Lehetséges határidőre megállapodásra jutni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások második szakaszában, de „drámaian nehéz” lesz – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozója után pénteki sajtótájékoztatón.
A Brexit második szakaszának a megkezdéséről szóló döntés mellett a csúcson apró előrehaladás történt a menekültügyben, döntés született az Oroszország elleni szankciók további fenntartásáról és megvitatták az euróövezet jövőjét is.
Régiónkat Andrej Babiš cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő képviselte. Babiš és Morawiecki újak funkciójukban, így számukra a mostani brüsszeli csúcs premiernek számít.
Angela Merkel német kancellár, aki Emmanuel Macron francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatót, úgy vélekedett: az eddigieknél még keményebb munka áll az Európai Unió és tárgyalói előtt, miután a tagállami vezetők a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdése mellett döntöttek.
Tusk úgy vélekedett, hogy a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetések bizonyosan nehezebbek lesznek, mint a kiválás főbb kérdéseiről folytatott eddigi tárgyalások, s bár elméletileg lehetséges, „drámaian nehéz” lesz megegyezni a kilépés tervezett, 2019. márciusi dátumáig. Elmondta: a „valódi tárgyalások” márciusban fognak megkezdődni a második szakasz keretében.
Újságírói kérdésre válaszolva a volt lengyel kormányfő megerősítette korábbi véleményét a kötelező uniós menekültügyi kvótákról, miszerint azok „hatástalanok” és „megosztóak”. Rámutatott, igaz, hogy a jogosultak 93 százalékát (mintegy 32 ezer embert) áthelyezték a mechanizmus keretében, de ez kevesebb mint 2 százalékát teszi ki azoknak, akik menedékkérelmet nyújtottak be Európában. Leszögezte, a legfőbb cél az EU egységének megőrzése, illetve az illegális bevándorlás megállítása vagy legalábbis intenzitásának csökkentése kell legyen. Tusk beszélt a dublini menekültügyi rendszer reformjáról is, hangsúlyozva, hogy júniusig megállapodásra kell jutni. Mint közölte, lehetséges addig tető alá hozni az egyezséget, de „rendkívül nehéz” lesz. Reményét fejezte ki, hogy sikerül kompromisszumot elérni, mert a minősített többségi döntéshozatal óhatatlanul is megbontja a tagállamok egységét.
Az uniós vezetők egyöntetűen támogatták, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban stabil finanszírozási mechanizmust hozzanak létre a migráció kezelésére a mostani ad hoc megközelítés helyett – tette hozzá. A tanács elnöke végezetül kitért az orosz szankciók meghosszabbítására is, és aláhúzta, ebben teljes egyetértés volt a tagállamok között, ez volt az első alkalom, hogy semmiféle vita nem volt a kérdésről.
Juncker szerint sikeres a kvótarendszer
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Tuskkal szemben sikeresnek nevezte a kvótarendszert. Hozzátette, az elmúlt két évben a jogosult 35 ezer menekült több mint 90 százalékát sikerült áthelyezni a mechanizmus keretében, ami – mint elismerte – összességében valóban nem nagy szám, de erről született megállapodás.
Érthetetlen, miért gondolják azt, hogy az eddig áthelyezett körülbelül 32 ezer ember veszélyt jelent az európai civilizációra és a szociális ellátórendszerekre – mondta. Európa és a tagállamai erősebbek annál, hogy ne tudnának „felszívni” ennyi embert – vélekedett Juncker, hozzáfűzve, nem érti, hogy ez a kérdés miért váltott ki ilyen heves reakciókat, és higgadtságra kérve a vita résztvevőit.
A bizottság elnöke megemlítette, hogy a visegrádi országok megállapodtak a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról, amit „az aktív szolidaritás bizonyítékának” nevezett. A V4-ek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – 35 millió eurót ajánlottak fel a líbiai határvédelem megerősítésének céljaira. Juncker emellett megerősítette: a brüsszeli testület jövő szerdán fog dönteni arról, megindítják-e az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást a lengyel kormánnyal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.
Németország és Franciaország márciusig kíván közös javaslatot kidolgozni az euróövezet reformjára vonatkozóan. E tekintetben is közös, a tagállamok egyetértésén alapuló megoldás kialakítására van szükség Európa jövője érdekében. „Ha akarjuk, sikerülni fog” – mondta a német kancellár. A visegrádi országok közül csak Szlovákia tagja az euróövezetnek.
Orbán köszönete a nemzeti konzultációért
„Szeretnék köszönetet mondani azoknak a magyaroknak, akik részt vettek a nemzeti konzultációban, kölcsönadták nekünk, nekem az erejüket, s lehetővé tették, hogy ezen a csúcson – különösképpen péntekre virradó éjszaka – sikerüljön visszaverni a támadásokat, amelyekkel Magyarország szuverenitását kis híján megsértették” – fogalmazott a miniszterelnök Brüsszelben pénteken. Kifejtette: a kétnapos tanácsülésnek komoly tétje volt Magyarország számára. „Megakadályoztuk, hogy olyan eredmények szülessenek az uniós csúcstalálkozón, amelyek következményeként idegeneket telepítettek volna bevándorlóként Magyarországra. Ahhoz, hogy ezt sikerült megakadályozni, sokmillió magyar ember egybehangzó akarata kellett. Köszönet érte“ – írta Orbán Viktor.
