(Frissítve) Gazdaságilag és nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségűek az Európai Területi Társulások (ETT) Magyarország számára – hangsúlyozta Rétvári Bence.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára A Határon átnyúló együttműködések és fejlesztések keretei a 2014-2020-as költségvetési időszakban címmel rendezett konferencián azt mondta: az unióban 46 ETT működik, ebből Magyarországhoz kapcsolódva 19.
„Hazánk méretéhez képest messze jobban kihasználja ezt a lehetőséget, és az a cél, hogy továbbra is éllovas maradjon ezen a téren – fejtette ki az államtitkár február 14-én.
Rámutatott: az ETT-k lehetővé teszik az élénk gazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatok kialakítását a határ két oldalán élő, azonos nyelvet beszélők számára. Ami a határok miatt korábban esetleg hátrány volt, abból az unióban előnyt lehet kovácsolni – hangsúlyozta. Jelezte: minden határmenti programról elkezdődött a tervezés a 2014-20-as uniós források fogadására, az előző keretet – még idő előtt – teljesen kihasználták.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy amit lehetett négy év alatt megtettek az ETT-k működésének biztosítása érdekében. Stabil, anyagi biztonságot jelent az évente lehívható működési pályázati forrás, minden találkozót megszerveztek, ami az uniós források hatékony lehívását elősegítheti, és minden adminisztrációs akadályt lebontottak – sorolta.
Emlékeztetett, a 2006-ban életre hívott ETT-k célja, hogy lehetővé tegyék két vagy több tagállam nemzeti, regionális hatóságai, intézményei közötti hatékony, határokon átnyúló együttműködést, a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését.
Vizi E. Szilveszter a Magyar Atlanti Tanács elnöke szintén méltatta Magyarország szerepvállalását az ETT-kben. Hangsúlyozta: olyan programokat kell indítani, amelyekből a Kárpát-medence magyarsága profitálhat. Ebben a fejlesztéspolitikának, a külpolitikának és a kormányzati támogatásoknak egyaránt kiemelt szerepük van.
Jandala Csilla, az Edutus Főiskola megbízott rektora intézményük határon túli kapcsolatait ismertetve kitért a dunaszerdahelyi és a székelyudvarhelyi képzésekre, és jelezte, hogy ősztől határon átnyúló fejlesztési szakreferens képzést is indítanak.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy hihetetlen lehetősége a magyarságnak a 21.században a Kárpát-medencében történő gondolkodás és cselekvés. Sürgette a Kárpát-medence közös fejlesztési jövőképének kialakítását, és célként jelölte meg a különböző erőforrások összehangolását.
Jelezte: a következő két hónapban fejlesztési fórumsorozatot tartanak a külhoni magyar területeken, ahol elképzeléseiket ismertetik. Ezeken a fórumokon arra is választ várnak, hogy az adott területen milyen források állnak rendelkezésre és az érintettek milyen szerepet tudnak vállalni a különböző fejlesztésekben.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is előadást tartott „A határon átnyúló együttműködések szerepe a magyar-magyar integrációban” címmel „A határon átnyúló együttműködések és fejlesztések keretei a 2014-2020-as költségvetési időszakban” című konferencián.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár előadásában kiemelte: evidens, hogy Európa vezető gazdasági erői mellett akkor leszünk képesek megerősíteni a térséget, ha régiós horizontban gondolkodunk: a magyarság versenyképessége nem különíthető el a Kárpát-medence, a közép-európai régió gazdasági erejétől. Súlyosan téved az, aki nem ismeri el: egy régiót a kulturális, gazdasági, politikai és gazdasági hagyományok kötnek össze, nem EU-s vagy közigazgatási irányelvek – fejtette ki a helyettes államtitkár az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint. Leszögezte: a helyi értékek és sajátosságok, mint a tradíciók, a nyelv, kulturális közösségek megőrzése rendkívül fontos.
Közlése szerint a Kárpát-medence gazdasági és természeti adottságainak kihasználása nemzetpolitikai érdek. A nemzeti reprodukciót gátló folyamatok és tényezők, úgymint a jogfosztottság, asszimiláció és elvándorlás mellett nagy probléma a gazdasági pozíciók gyengülése, vagy ki nem alakulása. A külhoni magyarság esetében így a demográfiai, kulturális és jogi kérdések mellett fontos feladat a magyar közösségek, magyarlakta területek gazdasági pozícióinak erősítése – hangsúlyozta.
Szólt arról is: mivel a külhoni magyarság jellemzően a határmenti térségekben él, ezért az Európai Területi Társulások számukra kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezekre a regionális lehetőségekre nem célként, hanem eszközként tekintenek – rögzítette, hozzátéve: meggyőződése, hogy ezek az együttműködések akkor is hozzájárulnak az önazonosság megőrzéséhez, ha nem etnikai alapon szerveződnek, de segítik a magyar-magyar kapcsolattartást.
mti nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38749,39585,38044,28865,27274,5799,31840″}
