Ennek egyik fő oka a prominens politikusok tehetetlensége (szándékos?), valamint megnyilvánulásai, melyekkel csak hergelik és biztatják az áradatot, miközben figyelmen kívül hagyják választóik véleményét. Sajnos ezek a tipikus vonásai a neoliberális politizálásnak.
Máris egy Nietzsche idézet jut az eszembe: „A liberálisok a legjobb termeiket üresen tartják. De vajon miért? Mert olyan vendégeket várnak, akikkel az emberek nem elégedettek!„
De vegyük górcső alá az adott krízishelyzetet, s vizsgálódjunk egy kicsit. Ki merem jelenteni sokadmagam nevében, hogy nem tudom mire vélni, amit a hírcsatornák tudósításaiban vélek felfedezni, ugyanis az ember menekült alatt nem jól öltözött (márkás ruhákba!), okostelefonnal hadonászó fiatalembereket képzel el… Ez már egy a sok árulkodó jel közül, hogy itt bizony valami nincs rendjén. Amit jómagam különösen aggasztónak tartok, az az, hogy a migránsok kétharmada hadköteles, jó fizikumú 18 és 30 év közötti férfi. A maradék egyharmad tetemes része pedig 30 év feletti férfi, s csak egy nagyon kis hányada a tömegnek gyermek és nő.
Szintén elmélkedésre késztet a népvándorlás pénzügyi háttere. Egy ekkora méretű projektet nem gyerekjáték ám dotálni. Több ezer euróról van szó fejenként. Ennyi pénzt egy átlagos európainak is nehéz előteremtenie. Csavart visz a történetbe az is, hogy nem egy bevándorló nyilatkozta, hogy képtelen készpénzt felvenni a bankautomatákból Magyarországon. Hol a forrása ennek a tömérdek pénznek? Vagy tényleg ennyire jó a gazdasági helyzet Szíriában és Irakban?
Apropó, Szíria. Ugyebár a regisztrációnál, már ha hajlandóak rá, szinte mindannyian január elsején születtek és szíriaiak. Miért nem mutatnak hajlandóságot a regisztrációra? Ha a személyes okmányaik a bevallásuk szerint útközben elvesztek, akkor a bankkártyáik, hogyhogy nem? Ha még nem elég a kérdésekből, akkor a legkézenfekvőbb csak most következik. Mi a magyarázata annak, hogy a segítséget nem a környező országoktól kérik? A szociális és vallási berendezkedésük azonos az övékkel, azonfelül nem kényszerülnének az embercsempészetért fizetni, ebből adódóan jutna bérlakásra s egyéb értelmes kellékre a hőn áhított új élet megkezdéséhez. A válasz újból csak kínálja magát. A fentiekben említettem a tehetetlenséget.
Szerencsére a magyar kormányfő heves vérmérséklete és józan rálátása gyógyírt látszik adni a migráció gondjára-bajára. Ilyen volt a plakátkampány a bevándorlás ellen, ami a kormányzat birtokában lévő magas szintű politikai tudásra enged következtetni, mi több, köztudatban tartja a problémát, s ha Németország és Ausztria lezárja a határait, az említett plakátok tartalma abban a pillanatban értéket nyer!
Kiváló megoldás a kerítés is. A kormány felelőssége felhívni a figyelmet a nép akaratára, s ezt szolgálja a már említett technikai határzár. Sajnos a demokratikus ellenzék nem kezdeményez semmit, ami politikailag értékelhető lenne. Xenofób politikai megnyilvánulásaik csak a bizonytalanok táborát növelik, miközben igazi támogatójuk nincs. Sajnálattal tölti el a magyar érzelmű polgárt, amikor egyes ellenzéki politikusok a befogadásra biztatnak. Ilyenkor mindig a 2004-es népszavazás jut az eszembe, akkor a mostani demokratikus ellenzéki politikusok nagy része ellenezte a külhoni magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását.
Rendet kéne végre tenni a fejekben, kedves „demokraták”. A saját vér, az oly sokszor meggyötört, de kitartó magyar szív nem megfelelő, a bevándorló már annál inkább? Államalapító Szent István királyunk által reánk hagyott értékek sárba tiprása ez, se több, se pedig kevesebb. Remélem sikerült a bizonytalanokat gondolkodásra késztetni, s újból hiteles rálátást nyernek az adott szituációra.
Bátorkodom kijelenteni, hogy a felvidéki magyarság köszöni szépen, de nem kér a bevándorlókból. Legyünk bátrak, mert a bátorság nem a félelem hiánya, hanem a félelemmel való dacolás! Az ebből adódó gondokat oldják meg azok, akik kiváltották. Továbbra is hajrá Felvidék, hajrá magyarok!
Urbán Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56212,56073,55968,55498,55298,54905″}