Egy átlagos szlovák tetszőlegesen csak a bére kétötödét költheti el. A többit elviszik az adók meg a különböző járulékok. Ha azt gondolják, hogy azt tehetnek a pénzükkel, amit csak szeretnének, tévednek, a valóság teljesen más. A nehezen megkeresett pénzünk nagy része ugyanis az államnak meg az egyéb közintézményeknek megy – állítja az M. R. . Štefánik Konzervatív Intézet elemzésének összefoglalója.
Szlovákia polgárainak teljes adóterhei ebben az évben 60,34 százalékot tesznek ki. A valóságban ez azt jelenti, hogy átlagosan minden egyes megkeresett euróból adókra, járulékokra és különböző ránk kényszerített egyéb díjakra 60 centet fizet ki az ember. Egy átlagos szlovák 1160 eurót keres (bruttó jövedelem plusz a munkáltató által utánunk fizetett járulékok). Valamennyi adó, járulék és kötelező díj leszámítása után végül ebből nálunk csak 460 euró marad. Ez az az összeg, amivel tetszőlegesen gazdálkodhatunk.
Amint az a Konzervatív Intézet elemzéséből következik, a legtöbb ember a jövedelemadóra és a járulékokra költi a bére több mint 40 százalékát. További jelentős tétel a fogyasztási adók és az áfa (sör, alkohol, dohány, villany, gáz, ásványi olajak). Ezek havonta több mint 150 eurót vesznek ki a pénztárcánkból.
Az Európai Beruházási Központ vezetője, Roman Scherhaufer szerint, az ilyen nagy adóterhek azt jelentik, hogy a szocializmusban élünk, mivel a pénzünk nagy részéről a politikusok döntenek. De az ilyen hatalmas méretű újraelosztás a piaci árakat is deformálja. „A különböző forgalmi, szállítása és fogyasztási adók ráterhelése után az emberek nem látják a valós piaci árakat” – mondta. Ezek azonban csak a politikai következmények.
Számításba kell venni a túlzott adózás gazdasági következményeit is. Scherhaufer példaként a nem hatékony tőkeáramlást, az irracionális gazdasági döntéseket, a nem hatékony ágazatok fenntartását és a korszerű technológiák fejlődésének megakadályozását említette.
Ahhoz, hogy valóban sor kerüljön az adóterhek csökkentésére, vagyis hogy az emberek nagyobb mértékben dönthessenek a saját pénzük felhasználásáról, véleménye szerint a közvetett adókat, azaz a fogyasztási adókat kellene csökkenteni. Nem elég ugyanis csak a közvetett adókat vagy a járulékokat csökkenteni, mivel a nagyobb bevétel a közvetett adókon keresztül így is úgy is az államháztartásban végzi.
És éppen ez az a terület, amely Brüsszel jogkörébe tartozik, nem lehet az egyes tagállamok szintjén megoldani. Az Európai Unió ugyanis meghatározza a közvetett adók minimális adókulcsait. „Jelzésértékű lenne azonban a piac támogatása és hatékonyabbá tétele szempontjából” – fűzte hozzá Scherhaufer.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41255,41044,31838,37669″}
