminősítő ügynökség szerint, ha orvosolni akarjuk a kiterjedt kiegyensúlyozatlan költségvetéseket. „Érvényes ez a rohamosan romló növekedési kilátások ellenére is az euróövezet adósságválságának összefüggésében, de a kockázatok ellenére is, amelyekkel a szlovák gazdaság szembesül” – állítják a Moody’s elemzői.
Eközben Szlovákiában jelenleg arra a kérdésre sincs válasz, milyen lesz és egyáltalán időben megszavazzák-e a jövő évi költségvetést. Az SaS például, amely az európai mentőalap kibővítéséről és a kormánnyal szembeni bizalomról való első voksolás során tartózkodott a szavazástól, a költségvetés támogatását néhány módosító javaslatuk elfogadásától teszi függővé. És egyre gyakrabban felmerül a költségvetési provizórium elfogadásának témája is. Erre abban az esetben kerülne sor, ha ez év végéig nem sikerülne a következő év költségvetését elfogadni. Ez esetben januártól a közszféra a 2011-es költségvetés szerint működne.
A jövő évi költségvetés eredetileg a hazai össztermék ez évi várható 4,9%-áról a gazdaság teljesítmény 3,8%-ra való hiánycsökkentésével számolt. Az elemzők szerint azonban még felül bírálata után is túlságosan pozitív elvárásokra épült a gazdasági növekedést illetően, és az eredmény elérésére valószínűleg több tíz-száz millió euró előteremtésére lenne szükség. Ivan Mikloš pénzügyminiszter még a kormány bukása előtt azt állította, hogy tárcája – amely augusztus végén már egyszer csökkentette a gazdasági növekedéssel kapcsolatos becsléseket, november elején a becslések újabb átértékelésére készül.
Hogy a költségvetés jóvá nem hagyása és a költségvetési provizórium életbelépése milyen következményekkel járna a közpénzek szempontjából, még kérdéses. Mindenesetre rossz jelzés lenne a piacok és a már említett hitelminősítő ügynökségek felé is. „Ha a feltételezett költségvetési provizórium veszélybe sodorná a közpénzek deficitcsökkentésének tervét, az várhatóan negatív visszhangot keltene a hitelminősítő ügynökségek, de a befektetők körében is, például az államkötvények kockázati felárának további növekedése formájában” – tette hozzá a Volksbank Slovensko elemzője, Vladimír Vaňo.
Felvidek.ma, dé
