Bart közepes nagyságú település a mai Nyitra megye Érsekújvári járásában. Az Alsó-Garam mentén fekszik, Párkánytól északnyugatra, a Duna menti síkság keleti részén. Határában van a Dobra-patak forrása. Már az újkőkorban is volt errefelé emberi település, s felbukkantak itt a kelták, a kvádok és a rómaiak is. Oklevél először villa Buruth alakban említi a helységet 1223-ban.
Temetőjében több szép sírjelet, egyéb szakrális emléket találunk. A barti keresztek-feszületek legrégebbike a
Központi temetőkereszt. 1774-ben emelték homokkőből. Téglalap alakú oszlopán nincs dedikáció, csak az állítás évszáma olvasható rajta. A váza alakú oszlopfőn áll az INRI-feliratos, díszes (háromkaréjos) szárvégű kereszt a szépen megmunkált homokkőkorpusszal. Krisztus kezei vízszintesen vannak az oldalszárakra felfeszítve; lábfejei egymáson, feje enyhén jobbra fordítva, testén ágyéktakaró. A kereszt jobb oldalán egy legömbölyített tetejű vöröses márvány emlékoszlop áll, melyen a központi kereszt történetéről ez olvasható: „E kereszt 230 év/ viharait állva/ 2004 novemberében/ orkán erejű szélvihar/ következtében kidőlt/ a kereszt 7 darabra/ a Jézus teste 6 felé törött/ újra állíttatott a Barti/ Önkormányzat jóvoltából/ 2006 nagypéntekén”.
A magas feszület bal oldalán 1972-től egy műkőből készült, síremlékszerű alkotás áll, rajta fehér márvány emléktáblával s ezzel a szöveggel: „Ember! Állj meg, ha papi sírra/ akadsz és mondj el egy Miatyánkot./ Így kívánja ezt a hála, a szeretet és/ a tisztesség./ Légy hát hálás s parancsolj rá még/ unokáidra ís, hogy gondozza és/ ápolja azt a sírhalmot, mely alatt/ az Isten embere, a pap nyugszik/ Lelkiatyáink:/ Ft. Králik Máté – megh.1801/ Ft. Imre József – megh. 1820/ Ft. Sticzai János – megh. 1829/ Ft. Zsigmond Imre – megh. 1890/ Ft. Shöffer Béla – megh. 1899/Ft. Seyler János – megh. 1904/ Ft. Zlattnyánszky Ernő – megh. 1913/ Ft. Skadra János – megh, 1927/ Ft. Simor László – megh. 1938/ Ft. Gürtler Dénes – megh. 1944/ Megemlékezve az itt nyugvó és/ volt lelkiatyáinkról/ a barti hívek 1972-ben.”
A temető legtöbb sírjele ma különféle kőből készült, de láthatunk még egy-egy más anyagból előállított keresztet is.
Áll például itt egy régi vaskorpuszos magas öntött vaskereszt is, melynek szárvégeit esztétikusan díszítették.
Az első világháborúban 22 évesen elesett Retkes Jánosnak családtagjai sírjelén állítottak emléket. A szépen megmunkált, háromkaréjos szárvégű sírkereszten ott az első világháborúban hősi halált halt barti legény fényképe is. Nevét a háború emlékművön is feltüntették.
Szép fekete márvány síremléke van a Sallai családnak is. A több részből álló oszlopon kapott helyet a kihegyezett szárvégű, vaskorpuszos kereszt. Az oszlop alsó részén egy katonaképet látunk, ezzel a dedikációval: „Itt őrizzük emlékét/ Sallai Jánosnak/ki hősi halált halt/ idegenben alussza/ örök álmát”. Sallai János a második világháborúban vesztette életét, nevét a barti hősök emlékművén is olvashatjuk.
A Temetőkapu szintén figyelemre méltó alkotás: csodálatos székely faragás, virágmintákkal és geometriai alakzatokkal díszítve. Rajta ez a két évszám: 1223-1998.
Itt kell még szólnunk azokról a halottakról, akik a háborúk frontjain lelték halálukat, s nem a barti temetőben nyugszanak ugyan, de a helység hősi halottjai ők. Számukra egy másik szakrális helyen, a templomkertben
állítottak emléket. A Világháborús emlékmű tulajdonképpen egy díszes, többlépcsős sarkakkal ellátott alapzaton álló, a piramis tetejű, három részből összetevődő szürke márványoszlop. Ennek tetején rövid, egyenes szárvégű kereszt van ezüstözött vaskorpusszal. A felső oszloprészen egy katonasapka és keresztbe tett kardok láthatók, alattuk ezzel a felirattal: „1914-1918/ a világháborúban elesett hősök/ emlékére/ nyugodjanak a hős fiak/ dúló csaták után”. Ezt követi a három oszloprészre aranyozott betűkkel írt 48 barti elesett katona neve. Ennyi hősi halottja kevés falunak volt. Az alsó oszloprész fehér márványtábláján ez olvasható: „Állíttatott közadakozásból”. Ugyancsak egy nagy fehér márványtábla került az emlékmű magas talapzatára, rajta ezzel a szöveggel: „Örök emlék drága halottainknak/ kik a háborúknak – 1940-1945 – / áldozatai lettek”. S ott a 33 barti áldozat neve is. Az emlékművet vaskerítés szegélyezi.
Csáky Károly, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”54928,54784,54766,54708,53711,53599,53212,53167″}
