Napi nyomasztó gondjaink, a járványhelyzet és az egyre terhesebbé váló korlátozások közepette talán meg is feledkeztünk arról, hogy az őszi időszak együtt jár a téli időszámításra való átállással, melynek megfelelően október 25-én, vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára állítjuk vissza időmérő eszközeinket.
A kétezres években éles vita bontakozott ki arról, vajon az óraátállítás mellett vagy ellen szól-e több döntő érv. Hagyományosan az előnyök között volt szokás emlegetni, hogy energiatakarékossági szempontból jobb, ha a munkaidő (a reggel 8 és este 7 óra közötti) alatt minél tovább van világos, következésképpen kevesebbet kell a munkahelyeken világítani.
Mindennek a világháborúk és a hetvenes évek olajválsága idején valóban volt kimutatható hatása, jelentősen csökkent az energiafelhasználás, azonban az azóta eltelt évtizedek alatt lényegesen megváltozott a fejlett világ embereinek életmódja. Nyáron a hosszabb ideig tartó világosság már nem csökkenti lényegesen a fogyasztást, többek között azért, mert egyre több elektromos eszközt használunk, valamint világszerte elterjedtek a klímaberendezések.
Ezért egyre hangosabbá vált az a tábor, mely szerint valójában az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásai miatt nincs értelme a nyári-téli időszámítás váltogatásának.
Szakértők szerint az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának mesterséges megzavarása negatív hatással van az emberi szervezetre. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatást gyakorol az egészségünkre is, mindaddig, amíg a szervezetünk nem alkalmazkodik a változásokhoz. Napszakos változást mutatnak például a vérnyomásértékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje, az óraátállítás pedig ezt borítja fel.
A bírálatok és az egyre hevesebb vita miatt napirendre került az óraátállítás európai eltörlése. Ennek első lépéseként 2017 októberében a finn kormány egy 70 ezer állampolgár által aláírt petíció alapján szólította fel az EU-t, hogy szüntesse be a gyakorlatot. Az Európai Parlament vitára bocsátotta az ügyet, a felméréseken több mint négymillióan nyilvánítottak véleményt, és 84 százalékuk az évi két óraátállítás eltörlésére szavazott.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke már a közvélemény-kutatásra hivatkozva kijelentette, hogy minél előbb be kell szüntetni a korszerűtlen gyakorlatot, ám az uniós közlekedési miniszterek a nemzetközi menetrendek összehangolásának nehézségei miatt nem támogatták a javaslatát, miszerint már 2019-től búcsút kellett volna mondani a szezonális átállásnak.
Az Európai Parlament 2019 március 26-án megszavazta az évenként kétszer esedékes óraátállítás gyakorlatának 2021-től történő eltörlését. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021 márciusának utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, állt az akkori a parlamenti állásfoglalásban. A tagállamoknak elvileg 2020 tavaszáig kellett volna eldönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, és a döntésükről tájékoztatniuk kellett volna egymást, majd október végéig tervezetet készíteniük arról, miként kívánják megoldani a váltás esetleges negatív hatásainak semlegesítését.
A koronavírus-járvány vélhetően ezeket a döntéseket is a háttérbe szorította, holott az egyes országok időszámításait össze kell hangolni, hiszen elsősorban közlekedési okokból az időzónákban váltakozó eltérése megoldhatatlan feladatot jelentene – első körben éppen ezért akadályozták meg a 2019-es átállást a közlekedési miniszterek.
Most egyelőre annyi bizonyos, hogy vasárnapra virradóra vissza kell állítani az órákat, egy órával többet alhatunk, visszakapjuk azt, amit márciusban elvesztettünk.
