„Tudják, melyik madár elhullajtott tollát tartom a kezemben? Ez egy zöld küllő, vagyis, ahogy mifelénk nevezik, egy zöld zsóna tolla. Az előbb hallhatták a hangját is” – mondja népes hallgatósága előtt Balázs Csaba ornitológus a Muzsikál az erdő füleki rendezvényén, aki maga is megpróbálja utánozni az említett madár hangját. Ő a vidám harkály, míg fajtársa, a szürke küllő a depressziós – de kiderül a nap során, hogy melyik fát választották a nap fájának (amely egyébként egy mezei juhar lett), de a legtöbben annak örültünk, hogy ismét együtt lehettünk. Az idén először. S lehet, hogy utoljára?
A Muzsikál az erdő fesztivált Szabó Lajos erdőmérnök találta ki a barátaival még 2004 táján, s azóta egyre több, köztük határon túli helyszínen kapcsolják össze az erdő és a muzsika szeretetét. Az idén rendkívül bizonytalan körülmények között fogtak a rendezvény megszervezéséhez, amely július negyedikén kezdődött Gyöngyöspatán, s ma ér véget a Salgótarján melletti Eresztvényen (a hét során fellépett többek között a Fonó Zenekar, Horgas Eszter, Pál István Szalonna és bandája, a Misztrál együttes, Csík János és sokan mások). A kilenc nap alatt sok-sok neves zenész mutatkozott be, s a neves fellépők mellett a szervezők mindenütt teret adnak a helyi tehetségeknek is.
(Fotó: Juhász Dósa János/Felvidék.ma)
„Mai felgyorsult világunkban nap mint nap érezzük a lélek és a természet pusztítását. Az aggasztó társadalmi-természeti folyamatokat egyre többen próbálják megállítani. Művészek küzdenek lelki sivárság ellen, az erdészek, természetvédők az erdők, a természet megőrzéséért. Most létrejött egy összefogás művészek, erdészek és az ország kulturális életét, az erdőt féltő és felemelni akaró emberek között. A cél egy olyan aktív szabadidő-eltöltési alternatíva megteremtése a térség lakóinak, turistáinak, gyermekeinek, mely kötődik mind a zenéhez, mind az erdőhöz. Hangoljuk rá magunkat a rendezvényekre! Szívjuk magunkba az erdő friss levegőjét, gyönyörködjünk szépségeiben és közben hagyjuk szabadon szárnyalni lelkünket! A résztvevők közelebb kerülnek a művészetekhez és az erdőhöz egyaránt. A zene segít a környezetkultúra terjesztésében, az erdő pedig abban, hogy a művészetek valóban megérintsék az embereket.”
– mondja a küldetésükről Szabó Lajos, aki szerint a koronavírus idején felértékelődött az erdők szerepe.
„Semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt, s ez a vírus talán még idejében figyelmeztetett bennünket arra, hogy földi tartalékaink végesek, át kell értékelnünk az életünket, hiszen rá kellett jönnünk arra, nem éljük fenntartható módon a Földünket”
– magyarázza a szakember, aki szerint a visszafogott gazdaságnak köszönhetően viszont ismét halljuk a madarak hangját, s tisztább lett a levegő is.
(Fotó: Juhász Dósa János/Felvidék.ma)
2016-ban vonták be Füleket is a rendezvénysorozatba, ahol nem az erdőbe, hanem a város szívében található kastélyparkba álmodták meg az egész napos rendezvényt.
„Sokszor hallottuk, hogy az erdő veszélyes, de mára rá kellett döbbennünk, hogy ez nincs is így, s a vírus idején talán az egyik legbiztonságosabb hely lett, ahová elvonulhattunk”
– mondja megnyitójában Agócs Attila polgármester, aki érdeklődésemre azt is elárulja, az ismételten szigorodó korlátozások miatt az utolsó pillanatig bizonytalan volt, meg tudják-e s milyen formában rendezni az év első szabadtéri rendezvényét. „Többen hívtak még este is, hogy nyitva lesznek-e a határok szombaton, s meg tudják-e tartani eredetileg megálmodott formában a füleki rendezvényt, s az időjósok is figyelmeztettek a lehetséges viharokra” – teszi még hozzá Agócs Attila, de szerencsére a határon (még) csak rutinellenőrzéseket és felmérést végeztek, s az időjárás is tartotta magát az esti órákig.
(Fotó: Juhász Dósa János/Felvidék.ma)
„A vírus és a korlátozások sajnos az egész évünket átszabták, s most, a második hullám közeledésével ismét teljes a bizonytalanság, vajon mi vár ránk, s meg tudjuk-e tartani a betervezett nyári és őszi rendezvényeinket”
– ezt már Illésné Kósik Andrea, a Füleki Városi Művelődési Központ igazgatónője mondja, akik eddig két beltéri könyvbemutatóval (egy nógrádi fotóalbumot és a friss Madách-díjas Ardamica Zorán új verseskötetét mutatták be), s legközelebb augusztusban, a Palóc Napok helyére tervezett, kisebb méretű rendezvénysorozattal szeretnének kirukkolni.
A füleki programban előbb a legkisebbeknek kedveskedtek, nem hiányozhatott a helyi Motolla Kézműves Műhely, ahogy a MeseFigurák, hozzájuk csatlakozott a Bábika Játszóház, Csernik Szende székely mesemondó, de a nap fénypontját természetesen az erdei koncert jelentette, s 2018-hoz hasonlóan idén is nagyon sokan várták a Virtuózok egykori kárpátaljai felfedezettjét, Demeniv Mihály harmonikaművészt, aki szólóban és Tálas Áron dzsesszzongoristával közösen is elvarázsolta a közönségét.
Demeniv Mihály harmonikaművész és Tálas Áron dzsesszzongorista (Fotó: Juhász Dósa János/Felvidék.ma)
Piazzolla, Vivaldi és mások mellett ezúttal a vonatfütty és a cikkünk elején már említett zöld zsóna is besegített itt-ott, de ezt most senki sem bánta. Őket Balog Péter gitárművész és gyerekei (Benedek csellón és Júlia piccolón) követték családi koncertjükkel, s nem hiányozhattak a helyi tehetségek sem, a Pro Kultúra Füleki Férfikar Fehér Miklós vezetésével, a File Banda, a Foncsik Énekegyüttes, a Jánošík Gyermek-néptáncegyüttes, s a napot a Tárkány Művek zárták.
(Fotó: Juhász Dósa János/Felvidék.ma)
„Jaj, polgármester úr, olyan szépen tetszett énekelni” – mondja a kijáratnál Agócs Attilának egy fagyit nyaló, mellesleg ugyancsak szutykos cigány gyerek, aki meglepve áll egy pillanatig, de gyorsan rá kell jönnie, a Muzsikál az erdő a koronavírus árnyékában tényleg csodákra „képes”.
