Sok indulat és érzelem övezi a komáromi helyhatósági választásokat most, 2014 őszén. Indulatból, érzelemből dönteni közéleti ügyekben nem túl szerencsés. Sokkal célszerűbb józanul sorra venni a lehetőségeket, s kiválasztani a legjárhatóbb, számunkra legkedvezőbb (ami nem feltétlenül a legkönnyebb) és legmesszebb vezető utat. A józan ember a VALÓSÁGOT látja, tisztában van vele, hogy mi mindenre képes, felismeri a korlátait, de azt is, mi minden kell ahhoz, hogy mozgásterét tágíthassa.
2010 őszén Komáromban az MKP elveszítette az önkormányzati választásokat. S vele együtt veszítette el a komáromi magyarság, s a város egésze is.
Ugyan polgármesterjelöltje, Stubendek László a 2. helyet szerezte meg, míg a korábban 8 éven át regnáló Bastrnák Tibor csak 3. lett, a város első számú vezetője MUDr. Anton Marek személyében egy szlovák identitású személy lett. Először az elmúlt 40 évben.
Stubendek László egy magát erősnek tartó, ám valójában meggyengült MKP jelöltje lett akkor. Egy olyan MKP-é, amiből épp az addigi „erős” emberek léptek ki.
Az akkori helyi pártszervezet elkövette a pártokra mindig is jellemző hibát – olyan embert állított az élre, akinek addigi részvétele, tevékenysége folytán, „érdemei elismerés mellett” talán „járt is” a poszt, de nem feltétlenül volt rá alkalmas. A stabil MKP szavazóbázis pedig 2. helyre röpítette a polgármesterjelöltet, ám a párt valódi „erejét”, „hitelességét” híven mutatta a 25 fős testületbe bejuttatott 6 képviselő.
Ezzel előállt egy olyan helyzet, ami előrevetítette a következő 4 év „tehetetlenségét”. Hisz az új polgármesternek nem volt csapata. A függetlenek egymástól is függetlenek voltak. A Most-Híd képviselői csoportja létszámából eredően megkerülhetetlen tényező lett, hisz a 25 fős testület majdnem felét ők adták (11). Az MKP 6 bejutott tagja pedig nem képviselt jelentős erőt. Ügyes politikával és egységes fellépéssel ugyan lehettek volna a mérleg nyelve, de ezek közül egyik sem valósult meg. Nem utolsósorban köszönhetően az akkori erélytelen helyi MKP elnöknek, Stubendek Lászlónak.
2012-ben Czíria Attila személyében új elnök került a szétesőfélben lévő, meggyengült komáromi MKP élére, s tudatos, szisztematikus építkezés kezdődött a pártszervezetben. Nem egyedül akart megoldani kérdéseket. Már ekkor kezd csapatot építgetni maga köré, akikkel együtt gondolkodva keresi a megoldásokat. Új, addig a civil vonalon tevékeny tagok is megjelentek a tagságban. akik felismerték, hogy a pártok egyenlőre megkerülhetetlen tényezők helyi szinten is. S az általában 5-15 főt számláló civil társulások, kezdeményezések még jó ideig nem lesznek olyan erősek, hogy komoly súllyal essen latba a szavuk egy-egy választás alkalmával. Ha pedig valaki, akár csak helyi szinten is, a magyar érdekeket szeretné képviselni, azt leginkább az MKP-n belül teheti meg.
A 2014-es évre már úgy fordult a helyi MKP szervezet, hogy az addigi kb. 30 fős részvétel 50-60 főre nőtt egy-egy gyűlés alkalmával. Ez év áprilisában az elnökség kezdeményezésére sor került egy kötetlen polgári fórumra, ahol az őszi önkormányzati választások esélyeinek latolgatása volt napirenden.
A FŐ CÉL: elérni, hogy olyan jelöltje legyen a pártnak, aki egyrészt egyértelműen esélyesként indulhat, valamint egzisztenciálisan biztosított az élete, rendelkezik vezetői erényekkel, és széles körben elfogadható a személye. Azaz, nem csak a biztos MKP tagság szavazataira számíthat.
Stubendek László itt jelentette be, hogy a párton belül megmérettetné magát, s ha a tagság bizalmát megkapja, indulna a polgármester-választáson. További 2 személy is bejelentkezett: Petheő Attila és jómagam. Mindketten kinyilvánítottuk, hogyha a párton belül nem kapjuk meg a bizalmat, akkor függetlenként semmi esetre sem indulunk. Stubendek László ezt, ott és akkor NEM vállalta fel.
Czíria Attila ekkor még nem jelezte indulási szándékát, mert ekkor már hónapok óta nehéz családi kötelezettségeinek tett eleget – súlyos beteg szüleit kellett ápolnia. Senki sem tudhatta, hogy rövidesen, édesanyja halálával lezárul ez a korszak az életében.
Ebben a helyzetben jelentkezett a Most-Híd, s jelezte, hogy Czíria Attila személyében olyan embert látnak, akit polgármesterjelöltként is támogatni tudnának.
Elérhető közelségbe került az, amiről csak álmodni mertünk: 1 erős magyar jelölt indulna, aki ráadásul az MKP jelöltje. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy ellenkező esetben a magyarság számára kedvezőtlenül felaprózódnak a szavazatok.
Józan mérlegelés során be kellett látnia mindkét félnek, hogy önállóan képtelen nyerni. Komárom ugyanis már régóta nem az a magyar öntudatáról „híres” város, aminek sokan lát(tat)ni szeretnék. De vajon Czíria Attila megkapja-e a bizalmat?!
Mindenképpen szükséges szót ejteni arról, hogy Most-Híd kereste meg Czíria Attilát. Ő azonnal tájékoztatta az MKP helyi elnökségét a megkeresésről, de kérte, hogy amíg nincs értékelve és elemezve ez az új helyzet, addig mindenki kezelje bizalmasan az információt. Ehhez képest, a mérvadónak nem nagyon nevezhető Dunatáj az ülés MÁSNAPJÁN hozta a hírt. Később minden kétséget kizáróan beigazolódott, hogy Stubendek László szivárogtatott.
Ilyen előzmények után jutottunk el a polgármesterjelölt-állító taggyűlésig. Időközben Czíria Attila bejelentette indulását, Petheő Attila és jómagam pedig visszaléptünk a javára. Számunkra nyilvánvalóvá vált, hogy olyan valakire van szükség, aki mind az MKP-n belül, mind a városban esélyes. Mi ennek a kettős feltételnek nem feleltünk meg. Ezt Stubendek László nem látta be.
A mindent eldöntő gyűlésen 43:13 arányban Czíria Attila kapott bizalmat. Ilyen arányú győzelmen nincs mit magyarázni. Tisztességes és tiszta verseny volt, egyértelmű döntés született. Ugyanitt, ugyanekkor felajánlotta Stubendek Lászlónak, hogy választási győzelem esetén neki szánja az egyik alpolgármesteri széket. A válasz annyi volt, hogy mérlegelnie kell a kialakult helyzetet.
Nos, azóta tudjuk, miként döntött. Semmibe véve egy legitim döntést, szembefordult mindazokkal, akiktől 4 éve még ő várta el azt, hogy felsorakozzanak mögé. Ebben nem létezik, nem létezhet kettős mérce! Ki a tisztességes ebben a „játékban”?!
De Komárom vonatkozásában idén azt is kimondhatjuk, hogy ugyanazt teszi, amit Bugár Béla, miután nem választották újfent az MKP elnökévé – TUDATOSAN megosztotta a felvidéki magyarságot. Akkor most ki kivel került egy oldalra?!
Ha a mérce ugyanaz, mi a különbség? Ki és mi szolgálja jobban a komáromi magyarság érdekét? Stubendek László és minden más magyar jelölt, aki az indulásával TUDATOSAN megosztja a komáromi magyarságot? Azok, akik törvényes, egyértelmű döntést magukra nézve nem vesznek tudomásul és eleve megosztottságba viszik a helyi magyarokat? Vagy az a két párt, amelyik átlépve a saját árnyékát felismerte a történelmi szükségszerűséget, és az összefogást választotta?
Tessék JÓZANUL átgondolni.
Feszty Zsolt
{iarelatednews articleid=”49620,49467,49191″}
