A nagykürtösi Közép-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség a balassagyarmati székhelyű Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulással karöltve határon átnyúló vidékfejlesztési kutatásban vett részt.
Ennek egyik eredménye a termelői piac megalakulása, melyen azonban jogi akadályok miatt a fellvidéki gazdák jelenleg még nem vehetnek részt.
Lőrincz Mária, a nagykürtösi központú ügynökség igazgatója a Felvidék.má-nak elmondta: a Visegrádi Alap támogatásával 2013 szeptemberétől megvalósított pályázat 2014 június végén zárult le. Mint megtudtuk, a projekt célja a balassagyarmati kistérségben és a Nagykürtösi járásban a határ menti településeken a helyi forrás alapú gazdaságfejlesztési lehetőségek felkutatása, valamint új megoldási lehetőségek feltárása volt. Az adott térségre jellemző a mezőgazdasági termelés, mely az utóbbi mintegy negyed évszázadban fokozatosan visszaszorult. Napjainkban a legoptimálisabb esetben az itt élők mindössze háztáji kiegészítő tevékenységként termelnek zöldséget, valamint tenyésztenek állatokat. A pályázat a foglalkozások lehetőségeit mérte fel a határ mindkét oldalán.
„Az ELTE Humánökológia Tanszék oktatói, Lányi András, Bertényi Gábor és Farkas Gabriella vezetésével a tanszék hallgatói által végzett kutatás szerint a két térség együtt alkot egy biorégiót, melynek természetes gazdasági központja volt és lehet újra Balassagyarmat” – tájékoztatott az igazgató asszony.
Medvácz Lajos, az Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás elnöke a felvidékihez hasonló tapasztalatokról számolt be az Ipoly magyarországi oldaláról: fokozatosan sorvad a mezőgazdasági ágazat. „Kutatók a kiutat a helyi léptékű természeti források és táji adottságokra épülő agrárium fejlesztésében látják. Mindezt közös, határon átívelő egységben képzelik el. Ennek régiónkban nagy hagyományai vannak” – hangsúlyozta Lőrincz Mária.
A háztáji termékek árusításához nélkülözhetetlen volt a termelői piac kialakítása. A projekt révén Balassagyarmaton a tavasz végén megnyitotta kapuit a Balassagyarmati Helyi Termelői Piac, amely minden szombaton várja a városból és mintegy negyven kilométeres körzetéből a háztáji termelőket.
A felvidéki termelők mégsem jelenhetnek meg a piacon, mivel legálisan nem tudnak a határon túl árulni, mondta a Felvidék.ma-nak az igazgatónő. Mint megjegyezte, a jogi akadályok elhárítására politikai vonalon még a Szlovák – Magyar Mezőgazdasági Vegyes Bizottság már 2011-ben megtette az első lépéseket. A jogi harmonizáció is elkezdődött, mivel a kistermelőket támogató könnyített értékesítési és higiéniai szabályokat mindkét állam saját jogrendjébe iktatta. Ám további jogharmonizáció szükséges a törvényes kistermelői árusításhoz. „A két ország közötti egyezmények megteremtették a közigazgatási és közegészségügyi hatóságok munkájának összehangolásának és együttműködésének lehetőségét. Erre alapozva szeretnénk elősegíteni a további harmonizációs folyamat mielőbbi megvalósulását” – nyilatkozta.
Alapvető célkitűzésünk, hogy a teljes biorégiónak teremtsünk értékesítési felületet, lehetőséget. Sajnos a jelenleg hatályos jogi környezet nem teszi lehetővé, hogy a felvidéki termelők is bekapcsolódhassanak az árusításba. Ám bármely, a környéken lakó, hivatalosan bejegyzett kistermelő és őstermelő előzetes jelentkezés után szabadon értékesíthet az újonnan nyílt piacon, mondta Medvácz Lajos. A városháza előtt elterülő termelői piac változatos kísérőprogramokkal teszi még színesebbé a piaci életet.
A projekt során szerzett tapasztalatokról készült tanulmány kétnyelvű kiadványban jelenik meg. A pályázat folytatásaként a projektpartnerek továbbra is fenntartják az együttműködést, és közösen dolgoznak egy élhetőbb, az itt élők számára jobb megélhetési lehetőséget biztosító határtérség építésén.
PP, Felvidék.ma
Fotó: Tóth Richárd
{iarelatednews articleid=”46612″}