Gondolom, a Tisztelt Olvasónak már elege van a Kaufland kétnyelvűsítését kérő petícióból, a reakciókból, ez ellenreakcióból.
Mégis szükség van a somorjai Kaufland megnyitása után még rávilágítani egy-két dologra, azzal kapcsolatban is, hogyan indult a petíció a Kaufland kétnyelvű tájékoztatása érdekében, és hogy miért ment el a város vezetése megünnepelni a kétnyelvűséget elutasító cég somorjai üzletének megnyitását.
Nekem szívügyem, hogy a Felvidéken, tehát a Szlovák Köztársaság területén lévő településeken, minimum ott, ahol a kisebbség aránya eléri a 20%-ot, minden felirat kétnyelvű legyen. Ez nem valami extra követelés, szerintem, ez a minimum, amit el kell érnünk.
Azután, hogy Somorján megválasztottak önkormányzati képviselőnek, ezzel a témával kezdtem foglalkozni elsőként. Kovács Balázs barátom ekkor szólított meg, hogy mi a helyzet a Kauflanddal, mikor nyit, mit tudok erről? Mindketten és még egypár barátunk figyelemmel kísérjük a kizárólag egynyelvű feliratokat használó jogi és magánszemélyeket, s megpróbálunk hatni rájuk ilyen-olyan formában. Ennek a tevékenységnek a fő koordinátora általában Kovács Balázs volt.
Szóval már csak arról kellett egyeztetnünk, hogy milyen módon szólítsuk meg a Kauflandot. Én a város nevében írt levéllel szerettem volna először megközelíteni a problémát, Balázs viszont ragaszkodott ahhoz, hogy nyílt levélben, civil kezdeményezéssel forduljunk az üzletlánchoz, mivel szerinte így lehet a legjobban rájuk hatni, s ha elkészül a petíció még a belső berendezés elkészítése előtt, könnyebben tesznek eleget a kérésünknek.
Elfogadtam ezt az érvet és mondtam, amiben kell, segítek. Az elején úgy volt, hogy a somorjai iskolák és óvodák igazgatóin, vezetőkön, képviselőkön és fontosabb személyiségeken kívül minden Somorján bejegyzett polgári társulást is megszólítunk, de végül volt egy kisebb vitánk, ami után kizárólag Balázs vitte tovább a petíció ügyét, és ez a dolog kimaradt, valószínűleg azért is, mert több polgári társulás számomra érthetetlen módon elutasította a petíció aláírását.
Szerintem a petíció végül nagyon is megfelelő lett, több helyen publikálásra, megosztásra került, rengeteg emberhez eljutott, sok szlovákhoz is, ami alapjában véve jó. Egyes szemtelen és tudatlan szlovák (és magyar) „kommentelők” buta és arrogáns hozzászólásaival nem foglalkozom, ezek a hozzászólók megnyilvánulásaikkal csak valós képet mutatnak magukról, arról, hogy milyen környezetben szocializálódtak, és ma is mekkora az információhiány egyes személyeknél alapvető témákban.
Aztán jött február 26-a és a Kaufland megnyitása Somorján. Én tanulmányaim miatt Budapesten tartózkodtam és nem volt tudomásom arról, hogy a város vezetése kivonul a megnyitóhoz. Akkor még azt gondoltam, hogy ez teljesen rossz döntés volt. Már azt gondolom, hogy nem teljesen.
Ehhez jött a Somorja.sk portálon megjelenő, reklám jellegű cikk, és ez a két tényező együtt számomra lehangoló, elszomorító, ugyanakkor dühítő is volt. A dolog úgy néz ki, hogy a petíciót, melyet az egész képviselőtestület, és a város fontosabb személyiségei is aláírtak, a Kaufland arrogáns hangvételű levélben elutasította, és a város képviselete mégis elmegy a megnyitóra és asszisztál hozzá.
Nem is hagytam annyiban a dolgot. Mikor hazajöttem Pestről, beszéltem Kovács Balázzsal és kérdeztem, hogy mit gondol, mi legyen most, hogy visszautasították a petíciót, mert nekem lenne pár ötletem. Erre ő elmondta, hogy megkereste a Bárdos Gábor polgármester urat, aki megígérte, hogy még összehoz egy találkozót a Kaufland országos vezetésével.
Érdeklődtem én is Bárdos Gábor polgármesternél, majd Pogány Tibor volt alpolgármesternél. Bárdos Gábor azt mondta, hogy el kellett menni, mert ha tárgyalni akarnak később, akkor jobb pozícióból indulhatnak, ha nem ignorálják a megnyitót. Ráadásul egy dologban igaza volt a Kauflandnak, az általa írt válaszlevélben: ők betartják a törvényt. Az, hogy lesznek-e kétnyelvű feliratok a Kauflandban, csakis a jóindulatukon múlik. A polgármester hozzátette: így legalább volt magyar megnyitó beszéd is az átadáson, annak ellenére, hogy a Kaufland ezzel nem számolt.
Pogány Tibor is azt mondta, azért ment el, hogy lehetősége legyen elmondani a Kaufland Somorjára látogató vezetőinek, hogy hibát követnek el, amikor figyelmen kívül hagyják a somorjai őslakosok jogos elvárását és az egész városvezetés kérelmét.
A város helyet biztosított a Kauflandnak – s ugyan elkövette azt a hibát, hogy nem foglalták bele semmilyen adás-vételi szerződésbe a kétnyelvűség tényét -, ők pedig szemrebbenés nélkül ignorálták az egész városvezetés által is aláírt petíciót. Elmondta, hogy ezek az őslakosok toleránsak a városba az elmúlt években betelepülő, sokszor beképzelt, követelődző szlovákokkal. S amikor ezt a gesztust kéne visszakapni, akkor egy évente eurómilliókat termelő üzletlánc is rossz oldalra áll.
Természetesen a pontot az i-re a Somorja.sk portálon közölt cikk tette fel, mert ahelyett, hogy Bárdos Gábor, vagy Pogány Tibor egészen érthető magyarázatáról, a megnyitón való megjelenés okáról írt volna, a Kauflandot népszerűsítő reklámcikket jelentettek meg a weboldal szerkesztői.
S végezetül egy mondatban kitérnék György András Kovács Balázshoz írt nyílt levelére is. Egyetértek Balázst méltató szavaival, de ahogy meg is írtam Neki, nem egy méltató levélben kell másokat ócsárolni, még ha netán a kritika jogos is lenne. Össze kell fognunk, rámutatva a hibáinkra s ezekből tanulva kell együtt, megerősödve, közös erővel, indulni tovább.
Ennyi elég is a Kauflandból. Remélem a következő hír már az lesz, hogy csavarozzák föl a kétnyelvű táblákat.
Méry János, Felvidék.ma
Fotó: somorja.sk
{iarelatednews articleid=”52022,42028,52103″}
