„Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016” címmel hirdet történelmi ismeretterjesztő klipvetélkedőt felvidéki diákok számára is az ELTE-n működő Aspektus. Gecse Géza, az Aspektus témafelelőse a májusi budapesti nyitórendezvényen elmondta, Ősz Gáborral, a Petőfi Sándor Gimnázium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával éppen azért kezdtek közösen az idei év februárjában az ELTE-n egy szemináriumi kurzust, mert mindketten kíváncsiak voltak, miként sikerül hasznosítani a két évvel ezelőtti, első világháborús vetélkedőikben felhalmozott tapasztalataikat. (Összefoglaló a 2014-es történelmi ismeretterjesztő klip-vetélkedőről ITT)
Ősz Gábor a tavaszi kurzusról elmondta, hogy a globalizáció problémáit 1914 és 1945 között az I. világháborúra összpontosítva próbálták végigkövetni, felajánlva, hogy azok a hallgatók, akik szívesen készítenek egy, a témába vágó klipet, fele akkora karakterszámot produkálhatnak szemináriumi dolgozatukban, mint azok, akik ilyet nem csinálnak. Ez azért is fontos – hangsúlyozta Ősz Gábor –, mert formabontó módon feldolgozva a tananyagot, nagyobb eredményt lehet elérni.
Ilyennek lehet tekinteni a Szent Margit Gimnáziumban tanító Lados Balázs próbálkozását is, aki hat éve vezet túrákat a Rákóczi Szövetség támogatásával. Krakkóba szervezett kirándulásaik során például Przemysl környékére, Limanovába és Gorlicébe is eljutottak, ahol erődöket, katonai temetőket keresnek fel, de Erdélybe utazva a Gyimesekben például a Sebő Ödön zászlóalja által ásott lövészárkokban is tartottak már történelemórát.
Száray Miklós (Fotó: Tháler Tamás )
A két évvel ezelőtti klip-vetélkedő feltételeinek másik kidolgozója, a tankönyvíró Száray Miklós, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának vezető tanára úgy látja, nem könnyű a diákokat az első világháború ügyében motiválni, hiszen az érzelmi kötődés a családi szálakon keresztül a nagy időbeli távolság miatt viszonylag kicsi. Segítséget ezért abban kellene adni a most induló vetélkedő során, hogy a diákok családjukat, kisebb, szűkebb közösségeiket kérdezzék, hogyan él emlékezetükben a világháború.
Ősz Gábor szerint, ha viszont a maga fonák módján keresztül próbáljuk vizsgálni a történelmet, ez az, ami igazán képes mozgósítani a diákokat. Az egyik ilyen konkrét példa a Švejk című könyv, amelynek cselekménye ugyan közvetlenül 1916-ban, a Bruszilov-offenzíva előtt ér véget, viszont Karel Vanek megírta a folytatást Švejk az orosz fronton, illetve Švejk az orosz fogságban címmel. Nagyon jó kliptéma lehet Švejket akár a térképen, akár a filmben utaztatni, bejáratni vele azt a világot, amelyre 1916-ban a Monarchia valamelyik katonájának módja volt. A történetnek az az érdekessége, hogy Hašek állandó szerzőtársa, Jozef Lada közvetlenül az alapmű megírása után elkészítette ennek a képregény-, illetve rajzos változatát továbbgondolva a történetet egészen az 1916-os év végéig. A történelemhez más irodalmi művekkel is kapcsolódhatunk – állapította meg Ősz Gábor és erre is említett példákat.
Gecse Géza arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi korábbi filmes anyaguk alkalmas rá, hogy feldolgozási módszert, ötletet merítsenek belőle, de a felhíváshoz igyekeztek példamutatással is kedvet csinálni. Amikor a mostani klip-vetélkedő nyitórendezvénye előtti pénteken a Hadtörténeti Múzeumban felavatták az I. világháborúról szóló kiállítást, született erről egy összefoglaló klip, amit közben fel is tett az Aspektus facebook-oldalára ugyanakkora időtartamban, mint amekkorában a pályaműveket várják.
(A Hadtörténetiben megnyitott kiállításról készített összefoglaló: ITT
Ősz Gábor (Fotó: Tháler Tamás )
A következő szemeszterben minden kedd délután 4 és 6 óra között tervezik, hogy segítenek a hozzájuk fordulóknak abban, hogy a YouTube szerkesztőprogramjával hogyan szerkesszenek klipet.
Fontos különbség a két évvel ezelőtti klipvetélkedő feltételeihez képest, hogy most nem 4 és 5 perc közötti klipet kérnek december 31-ig, hanem 2 és 4 perc közöttit.
A mostani klipvetélkedő egyébként szinte semmi másban nem különbözik a két évvel ezelőttitől, hiszen az 1916-os esztendő a 2016-os év tükrében olyan szempontból érdekes csak, hogy ötletet, vonatkozási pontokat ad. Azért gondolták, hogy az 1916-os esztendővel indítják a nyitórendezvényt, mert nem közismert, hogy az 1916-os esztendőt lehet a Monarchia erejének a „megroppantásaként” is tárgyalni. A klip-vetélkedőn részt vevők egyébként – az 1916-os esztendőhöz hasonlóan – bármilyen más, tehát 1914 és 1918 közötti témát is használhatnak elrugaszkodási pontnak.
A mostani nyitórendezvénynek is az a célja, hogy az 1916-os esztendő során villantson fel olyan tényeket, adjon ötleteket, amelyekből ugyanúgy ki lehet indulni, mint a két évvel ezelőtti, a szarajevói merénylethez kapcsolódó rendezvényükön elhangzottakból. (Az 1914-es Aspektus klip-indító rendezvény díjazottjai és nyilatkozatuk a vetélkedőről ITT)
Ezért hívták meg most a téma két olyan kutató-történészét, akik tevékenységükben hangsúlyosan foglalkoztak az 1916-os esztendővel.
Közülük elsőként Pollmann Ferenc a Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezető munkatársa elmondta, hogy az I. világháború keleti frontja iránt a szaktörténészek hosszú időn keresztül viszonylag kevés érdeklődést tanúsítottak, mint ahogy az I. világháború stratégiai céljairól – a szakembereket leszámítva – a közemberek a mai napig szinte semmit sem tudnak.
Az 1916-ban három és fél hónapon át tartó Bruszilov-offenzíva, amely végül is az oroszok átmeneti sikerét hozta 1916 nyarán, közvetve az orosz hadsereg 1917-es összeomlását hozta néhány hónap múlva, 1917-ben. Akkor is így van ez – mondta Pollmann Ferenc – ha ebbe még belefért egy jelentős támadás 1917 nyarán, amit – bár nem értett vele egyet, szintén Bruszilov vezetett – de ezt már Kerenszkij-offenzívaként ismerjük. Az 1916-os Bruszilov-offenzíva egyébként kétségtelen, hogy már 1916 júniusában az Osztrák-Magyar Monarchiát a katonai összeomlás szélére juttatta, hiszen olyan mértékű veszteségeket szenvedtünk el, különösen az osztrák-magyar 4. hadsereg, aztán néhány nappal később a 7. is, amelyek átlagban 50–60 százalékra rúgtak, de voltak seregtestek, ahol ez az arány elérte a 80–90 százalékot.
Gecse Géza felvetette, hogy az 1916-os év másik fontos eseménye az uralkodóváltás. Az esztendő végén meghal Ferenc József, akit ekkor mindenki a boldog békeidők letéteményeseként gyászol, pedig 1849-ben a szabadságharc leverése és a megtorlás is kapcsolódott az alakjához. Milyen legyen a viszonyunk az uralkodóhoz?
Gerő András azzal kezdte, hogy nem volt a magyar történelemben, aki ilyen hosszú ideig uralkodott volna, akinek az idején ennyire példátlan anyagi- és szellemi gyarapodás ment volna végbe az országban. Az 1880-as években épült fel nemcsak a mi egyetemünk, hanem a Monarchia sok más felsőoktatási intézménye is, sőt, maga Budapest is ekkor kapta mai arculatát. A magyar közélet – Gerő András szerint – mostohán bánik Ferenc József alakjával, hiszen miközben az uralkodó majd valamennyi miniszteréről utcák, terek vannak elnevezve Budapesten, addig Ferenc József nevére csupán a keserűvíz emlékeztet.
Gecse Géza (Fotó: Tháler Tamás )
Gecse Géza kérdésére, hogy Trianon mennyiben „eredménye” a világháborúnak, Gerő András úgy válaszolt, hogy a Versailles környéki békemű – szerinte nem a magyarokon vagy a Monarchián múlt, hanem a győzteseken. Bár van, aki azt állítja, hogy 1917-ben, vagy a wilsoni pontokkal, a népek önrendelkezési jogának deklarálásával pecsételődött meg a Monarchia sorsa, de az igazság az, hogy a hadicélok között nem szerepelt annak a megsemmisítése, és valójában máig nem tudjuk, hogy az angoloknál és a franciáknál – a cseh politikusok kitartó lobbizásának a hatására is – mikorra alakult ki pontosan a szándék, hogy a Monarchiát meg kell szüntetni!
Az viszont biztos, hogy ami a felszámolása után következett, a térség országai számára rosszabb volt, mint a Monarchia – állapította meg Gerő András.
(A nyitórendezvény majd teljes anyaga szerkesztve ITT)
A szervezők decemberig várják a pályázaton indulni szándékozók klipjeit. A pályázati felhívás szövege ITT olvasható el, a nyomtatható változatot pedig bárkinek elküldik, aki erre igényt tart. Kérésük, hogy írják meg az ujspektus@gmail.com e-mail címre, ahová egyébként a pályaműveket is várják!
Az Aspektus szervezői – igény esetén – bármelyik nyári diáktáborban szívesen beszélnek a pályázat témái mellett arról is, hogy milyen eszközökre van szükség ahhoz, hogy valaki sikeres pályázatot küldhessen be!
