Az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén elsöprő többséggel elvetette az ACTA néven ismert, nagy ellenállást kiváltó hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást.
Az EP ezzel az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal az új jogosítványával, hogy megakadályozhatja a számára elfogadhatatlan nemzetközi kereskedelmi megállapodások beillesztését az uniós joganyagba.
Az EP-képviselők közül 478-an szavaztak az ACTA ellen, mindössze 39-en mellette, 165-en pedig tartózkodtak.
Az ACTA-megállapodást az EU, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Mexikó, Marokkó, Szingapúr, valamint Új-Zéland kötötte meg, most azonban, az EP elutasító döntése nyomán az unió egyetlen tagországa sem alkalmazhatja.
A részben az internetes közegben érzékeny termékhamisítási kérdések, illetve a digitális kalózkodás rendezését célzó megállapodás ellen globális és európai szinten egyaránt erőteljes tiltakozás bontakozott ki, amelynek az volt a legfőbb közös alapja, hogy az ACTA a szellemi tulajdon védelmének szempontjait különböző alapvető szabadságjogoknak – a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, az információ szabad áramlásának – az aláásása, illetve mellőzése révén igyekszik érvényesíteni.
Reagáló nyilatkozatában Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos kénytelen volt tudomásul venni a szavazás eredményét, ugyanakkor megjegyezte: a vitának ettől még folytatódnia kell a termékhamisítás elleni védekezés és a szellemi tulajdon globális megvédése ügyében.
Martin Schulz, az EP német szociáldemokrata elnöke azt hangsúlyozta: a szavazás nem a szellemi tulajdon védelme ellen irányult, hanem azt fejezte ki, hogy a képviselők többsége szerint az ACTA rossz válaszokat ad a felmerülő kérdésekre.
A magyar néppárti EP-képviselőcsoport közleményben hangsúlyozta: a csoport tagjai szintén a megállapodás megkötése ellen szavaztak. A delegáció ugyan támogatta az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy az Európai Bíróság adjon független jogi szakvéleményt az ACTA és az uniós jog összeegyeztethetőségéről, valamint azt is helyeselték volna, hogy az EP e vélemény megszületéséig halassza el a döntést, „az európai baloldal azonban – felelőtlen módon – meggátolta az Európai Bíróság véleményének a figyelembevételét” – olvasható a közleményben.
A magyar néppárti EP-képviselők szerint oda kell figyelni azokra a kifogásokra, amelyeket számtalan állampolgár és civil szervezet fogalmazott meg a megállapodás kapcsán. „Mivel ezek tisztázására nem volt lehetőség, a delegáció ezen aggályokra és jogbizonytalanságra tekintettel felelős döntést hozott, és a megállapodás megkötése ellen szavazott”. A Fidesz és a KDNP EP-képviselői úgy vélik: eleve hibás koncepció volt a digitális kalózkodás és a termékhamisítás elleni küzdelem együttes kezelése, továbbra is sürgetik azonban a hamisítás elleni fellépést.
MTI, Felvidék.ma
