A brit részvénytőzsde indexe a szerdai hivatalos kilépési szándéknyilatkozat bejelentése után 0,27%-ot esett, viszont az angol font a dollárhoz képest 0,1%-ot, az euróhoz képest pedig 0,26%-ot erősödött. A méltán híres brit elemzők szerint a piacok a bizonytalanság megszűnésére (ténylegesen is megkezdődött a Brexit) a font erősödésével válaszoltak. Az elemzők a világ minden részén pedig csak egyben lehetnek biztosak, hogy a szétválás kimenetele körül semmi sem biztos.
A szlovák térben is felrajzottak a különféle találgatások, prognózisok a brexit kapcsán, és mi is biztosak lehetünk, hogy szinte minden másképp fog lezajlani, mint ahogy elmondják, mert ugye, jósolni nehéz, főleg ha a jövőről van szó. Cinikusan mondhatjuk, hogy érdemes megnézni a szlovákiai véleményeket, mert legalább látjuk, hogyan nem lesz.
A szlovák pénzügyminisztérium szerint Nagy-Britannia kilépésével az EU költségvetésében keletkezett űrt be fog kelleni tölteni. Ha ezt arányosan követelik meg az országoktól, akkor mintegy 60 millió euróval fog növekedni Szlovákia hozzájárulása. De még nagyobb tehertétel keletkezik, ha az EU úgy dönt, hogy a tagországok befizetéseit a jelenlegi szinten tartja, és inkább a kiadásokat, azaz a támogatások összegét kurtítaná a hiányzó összegek arányában.
5 500 új munkahellyel kevesebb
Nagy-Britannia jelenleg nettó befizető, kb. 9 milliárd euróval fizet többet a kasszába, mint amennyit visszakap. A minisztérium szerint a 9 milliárdos kiesés az EU költségvetésében akár 20 milliárdos csökkenést is jelenthet. A számításaik szerint minden egymilliárd eurónyi kiadásból eddig Szlovákia 20 millió eurót kapott, ebben az esetben viszont a következmények még súlyosabbak lehetnek.
A nyilatkozatok alapján a minisztérium kivárásra rendezkedett be. A fenti két szélsőséges variánson kívül többet is felvázolhattak volna, de minden attól függ, miként zajlanak le a tárgyalások, mennyire marad nyitva a piac a britek előtt. Másképp fogalmazva: a britek mennyire kívánják kihasználni az EU közös piacának előnyeit és ezért mennyit lesznek hajlandóak áldozni, illetve mennyiben hajlandóak hozzájárulni az EU előtt álló új kihívásokhoz, mint a migráció, klímaváltozás, biztonsági válság, tudományos kutatás vagy a versenyképesség emelése. Az előrejelzések szerint 2019-2020 lesz az első év, amikor már nem érkeznek a brit befizetések.
A pénzügy nyilatkozata korrektnek tekinthető, és a hagyományosan hatékony szlovák külügy tradícióira alapozva egyelőre kivárnak, nem erőltetnek semmilyen variánst, inkább majd a meccs végén fognak beszállni a határozottabb javaslatokkal.
A Szlovák Nemzeti Bank feltételezi, hogy 2019-ig a Brexit a szlovák GDP évi 0,55%-os csökkenését eredményezi, ami 5 500 új munkahellyel kevesebbet jelent az ország számára. További negatív következményként az exportlehetőségek szűkülését állapította meg. Egyéb kockázatokat, mint a bizonytalanságot, vagy az árfolyamok változásait a bank egyelőre nem tartja számottevőnek.
Több ágazat is veszélyeztetve van Európában
A KPMG nemzetközi tanácsadócég szlovákiai csoportja felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Szlovákiának van az egyik legnagyobb exportaktivitása a britek felé az EU-n belül. Az EU-ban csak három országnak magasabb az exportaránya Nagy-Britannia felé. Szerintük Szlovákia exportja az ország GDP-jének mintegy 5%-át teszi ki. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy Nagy-Britannia az EU felé mintegy 3,7%-os kereskedelmi deficitet produkál, számszerűsítve: 2015-ben a kereskedelmi hiányuk elérte a 70 milliárd eurót, tehát az önállósodás után védeni fogja a piacát. Viszont a britek EU felé irányuló exportja arányaiban jóval magasabb, mint az EU-nak a szigetország felé, ezért elsősorban Nagy-Britannia érdeke, hogy ne épüljenek ki leküzdhetetlen kereskedelmi akadályok.
A KPMG elemzése szerint több ágazat is veszélyeztetve van Európában. Minden hetedik Németországban gyártott autót Nagy-Britanniában adnak el, de az exportált francia borok 14% is ide kerül, ahogy a belga csokoládé 26%-a vagy a görög sajtok 15%-a.
Kelet-Európa országainak viszont fontos, hogy mit fognak tudni kiharcolni az ott dolgozó állampolgáraik számára. A térségből Nagy-Britanniában legtöbben a lengyelek dolgoznak, mintegy 700 ezren, de a szlovákiai munkavállalók számát is 70 és 100 ezer közé becsülik.
Csatlakozni sem könnyű az EU-hoz, de lehet, hogy még nehezebb kiválni. A tárgyalások bonyolultak lesznek, főleg úgy, hogy az EU álláspontja nagyon kialakulatlannak tűnik. Az EU egyelőre felkészületlen a tárgyalásokra, mert nem tudott közös nevezőt kialakítani a tagországok között. Talán nem is lehet, hiszen míg a nyugati és északi tagok a kereskedelmi kérdésekben fogják védeni az érdekeiket, addig a keletiek elsősorban a munkavállalóik érdekeit preferálnák, másodsorban pedig a bevételeiket az EU költségvetéséből.
