Pár évvel ezelőtt egyik kedves ismerősöm kérdezte, tudom-e, hogy Kovács Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház üdvöskéje Gömörből, mégpedig Rimasimonyiból származik, s a hetvenes évek elején akkori férje, Szörényi Levente társaságában még többször felkereste a simonyi nagyszülőket. „Érdemes volna őt felkeresned” – mondta, s meg is kerestem a színházat, de ott azt a választ kaptam, hogy már nem játszik, befejezte a pályafutását.
Hívtam a fiát is, Szörényi Örsöt, aki megköszönte a megkeresést, de jelezte, most nem alkalmas az idő a találkozásra, de átadja édesanyjának a gömöriek üdvözletét. Kovács Zsuzsa április 19-én lett volna 75 esztendős, de már nem várta meg ezt a jeles jubileumot.
Kovács Zsuzsa nemcsak az operett, hanem a televízió ünnepelt sztárja volt. Remek énekhangja, tánctudása és komikai vénája révén a színháza mellett az akkor virágkorát élő televízió is szívesen foglalkoztatta.
Számtalan kabaréjelenetben és zenés műsorban szerepelt, kvartettet alkotott a Kovácsokkal Apollónia, Kati és Erzsi társaságában, ahogy a Zsuzsákkal (Lehoczky, Nyertes és Csala is). A hangját sokáig Eliška Balzerová Čenková doktornőjeként azonosítottuk, de ő volt Barbra Streisand szinkronhangja is a Sydney Pollack rendezte Ilyenek voltunk című filmben.
S egy kicsit térjünk vissza ősei földjére, Gömörbe. Sebőkné Balogh Valéria nyugalmazott pedagógus, aki maga is Rimasimonyi szülöttje, még emlékszik a pályakezdő Kovács Zsuzsára, aki akkori férjével, Szörényi Leventével többször is megfordult a nagyszülőknél. Nagyapja kántortanító volt a faluban, akinek a fia, Kovács Gyula Rákosi Szidi színiiskolájában végzett, majd a Király Színház, Kaposvár, Szombathely, Szeged és Győr érintésével Pécsett lett egy város kedvenc táncoskomikusa, s 1968-ban a kevés vidéki színészek egyikeként a Jászai-díjat is megkapta.
Mi sem természetesebb, hogy a kislány, aki nyolc hónapos korában már learatta az első színpadi babérokat, szinte a színpadon és tévéstúdiókban töltötte élete túlnyomó részét. Egyedül a filmrendezők (legyen az akár tévéfilm) nem láttak benne perspektívát, egyedül Az élet muzsikája című, Kálmán Imre életét feldolgozó filmben játszik egy színpadi jelenetet ifj. Latabár Kálmánnal. Nem hiányozhatott viszont a szórakoztató műsorokból,
se szeri, se száma a kabaréjeleneteknek, amelyekben megmutathatta csillogó szépségét és markáns humorérzékét.
Sokunk kedvence marad a hűtlen, kikapós menyecske szerepében Balázs Péter és Bajor Imre mellett, ahogy Alfonzó, Raksányi Gellért (akinek szintén van rimaszombati kapcsolata) és Szemes Mari mellett a legendás Ványadt bácsiban is felejthetetlent alakított.
De elsődlegesen a színpad volt az otthona, már kamaszkorában beállt kisebb-nagyobb szerepekbe, tagja volt a balettkarnak, 15 évesen a debreceni Csokonai Színház tagja, s 18 éves korában Szegeden már Stázi a Csárdáskirálynőben. Itt még prózai szerepekben is megmutatja a tehetségét, de Vámos László, az egykori Madách Színház legendás, Gábor Miklós-féle Hamletjének a rendezője, akkoriban az Operettszínház főrendezője leszerződteti Budapestre, s pályafutása végéig hűséges marad a társulathoz.
Igaz, panaszra nem is lehet oka, hisz
elénekelhette az operettszínház nagy szubrettszerepeit, s a világot járó társulattal megfordult Japánban, Ausztráliában, az USA-ban, ahogy számos európai országban is.
Voltak szerepei, amelyet németül és angolul is megtanult az alkalmi közönsége kedvéért, s néha, a helyszíntől függően egy-egy mondatot japánul vagy görögül is megtanult.
Szerepei közül említsük meg Elisát a My Fair Ladyből, az Irma, te édes címszerepét, Roxie Hartot a Chicagóból, Nánit a Piros karavánból, Riquettet a Viktóriából (ebben Darvas Iván volt az egyik partnere), Hodelt a Hegedűs a háztetőnből (amelyet a darab magyarországi bemutatóján, majd a közel két évtizeddel későbbi felújításán is eljátszhatott Bessenyei Ferenc oldalán), de Stázi után Cecília is lehetett a Csárdáskirálynőben, ahogy Liza után Bozsena néni a Marica grófnőben. Idővel kipróbálta a rendezést is, a Turay Ida Színházban a Mágnás Miskát vitte színre, ahol Marcsa szerepét is elvállalta Nemcsák Károly Miskája oldalán, s anyaszínházában utoljára a közönség a Menyasszonytánc és az Abigél című musicalek ősbemutatójában láthatta.
Kitüntetésekkel viszont nem nagyon halmozzák el, 1980-ban egy Jászai-díj, 2009-ben egy Kálmán Imre-emlékplakett Siófokon, 2010-ben színpadra lépésének 50. évfordulója alkalmából életműdíj az Operettszínházban, míg 2017-ben Hódmezővásárhelyen átveheti a Bessenyei Ferenc-díjat.
A hetvenes évek elején köt házasságot Szörényi Leventével, amely négy évig tartott.
A szerelem gyümölcse viszont fiuk, Örs, aki szintén örökölte szülei, nagyszülei művészi tehetségét, jazz-dobos, dalszerző, s aki két unokával, Szellővel és Villővel ajándékozta meg édesanyját. Később Böröndi Tamás oldalán tűnik fel, de ez a kapcsolat sem tart sokáig.
A Színházi világnapon az M3-as csatorna a magyar színjátszás 200. születésnapjára készült Déryné útra kel című, 1990 szilveszterén készült műsorát tűzte műsorára, amelynél nagyobb sztárparádé sosem készült Magyarországon. Nem hiányozhatott belőle Kovács Zsuzsa sem, aki a színészek számára annyira neves napon mondott végső búcsút immár nemcsak a színpadi deszkáknak, hanem az életnek is.
