A szeptemberben megalakult Via Nova ICS somorjai alapszervezete egy petícióval állt elő, melyben arra szólítja fel az önkormányzat kulturális és egyházi bizottságát, valamint Bárdos Gábor polgármestert és a város vezetését, hogy távolítsák el a reneszánsz városháza falán lévő, szovjet „felszabadító” csapatoknak köszönetet mondó emléktáblát, és helyezzék át azt valamilyen városi raktárba.
„Tagja vagyok a somorjai önkormányzat kulturális és egyházi bizottságának, amelynek egy korábbi ülésén már előálltam ezzel a javaslattal, ám akkor több bizottsági tag is hiányzott, a többség pedig tartózkodott a témában való szavazástól. Bízom benne, hogy ha kellő számú aláírást tudunk összegyűjteni, akkor a bizottság megváltoztatja a döntését” – nyilatkozta Méry János, a somorjai Via Nova elnöke, somorjai önkormányzati képviselő, parlamenti képviselőjelölt.
A petíciót a következő linken lehet elérni és aláírni: http://citizengo.org/hu/30599-varoshaza-falan-levo-szovjet-felmento-csapatoknak-koszonetet-mondo-tabla-levetele-athelyezese. (A beadványt nem csak somorjaiak írhatják alá.)
A petíció kibővített szövege a következő:
Már második világháború végén megvalósuló konferenciákon (Teherán, Jalta, Potsdam) szó volt Közép-Európa felosztásáról, a Churchill és Sztálin részvételével zajló moszkvai konferencián (1944 októbere) az ún. „százalékegyezménnyel” már számszerűsíteni is próbálták a hatalmi megoszlást az érdekszférák tekintetében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Európa érdekszférákra való osztásának tényét már a háború befejezte előtt eldöntötték. A szovjet vörös hadsereg ezért a szó szoros értelmében egy pillanatig sem tekinthető felszabadító hadseregnek, mert a Szovjetunió már ekkor hosszútávon tervezett. Tehát a korábban fennálló idegen megszállás és politikai függőség állapotát ugyan megszünteti, de ugyanakkor egy másik nagyhatalmi okkupáció állapotát készíti elő.
Az orosz felszabadítás ennek ellenére, megtévesztő, mivel a felszabadításból megszállás lett. Az orosz katonák fosztogattak, nőket erőszakoltak meg, majd magyarok tízezreit deportálták gulágokba, azaz munkatáborba egy kis málenykij robotra, egy kis munkára. Közülük sokan sosem jöttek vissza, s akik hazajöttek, azok sem éltek meg magas kort.
A Szovjetunió módszerei a deportálásokkal, az emberek munkatáborokba való elhurcolásával és a tömeges kivégzésekkel, koncepciós perekkel semmiben sem különböznek a náci Németország által használt módszerektől, sőt a Közép-Európára zúdított kommunista diktatúra az egész térség sorsát megpecsételte, melyet a mai napig érzünk.
A kommunista propaganda dacára a térség gazdasági értelemben is a szociális jólét tekintetében is behozhatatlanul lemaradt a kontinens nyugati felétől, miközben a demokratikus jogokat lábbal tiporták. Nem volt szólás-, sem pedig sajtószabadság, a vallást üldözték. Az erőszakos államosítással, ill. az ún. osztályellenség üldözésével számos ember és társadalmi réteg sorsát pecsételték meg („kulákok”, polgárság stb.)
A Via Nova ICS somorjai alapszervezete szerint ezért a 21. században még mint történelmi emléknek sincs helye egy városháza falán a szovjet diktatúra katonáit dicsérő és nekik köszönetet mondó emléktáblának, mivel az nem az emberek kérésére és valós köszönet miatt lett létrehozva és úgymond kiszegezve, hanem az önkényuralmi rendszer önnön népszerűsítése miatt.
Azért kérjük a Kulturális és Egyházi bizottságot, egyúttal pedig a város vezetését és Bárdos Gábor polgármestert, hogy vegyék le az említett táblát és helyezzék el olyan helyre, ahol nincs szem előtt.
Felvidék.ma
