A Feszty Árpád halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást a Duna Menti Múzeum meghosszabbította november 7-ig.
„Az egész magyar nép és a késő nemzedékek is, ott fogják hordani Fesztynek a haza, a magyar föd iránt érzett izzó szeretetével megfestett képeit a szívükben, a lelkükben.”
Ifjabb gróf Andrássy Gyula, a múlt század első három évtizedének legmeghatározóbb politikusa, gondolkodója, a magyar képzőművészeti élet megszervezésének kulcsszereplője száz évvel ezelőtt írta e sorokat. Ekkor hunyt el Feszty Árpád (1856-1914), régiónk neves szülötte.
Legismertebb munkája A magyarok bejövetele című körkép, amely az 1995-ös restaurálása óta méltó helyszínen és körülmények között Magyarországon, Ópusztaszeren látható. A millenniumi történelmi festészet egyik legkiemelkedőbb jelentőségű alkotása talán elhomályosítja ennek az ízig-vérig magyar érzelmű festőművésznek egyéb értékes alkotásait.
A festő halálának 100. évfordulója remek alkalom arra, hogy méltón megemlékezhessünk róla, megismerhessük Feszty Árpád szín- és hangulatgazdag festményeit, melyek egy tökéletes technikai tudású, egyéni gondolkodású művészről tanúskodnak. Bár 2009-től a Duna Menti Múzeum képtárában az egyik terem Feszty Árpád nevét viseli, ahol a múzeum gyűjteményében lévő összes Feszty-kép megtekinthető, mégis e centenárium alkalmával a komáromi múzeum a Zichy-palotabeli kiállítótermében kisebb emlékkiállítást rendezett.
Ez a tárlat olyan alkotásokat, valamint a művészhez köthető tárgyakat, dokumentumokat gyűjtött össze és mutat be, amelyeket eddig nemigen láthattunk. A magángyűjtőktől, a művész leszármazottaitól, de akár a közgyűjteményekben is megtalálható és kölcsönkapott képek és emléktárgyak méltó módon járulnak hozzá a különleges tehetségű, méltatlanul elfeledett festőművész emlékének őrzéséhez.
E szerény kiállításon Feszty Árpád festményein kívül számos tanulmánykép is látható, amelyeket a mester nagyméretű alkotásaihoz készített. A vázlatok által betekintést nyerhetünk fáradságos, sok szorgalmat és türelmet igénylő munkamódszerébe. Néhány jelentősebb alkotása korabeli színes nyomatok formájában került kiállításra. A tárlatot történelmi tematikájú festményeihez modellként használt tárgyak is színesítik, ezek többnyire régi fegyverek 19. századi másolatai.
A kiállított anyagot néhány személyes tárgy – mint pl. a festő palettája -, fényképek a Feszty családról és egyéb dokumentumok teszik meghittebbé. A kiállításhoz készült továbbá egy kisebb katalógus is, melynek szerzője Görbe Márk budapesti művészettörténész. Ez az igényesen megszerkesztett, színes, több mint 30 oldalas füzet igazán hézagpótló munka. Hiszen évtizedek óta ez az első olyan kiadvány, amely összegzi és áttekinti az ógyallai születésű festőművész életművét, bemutatva értékes, ritkán látott reprodukciókat Feszty Árpád lappangó, vagy magángyűjteményekben lévő festményeiről.
Feszty számos falképet, életképet, vallásos tárgyú művet, illetve portrét és tájképet festett. Tájképeinek gazdag színvilágán visszatükröződnek gyermekkorának helyszínei: szülőfaluja, a környező települések, a Vág és a mocsaras csallóközi vidék. Itt érezte igazán otthon magát, ide tért vissza kipihenni a városi élet és nagyszabású munkáinak fáradalmait. Történelmi tárgyú festményeinek alakjait a környező településeken élőkről mintázta.
Festészetére jelentős hatást gyakorolt Mészöly Géza és Munkácsy Mihály munkássága. Huszonöt évesen könyvelhette el első nagyobb sikerét, amelynek köszönhetően országosan ismertté vált a neve. 1881-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat őszi tárlatán kiállított Golgota c. festménye meghozta számára a sikert. 1882-ben már állami megbízatást kapott: a mai Magyar Állami Operaház büfétermének falképeit festhette meg, saját ötleteit kivitelezve. A kilenc falkép közül öt sajnos még a 19. században megsemmisült. Az operaházi falképek nagy sikerének köszönhetően számos újabb megbízást kapott.
Legkiemelkedőbb, ma is teljes pompájában tündöklő alkotásait (a restaurálásnak köszönhetően) 1885 őszén festette a budapesti Terézvárosi Kaszinó Lotz-termében (ma Párizsi Nagy Áruház, Andrássy út 39.). A tizenkét allegorikus alak különböző polgári foglalkozásokat és művészeti ágakat ábrázol. A szokásos görög-római mitológiai alakokat Feszty teljesen magyaros jellegű alakokkal helyettesítette.
Ezért ezek a népi alakok, kifejező figurák rendkívül egyedinek számítanak. Ezekben az években természetesen nemcsak tájképeket és murális képeket festett, de számos életképet is. Ezekről elmondható, hogy a figurális ábrázolások mély emberiességről, empátiáról és részvétről tanúskodnak, mint pl. a Bányaszerencsétlenség c. festménye, mely a magyar képzőművészet egyik legkorábbi munkásábrázolása. Szintén hiteles, őszinte, mérhetetlenül tragikus és ezért mélyen megható festménye a Kárvallottak, mely a Hetény községben pusztító tűzvész után készült, s a leégett portája előtt síró, kétségbeesett parasztcsaládot ábrázol. Számtalan állami és magánmegrendelője között akadt királyi is I. Ferenc József osztrák császár és magyar király személyében.
Sokoldalú munkásságának (közéleti és irodalmi tevékenység), megnyerő személyiségének és kiváló szervezőkészségének köszönhetően korának megbecsült, népszerű alakja volt. Így emlékezzünk rá ma is, ne feledjük a magyar festészet kiemelkedő jelentőségű alkotóját, Csallóköz szülöttét, Feszty Árpádot!
A Duna Menti Múzeumban a kiállítást a nyári nyitva tartás szerint lehet látogatni: keddtől szombatig 9 órától 17 óráig, október elsejétől azonban ugyanezen a napokon, de csak 16 óráig. Belépőjegyek: felnőtteknek 0,80 €, diákoknak és nyugdíjasoknak 0,40 €.
Szalai Erika, Felvidék.ma
További képek ITT>>>.
