Pénteken a nagytúri Magyarok Nagyasszonya és Tours-i Szent Márton templomban tartottak hálaadó szentmisét a magyar állam hathatós támogatásáért, amelyből megújultak az egyházi ingatlanok. A magyar kormány támogatásából az ipolysági esperesség öt településén tudták részben felújítani a templomot, az egyházi tulajdonú iskolát, valamint magyarországi segítséggel építettek új templomot is.
A március elsejei hálaadó alkalmon a Felsőszemeréd, Ipolyhídvég, Tesmak, Ipolyvisk és a házigazda Nagytúr lelki vezetői, polgármesterei valamint hívei gyűltek össze. Mindamellett az Ipoly mente több községéből is érkeztek hívek az ünnepi szentmisére.
Hlédik László, ipolysági plébános a szentmisén az iskola és a templomépítés fontosságáról is szólt. „Mai korban élők is teszünk annak érdekében, hogy olyan kultuszhelyeket építsünk, mint ez a templom. Ezáltal tud meríteni az ember az égi szférából. Kegyelmet és áldást kap az embertársaival együtt. Kultusz és kultúra egymásba kapcsolódik, ami Istennek tetsző, mely közösségeket alakít.”
A hálaadó szentmise főcelebránsa Parák József, a Besztercebányai Egyházmegye magyar nyelvű híveiért felelős püspöki helynöke volt. Mint jelezte:
templomok épülnek, óvodák megújulnak az egységes értékeink mentén megőrizve a bensőséges szeretetközösségeket.
A fent említett Ipoly menti településeken az utóbbi időszakban valósultak meg a felújítási munkálatok, melyhez a magyar állam is hozzájárult. Nagy János esperes, nagytúri plébános rövid filmvetítéssel számolt be a felújításokról.
Öt község egyházi ingatlanjai újultak meg
Az ipolyhídvégi Rózsafüzér Királynője templom felújításához és a község Szent Rita Alapiskolája épületének rekonstrukciójához mintegy ötmillió forinttal járult hozzá a magyar állam. A plébánia épülete szintén megújult. Többek között központi fűtést vezettek be, és megújult a vizesblokk. Erre kétmillió forint állt rendelkezésre. Az ipolyhídvégi plébánia tesmagi filiáris temploma szintúgy kapott támogatást. A Kisboldogasszony templom festése, a falak szigetelése valósult meg a kilencmillió forintnyi dotációból.
Ipolyvisk egyházközösség templomában, az Antióchiai Szent Margit templomban szintén a falak szigetelését valósították meg a kétmillió forintból. Emellett a plébánia tetőszerkezetét is kicserélték, ezt nyolcmillió forinttal segítette Magyarország. A felsőszemerédi Mindenszentek templomának tornyát újították meg, ehhez hárommillió forinttal járultak hozzá.
Nagytúr község katolikus templomát még a harmincas években sodorta el a megáradt Korpona patak. Csupán a szentély maradt meg. Ez időtől a nagytúri hívek pótmegoldásként a szomszédos falvak templomait, illetve a helyben kialakított imaházat látogatták. Hosszas tervezgetést követően épülhetett csak meg a Nagytúrt alkotó Kistúr és Középsőtúr közti füves területen a Magyarok Nagyasszonya és Tours-i Szent Márton templom. A templom anyagköltsége már meghaladja a hatszázezer eurót, s még nincsen teljesen készen. A magyar kormány több mint hétmillió forinttal támogatta a szép, modern kivitelezésű nagytúri templomot.
„Ami az ember szívében benne van, azt meg is valósítja. Az Úr Jézus velünk volt, a nagytúriak átélték”
– jegyezte meg a nagytúri templomépítéssel kapcsolatban Nagy János. Megköszönjük a gondviselő Istennek, hogy megsegítette ezt a közösséget, nagy segítséget nyújtott mindamellett a magyar állam is – zárta beszámolóját Nagy János esperes.
Közösségformálás a keresztényértékek mentén
A nagytúri hálaadó szentmisén Soltész Miklós, Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte, hogy a keresztény eszmék ma is ugyanúgy veszélyeztetettek, mint az oszmán hódoltság idején.
„A közösségépítő keresztény értékeinket meg kell tartani, mert igenis a kereszténység érték, amelybe kapaszkodva megmaradunk!”
– hangzott el a plébániatemplomban.
Mint jelezte, a magyar állami támogatás hozzájárul a két nemzetközösség egybekovácsolásához is, hiszen a felvidéki magyarság mellett az itt élő többségi nemzetet is szolgálják a szépen megújult templomok. Erősítik a keresztény elveken alapuló kapcsolatokat.
Az itt élők őrzik a kereszténységüket, magyarságukat, a családjaikat, ezek foglalják egységbe a legfőbb emberi értékeinket – fogalmazott Soltész Miklós. Az államtitkár úrral készült interjúnk ITT olvasható.
Az Ipoly mentén jelentős katolikus közösség él. A térség mintegy nyolcvanöt-kilencven százalékban római katolikus. A hívek kisebb és nagyobb lélekszámú magyar többségű településeken élnek. Az esperesség központja Ipolyság.
További felvételek az eseményről megtekinthetők ITT.