Felvidéken többek közt Somorján, Dunaszerdahelyen, Komáromban, Nánán, Gútán, Szímőn, Dunamocson, Búcson, Tornán, Szepsiben, Királyhelmecen és Nagytárkányban is emlékeztek. Léván e napon Esterházy János emléktáblát avattak.
Negyedik alkalommal emlékeztek meg június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásához kötődően a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
Komáromba június 4-én hat órától a Református Kollégium udvarán a négy éve állított emlékoszlopnál szervezett megemlékezést a T(e).Ü(gyed).KÖR Polgári Társulás. A szervezők nevében Feszty Zsolt, a társulás elnöke szólt a megemlékezőkhöz. Közreműködött Reményik Sándor verssel Baštrnák Lilla, énekkel Korpás Réka. Részletes beszámolónkat ITT>>> olvashatják el. (Langschadl Mátyás felvétele)
Szintén Komáromban ugyanebben az időben a Magyar Polgári Kör egy könyvbemutatóval egybekötött előadásra hívta az érdeklődőket. „Trianon, és ami mögötte volt…” címmel Popély Gyula történész professzor tartott előadást. Bemutatta a Felvidék 1918-1928 – Az első évtized csehszlovák uralom alatt című könyvét. Beszámolónkat ITT>>> olvashatják el.
Komáromban június 7-én is emlékeznek a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) Felvidéki Tagozata által szervezett zenés-irodalmi előadóest valósul meg, melynek többszörös időszerűsége is van. „Ez a föld a hazám” címmel Jónás Csaba és Tarics Péter zenés – irodalmi magyarság – estje lesz in memoriam Dr. Bajnok István, este hat órakor kezdődik a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében.
a Csallóköz szívében hagyományosan a Városi Sport- és Szabadidőparkban 2008-ban felállított Trianon emlékfánál emlékeztek a város és a környék lakosai a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról, valamint közösen emlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjára is. A megjelenteket az emlékestet szervező Pázmaneum Társulás elnöke, önkormányzati képviselő Karaffa Attila köszöntötte. Majd Valaskó Ferenc zenész az Ismerős Arcok Nélküled c. dalát énekelte el az emlékezőknek. A záróvers után a jelenlevők elhelyezték a megemlékezés gyertyáit, majd a Magyar és a Székely Himnusz eléneklésével ért véget a rendezvény. A Vámbéry Ármin Gimnázium diákja Süke Dóra Szathmáry István: Országzászló c. versét szavalta el. Ezután a jelenlevők elhelyezték a magukkal hozott gyertyákat, mécseseket a Trianon emlékfánál és közösen elénekelték a Magyar- és a Székely Himnuszt. A megemlékezés végén búcsúzásként Eszes Antal szavalt el egy magyar áldást.
A megemlékezésen részt vett a város polgármestere Dr. Hájos Zoltán és Dr. Morován Zsolt, Magyarország pozsonyi konzulja is. Késő délután pedig Magyarországról az őriszentpéteri általános iskola diákjai is rövid látogatást tettek a Trianon emlékfánál és kultúrműsor keretén belül emlékeztek meg a Nemzeti Összetartozás Napjáról Trianon emléknapján. Az iskola diákjai a Rákóczi Szövetség Határtalanul c. program keretében látogattak a Felvidékre. (Nagy Gyula felvétele)
Somorján június 4-én a kulturház előtti téren a Magyar Megmaradásért Pt. felső – csallóközi szervezete és a Csenkey Baranta csapat szervezésében tartottak Trianon-emléknapot. Beszédet mondott Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő. Felszólalt Molnár Attila, a Csenkey Baranta vezetője és Fehér István komáromi tanár is.
Gútán június 4-én délelőtt emlékeztek, ahol Gőgh Mihály városi képviselő szólalt fel elsőként. A gútai önkormányzatot Horváth Árpád polgármester és a hivatalvezető képviselte. Koczkás Beáta alpolgármester beszédében hangsúlyozta, ne csak gyászoljunk, hanem erőt is merítsünk a múltból. A megemlékezésen az iskolák diákjai is részt vettek. (Fotó: Delta hetilap facebook oldala)
Szimőn június 4-én Samu István, az MKP Országos Elnökségének a tagja mondta el gondolatait. Feltette a kérdést Áldozatok vagy bűnösök vagyunk 94 év elteltével? Teljes beszédét ITT>>> olvashatják el.
Dunamocson az MKP Dunamocsi Helyi Szervezete június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján, a trianoni békediktátum 94. évfordulóján emlékünnepséget szervezett a helyi múzeumkertben, a kettős keresztnél.
Az egybegyűltekhez Vörös Szabolcs, az MKP Dunamocsi Helyi Szervezetének elnöke, Petheő Attila, az MKP Komáromi járási elnöke Csemadok Komáromi Területi tagja szólt.
Vörös Szabolcs beszédében elmondta: „Számomra a megemlékezés, főleg egy magyar nezetiségű faluban nem válhat csupán történelmi órává, hanem a jővőbe mutató célokra is ki kell, hogy térjen. Végtelenül gyáva hozzáállásnak tartom bárki részéről, ha egy közösség a békesség iránti igénnyel takarózva kerül el minden jogos probléma megkerülését. A Nemzeti Összetartozás Napja számunkra ezért nem is lehet az önsanyargató és széthúzú közelmúltról szóló, hanem a bátor, önfeláldozó jövőről kell, hogy szóljon. Arról, hogy elinduljunk akár a kettős állampolgársággal is felvértezve az autonómia felé vezető úton. Elkezdődhet végre a határok túli magyarok igazságtétele, amit igen úgy hívunk: autonómia. „Aki kér, annak adatik, aki kopogtat megnyittatik!” Tehát merjünk kérni, merjünk célokat kitűzni, merjünk nagyokat álmodni! 
Ezt követte a helyi alapiskola tanulóinak – Nagy Emese, Rácz Fanni, Kele Fanni- rövid kultúrműsora, majd Petheő Attila ünnepi beszéde következett.
„Ezen a napon azokra kell emlékezni, akik az elmúlt 94 évben összetartották a nemzetet, óvták magyarságukat akkor is, amikor zaklatták ezért őket. Nekik köszönhető ugyanis, hogy a történelmi sorscsapásokat a nemzet túlélte és leküzdötte. A veszteségeken és a nemzeti traumán túl arra a tényre kell emlékezni, hogy 94 évvel a szörnyű sorscsapás, az elszenvedett megpróbáltatások hosszú sora után mégsem a nemzetellenes erők győzedelmeskedtek. A trianoni döntés egy minden ízében igazságtalan, a vesztes és a győztes népek számára is megalázó helyzetet teremtő békediktátum. Ezen a napon nem visszafelé kell tekinteni, hanem előre kell nézni, mert csak akkor látunk célokat.
A Nemzeti Összatartozás Napja arról, kell hogy szóljon, hogy közösen építkezzünk. A magyar nyelvnek és kultúrának olyan kisugárzása és megőrző ereje van, amelyhez ragaszkodni kell, és nem szabad feladni akkor sem, ha a magyarok egy kicsit egyedül is vannak Európában. A világban jó magyarnak lenni, és szeretné, ha Szlovákiában is jó lenne magyarnak lenni, még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. A nemzeti összetartozás napja arról is szól, hogy június negyedike ne elsősorban a gyászt jelentse, hanem az összetartozás érzetét erősítse. Közös erővel kell megoldani azokat a problémákat, amelyek összegyűltek. Nemzetünk önbecsülését, identitását meg kell erősíteni, ugyanakkor a történelmi megbékélést is erősíteni kell. A közösség, az egység és az összefogás jelenti a jövőnket!
Az ünnepi beszédek után a Csemadok helyi énekkarának műsora következett, ami alatt koszorúzás folyt. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével ért véget. (Miriák Ferenc)
Léván június 4-én délután két órakor a Czeglédi Péter Református Gimnázium udvarán Gróf Esterházy János emléktáblájának felavatása került sor. Ünnepi beszédet Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Dr. Molnár Imre történész mondtak.
Az emléktábla leleplezése és Ft. Fazekas László és Mons. Pásztor Zoltán általi megáldása után Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet alelnökének és Martényi Árpád, a budapesti Esterházy János Emlékbizottság elnökének köszöntője következett.
Papp Zsolt köszöntőt mondott a lévai emléktábla bizottság nevében, Szathmáry Péter, az emléktábla alkotója is szólt az egybegyűltekhez. (Fotó: Komka Péter, mti) Részletes beszámolónk ITT>>> tekinthető meg.
Szepsiben június 4-én a Nemzeti Összetartozás Fája tövében emlékeztek. Zborai Imre képriportját ITT>>> tekinthetik meg.
Nagytárkányban május 31-én rendeztek megemlékező összejövetelt. Az ünnepi beszédet Csáky Pál mondta. Emlékeztek Nánán a Hősök emlékművénél, ahol Popély Gyula és Illésfalvi Péter volt az előadó. Erről ITT>>> számoltunk be.
Összegyűltek Tornán, ahol a Csemadok helyi alapszervezet elnöke Komjáti Attila mondott beszédet. Beszámolónk ITT>>>.
Királyhelmecen június 3-án emlékeztek. Ünnepi beszédet Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője mondott. „Trianon mai szemmel” címmel Szakály Sándor, történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottsága tagja tartott előadást. Fellépett Oszvald Marika operetténekes.
Fényképes beszámolónkat ITT>>> olvashatják.
Jéne, a rimaszombati járás egyik kis települése és az Ózd közelében lévő Susa közti határon a „Villa Jen 1216” polgári társulás és az Uraj-Susa Jövőjéért Egyesület június 7-én délután műsoros megemlékezést szervez a trianoni gyásznapról.
A Magyar Közösség Pártjának több politikusa Magyarországon tartott megemlékező beszédet.
Mint arról az anyaországi ünnepségeknél beszámoltunk Bárdos Gyula Mosonmagyaróváron, Farkas Iván Letkésen, Hrubík Béla Szigetszentmiklóson, Duray Miklós Veresegyházon és Győrött, Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának az elnöke Esztergomban, az Ezredév Polgári Egyesület kopjafa-avatási ünnepségen mondott beszédet.
Szigeti László elmondta, foglalkozni kell az önrendelkezési jog, az önkormányzatiság, az autonómia valamilyen formájának elismerésével kapcsolatban a határon túli magyarok jogállásának javításával, és emiatt is meg kell emlékezni a nemzeti összetartozás ünnepéről.
A határon túli magyaroknak gyakran részük van abban, ami Trianonban történt, vagyis a róluk, de nélkülük meghozott döntésben. A trianoni szerződésnek azonban „volt egy olyan része is, hogy a Magyarország határain kívül rekedt magyar állampolgárok azonos jogokkal bírnak, mint az ország többi állampolgára, biztosítani kell kulturális és vallási életük működését” – emelte ki Szigeti László.
Hozzátette: ha emlékezünk és büszkén vállaljuk sorsunkat, annak befolyása lehet a nemzetközi politikai porondon legalább a trianoni békediktátum ezen cikkelyének betartására.
A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.
A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
Szlovákiában a Matica slovenská szintén úgy gondolja, emléknappá kellene nyilvánítani június 4-ét, a
trianoni békediktátum aláírásának napját. Viliam Komora, a Matica slovenská elnökének tanácsosa erről a Füleken megtartott Matica slovenská gyűlésén nyilatkozott, ahol Szlovákia déli területén élő szlovákok társadalmi, politikai, történelmi, gazdasági életéről tanácskoztak.
Felvidék.ma
