Szlovákia a demokrácia állapotát tekintve – Romániával, Lettországgal, Görögországgal és Bulgáriával – az Európai Unió legrosszabb öt országa közé került – állapította meg a londoni Demos társadalmi-gazdasági kutatóintézet.
A Demos szerint ezekben az országokban a legalacsonyabb a polgári szabadság és alapvető jogvédelem lehetősége. Szlovákia rossz helyzetének okozói között a kisebbségekhez való viszonyulásra is figyelmeztetett tanulmányában a Demos. A szlovákiai lakosok toleranciája sokkoló a romákhoz, a zsidókhoz és a homoszexulisok iránt. Pozitív trendekre is rámutatott a tanulmány, javult a polgári szektor aktivitása, a korrupció elleni fellépés és a nők gazdasági-jogi helyzetei.
Magyarországgal szemben is kritikus a tanulmány. Az aktualne.sk portálnak nyilatkozva G. Mesežnikov politológus azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulmányt a európai szocialisták felkérésére dolgozták ki, aki jelentős nézetkülönbségben állnak az Európai Néppárthoz tartozó Fidesszel. A tanulmány öt fő „dimenzióba” csoportosította a demokrácia állapotának vizsgálatát. Ezek: az eljárási és választási demokrácia, az alapvető szabadságjogok érvényesülése, a kisebbségek iránti tolerancia, az állampolgárok politikai aktivitása és az elégedettség a demokráciával. A jelentés szerint Magyarország jelentősen visszacsúszott az első és a második dimenzióban, emellett a szerzők aggályosnak nevezték a demokráciával kapcsolatos állampolgári hozzáállást is.
Az elemzés szerint ugyanakkor Európa egésze példátlan válságban van, és ez nem csupán pénzügyi-gazdasági jellegű válság, hanem olyan, amely az európai folyamat demokratikus megalapozottságáig hatol. A takarékossági szigorra, „rövidtávú és rövidlátó intézkedésekre” alapuló konzervatív megoldási recept a legjobb esetben nem enyhítette a problémát, a legrosszabb esetekben pedig elmélyítette a válságot, a munkanélküliség, a szegénység és a recesszió ördögi körébe sodorva a társadalmakat – fogalmaz a Demos tanulmánya. Az intézet szerint az erősödő nacionalizmusnak, az EU-szkeptikusságnak és a politikai szélsőségnek kedvez az, hogy Európa képtelen világos, hatékony és társadalmilag elfogadható válaszokat adni a gazdasági, társadalmi és demokratikus válságra, és ez táplálja azt a „torz narratívát”, amelyben „Európa” a bűnbak minden bajért, és a nemzetállamok jelentik a megoldást. Ebben a helyzetben az Európai Unió – történetében először – egzisztenciális válaszúthoz érkezett – vélekednek a tanulmány szerzői.
aktualne.sk, mti, Felvidék.ma
