Boross Péter volt a vendége annak a rendezvénynek, amelyet a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és az Esterházy János Társulás a Csemadok Országos Választmányának támogatásával szervezett „Rendszerváltás előtt és után – történelmi visszatekintés közéleti beszélgetések formájában” címmel.
Boross Péterrel, Magyarország egykori miniszterelnökével Csáky Pál közíró politikus beszélgetett az 1989-es rendszerváltást megelőző és azt követő eseményekről elsősorban Magyarországon és általánosságban véve az egész közép-európai térségben. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Magyarország szlovákiai nagykövete, Balogh Csaba, Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke és Sömjéni László, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumának tagja is.
A magyarországi rendszerváltozás előzményeinek elemzése során Boross Péter egészen az 56-os forradalomig ment vissza a történelemben, a forradalom és azt követő időszak társadalmi megítélésének ugyanis jelentős része volt abban, hogy az akkori hatalom korántsem volt már olyan biztos magában. Érdekességképpen elmondta például, hogy a forradalom leverésére tatár alakulatokat hívtak be, mert az akkor már itt állomásozó szovjet csapatok rokonszenveztek a forradalmárokkal, olyannyira, hogy az is előfordult, még a tankjaikat is nekik adták. Ki tudja, hogy végződött volna a 89-es forradalom, ha akkor is ezeket a tatár alakulatokat vetik be ellenünk? Boross Péter beszélt az ellenzéki erők és a kormányzat közötti 89-es tárgyalások, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások jelentőségéről, amelynek eredményeként közmegegyezés született az alkotmányosság, a békés átmenet és a jogállamiság kérdésében, majd az ezt követő országgyűlési választásról 1990. március-áprilisában, amelyet az MDF nyert meg.
De említést tett a történelmi párhuzamokról is, beszélt a magyar nemzet szabadságvágyáról, amely egész történelmünket végigkísérte, s a mai napig nem veszett ki a génjeinkből. Van valami fátumszerűség történelmi nagyjaink, Zrínyi Miklós, Teleki Pál, Tisza István, Batthyány Lajos, de Antall József sorsában is, aki nem sokkal miniszterelnökké való kinevezése után tudta meg, hogy halálos beteg. Ennek ellenére keményen dolgozott mindvégig, a napi ügyek végzése közben nem törődött azzal, mi lesz vele, még a halálos ágyán is feladatokat diktált. Talán a sors kegyessége, hogy a választási vereséget már nem kellett megélnie. Antall személyisége kapcsán Boross elmondta, rendkívüli tekintéllyel bíró ember volt, sokkal nagyobb volt a tekintélye, mint a népszerűsége. A mai politikában ez sajnos már nem így van, mert a választási győzelemhez elegendő a népszerűség, a tekintély nem annyira fontos. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy csupán a népszerűség elegendő a bölcs, józan és előrevivő kormányzáshoz. Antall József egyik vitathatatlan diplomáciai sikere a Varsói Szerződés megszüntetése volt 1991-ben, a katonai szerződés feloszlatásáról Budapesten egyeztek meg a Varsói Szerződés tagjai. Ezzel kapcsolatban Boross Péter elmesélte, az ülésre két határozat volt előkészítve, az egyik a Varsói szerződés megszüntetéséről szólt, a másik pedig arról, hogy nem szűnne meg a Varsói Szerződés, csak szövetségre lépne a NATO-val. Aznap Antall József volt az ülés soros elnöke, s ő csak a megszűnésről szóló első határozatot olvasta fel, s Gorbacsov azonnal rámondta, hogy „da”. Így ért véget a volt keleti blokk katonai tömörülése.
A beszélgetés során a Csemadok nagytermében egybegyűlt hallgatóság betekintést nyerhetett Boross Péter Antall-kormány idején szerzett személyes tapasztalataiba, élményeibe is. Boross először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lett, majd tárca nélküli miniszterként felügyelte a hírszerzés újjászervezését, a kormány 1990. decemberi átalakításakor pedig a belügyminiszteri feladatokat látta el, s így Antall József helyettese lett. Mélyen tisztelte Antall Józsefet, s amikor annak halála után őt nevezték ki miniszterelnökké, egy pillanatig sem volt kétséges számára, hogy az Antall-kormányzás stílusát viszi ő is tovább. A kellemes hangulatú, sajátos humorral fűszerezett visszaemlékező beszélgetés során a pozsonyi és Pozsony környéki hallgatóság teljesebb képet kaphatott magáról Antall Józsefről és a rendszerváltás utáni első demokratikus kormányáról, az ország intézményes hálózatrendszerének kialakításáról, s mindazokról a nehézségekről és a rendszerváltás véghez vitelét nehezítő buktatókról, amelyekkel azokban az időkben az ország első demokratikus kormányának meg kellett küzdenie.
Felvidek.ma, Dunajszky Éva
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/11/31010_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/11/31010_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/11/31010_3.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/11/31010_4.jpg” width=”220″ height=”106″ title=”Pozsony” }Pozsony{/japopup}
