Kéméndről, Csatáról, Léváról, Érsekkétyiről, Muzsláról, Párkányból és persze Zselízról érkeztek szavalók Zselízre, a hazafias versek szavalóversenyére, ahol idén Arany Jánosra is emlékeztek.
2012. február 15-én, szerdán került megrendezésre a „de a kő marad…” elnevezésű versmondó verseny a Zselízi Alapiskola, a helyi Szülői Szövetség és a Felvidéki Magyartanárok Szövetsége jóvoltából. A regionális döntőnek is betudható eseményen hét iskola képviseltette magát, jelen voltak kéméndi, csatai, lévai, érsekkétyi, muzslai, párkányi és persze zselízi diákok is. Néhány szavaló számítását ugyan az influenzajárvány és a régen látott hófúvás keresztülhúzta, de a Zselízi Művelődési Otthon így is vendégül látott 16 diákot, s természetesen az őket kísérő felkészítő pedagógusokat.
A már hagyománnyá vált más szavalóversenyekkel ellentétben itt nem a versenyre helyeztük a hangsúlyt, sokkal inkább arra törekedtünk, hogy az új generáció tagjaiban is mély magyarságtudatot, hazaszeretetet teremtsünk s ápoljunk, hiszen sajnos egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a mai társadalomban nem fontos már sem Isten, sem az ember, sem a haza.
Családi légkörben, az Ismerős Arcok nevű zenekar válogatott dallamaival a háttérben, kellemes hangulatban vette kezdetét a megmérettetés. Az érkezők bejelentkezése után meghallgattuk Wass Albert: Üzenet haza című költeményét Dörner György csodálatos előadásában felvételről. Ezután – a rövid megnyitó beszédeket követően – az első kategória résztvevői, tehát az ötödik és a hatodik évfolyamos tanulók, majd a második kategória szereplői, vagyis a hetedik, a nyolcadik és a kilencedik évfolyamosok következtek. A szakmai értékelő bizottság elnöke Gubík Mária tanárnő volt, további tagjai pedig Berényi Kornélia kulturális szervező és Hajtman Borbála tanárnő voltak.
Nagy büszkeséggel töltött el bennünket, hogy idén rendezvényünk keretén belül bekapcsolódhattunk a székelyudvarhelyi központú Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által kezdeményezett közös olvasásba, mely már évek óta szólítja meg a Kárpát-haza magyarjait. Benedek Elek, Orbán Balázs és Jókai Mór után ebben az esztendőben halálának 130. évfordulójának emléket állítva Arany János került a kezdeményezés középpontjába. Az ő művei jelentették tehát ezen a napon a szimbolikus összekötő kapcsot magyar és magyar között szerte az egész Kárpát-medencében. Arany Intés című versét adta elő közösen versmondó versenyünk minden egyes résztvevője. A rendezvényt továbbá két helyi gimnazista leány, Kis Markéta és Jurkovsky Valéria zenés produkciója színesítette, akik öt ifjúsági vallásos éneket adtak elő.
A várt kiértékelés során a gyönyörű emléklapok és oklevelek mellett értékes könyvajándékokkal is megjutalmaztuk a résztvevő tanulókat, hogy aztán a záróbeszédek után mindenki ismét nekivágjon a hófödte betonrengetegnek. Igaz, talán egy kicsit több hittel és a jövőbe fektetett reménnyel, valamint Wass Albert magvas gondolatával a tarsolyban: „Együtt erők vagyunk, szerteszét gyöngeség.”
Kaszmán Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31300″}
