Tegnap este rendhagyó Civil Akadémiára került sor az online térben. A Polgárok Házából élő közvetítéssel követhették az érdeklődők Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért tiszteletbeli elnöke és Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért és a Via Nova elnöke, az Esterházy Akadémia alapító igazgatója beszélgetését. A rendezvény a Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége rendezésében valósult meg. A vendégekkel a rendkívül felkészült, felvidéki származású Szabó Anett beszélgetett.
A beszélgetés során számos aktuálpolitikai és közéleti témát elemeztek. Szó esett a szlovákiai vírusválságtól kormányválságig vezető útról, a magyarellenes külügyi megnyilvánulásokról, a bel- és külpolitikai vitákat kiváltó szlovák állampolgársági törvény okozta feszültségről. Megkerülhetetlen téma volt a magyar állampolgársági törvényre született ellentörvény, a Beneš-dekrétumok érvényessége, és az újonnan alakult párt, a Szövetség esélyeinek latolgatása is.
Szabó Anett
Vírusválságtól kormányválságig
Az orosz vakcina beszerzése komoly belpolitikai válsághoz vezetett Szlovákiában. Duray meglátása szerint – hasonlóan Magyarországhoz -, Szlovákiában is a keleti vakcinák miatt alakult ki egy politikai ellentét a kormány és az ellenzék között. „Annyiban más, hogy ez az éles ellentét a kormánykoalíción belül alakult ki Szlovákiában” – mutatott rá. Ám szerinte azzal, hogy az új kormány felépítése szinte változatlan maradt, és Igor Matovič a kormányfő helyettese lett, nem oldotta meg a helyzetet, és a feszültség továbbra is jelen van. „Idő kérdése, mikor fog újra robbanni” – mondta, hozzátéve, jelenleg nem érdeke a politikának, hogy előrehozott választásokat tartsanak.
„Nem tartom kizártnak azonban, hogy napirendre kerül a kormánykoalíción belül is, de ősznél korábban a járványhelyzet miatt nem tartom valószínűnek. Egy éven belül viszont majdnem biztos, hogy előrehozott választások lesznek”
– vélekedett.
A kormányválság geopolitikai okokra vezethető vissza
Gubík László szerint egy ilyen méretű világjárvány okozta válság kormányokat söpör el, vagy késztet átalakításra szerte a világon – ez politikatörténeti jelenség. Hozzátette viszont, hogy a volt miniszterelnök – jelenleg pénzügyminiszter – személye nem megkerülhető a válságban.
„Amilyen jó kommunikátor és politikus Igor Matovič ellenzékben, annyira gyatra kommunikátor volt kormányfőként”
– jegyezte meg. „A Szputnyik körül kialakult vita már csak utolsó csepp volt a pohárban. Ebben a kiélezett helyzetben a kommunikációja inkább keltette a feszültséget, mintsem megnyugtatta volna” – fogalmazott, hozzátéve, ez nem azt jelenti, hogy rosszul kezelte a helyzetet, inkább azt, hogy rosszul kommunikálta. Gubík szerint a keleti vakcinák körül kialakult vita inkább geopolitikai, mintsem virológiai probléma. „Ebben a tekintetben viszont Matovič állja a sarat a globális és liberális erők támadásaival szemben” – mutatott rá. Duray aláhúzta, nemzetközi politikai érdekek állnak az orosz vakcina elutasítása mögött, és ez is megjelent a kormánykoalíciós válságban.
Zuzana Čaputová köztársasági elnök megítéléséről mindketten úgy nyilatkoztak, a brüsszeli balliberális érdekeknek kíván megfelelni, melynek egyik fő célja a visegrádi térség meggyengítése.
A magyar állampolgársági törvény
Az egyszerűsített honosítást bevezető magyar állampolgársági törvény kapcsán Duray hangsúlyozta, csak közjogi jelentőséggel bír, semmilyen befolyással nincs Szlovákia belügyeire. „Viszont beleilleszthető egy magyarellenes, Magyarország-ellenes hangulatkeltésbe” – magyarázta. Ivan Korčok külügyminiszter és Martin Klus államtitkár működéséről hasonlóan vélekedtek.
„Csalódás a külügyér működése” – fogalmazott Gubík, aki szerint Fico és Kaliňák kormánya után nem ez a hozzáállás volt várható az új kormány részéről. Megemlítette, Korčok az előző kormányokban is szolgált, ami már előrevetíti, milyen érdekeket képvisel.
„Klus államtitkár pedig a külügyminiszter hangosabb kiadásban, ő mond erőseket. A jelenlegi külügy inkább gátja, mint serkentő tényezője a jó szlovák-magyar kapcsolatoknak”
– húzta alá. Ivan Korčok és államtitkára, Martin Klus működésével kapcsolatban Duray kifejtette, inkább gátolják a kialakulóban lévő közép-európai együttműködést, ami nem egyeztethető össze nyugat-európai vagy globalista tendenciákkal.
Visszatérve az állampolgársági törvényhez Duray rámutatott, a szlovákok közül sokan vélekednek úgy, hogy a szlovák állampolgárságú magyaroknak semmi köze a magyar nemzethez.
„Azt gondolják, mi a szlovák nemzetállam része vagyunk, holott mi Szlovákia közjogi része vagyunk, de a magyar nemzet tagjai”
– jegyezte meg. Duray szerint kellő politikai körültekintéssel megkerülhető lett volna ez a konfliktus, ha Magyarországon 12 nappal később fogadják el a törvényt, mivel Szlovákiában parlamenti választásokra készültek 2010-ben. „Ez már történelem” – jegyezte meg Gubík, aki szerint egyetlen elfogadható rendezése az állampolgársági törvénynek, ha visszaállítják a 2010 előtti állapotot. „A mostani módosítási javaslat nem ebbe az irányba mutat” – tette hozzá.
Az ellentörvény – hagyománya van az állampolgárságtól való megfosztásnak
A szlovák állampolgársági törvény kapcsán Gubík kifejtette: továbbra is következetesen azon az állásponton van, hogy a születésétől fogva szerzett jogától, tehát a szlovák állampolgárságától nem foszthatja meg senki. Duray közbevetette, Csehszlovákia megalakulásától joghagyománya van annak, hogy az embereket akaratuk ellenére megfosztják az állampolgárságuktól. „Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy itt így gondolkodnak, csakhogy ez nem európai gondolkodás” – húzta alá.
A nemrégiben elhunyt Dolník Erzsébet (aki elsők között vette fel a magyar állampolgárságot, vállalva az ezzel járó küzdelmeket) példáján keresztül Gubík megjegyezte:
„Őt holtában is megalázták. A halotti anyakönyvi kivonatában ismeretlen lakcím szerepel és az, hogy külföldi állampolgár. Mindezt úgy, hogy az elmúlt 10 évben egyetlenegy hivatalos okiratot nem kapott arról, hogy elveszítette a szlovák állampolgárságát. Gyakorlatilag a halálával kapta meg”
– mutatott rá a törvény abszurditására.
A Beneš-dekrétumok eltörlésére nincs reális esély
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Duray kifejtette, érvényben lévő törvényre mindig lehet hivatkozni, mindaddig, míg nem törlik a törvénytárból. „A Beneš elnök által hozott rendeleteket csak alkotmánytörvénnyel lehet megszüntetni, amelyhez alkotmányos többség kell” – magyarázta. Ezért ennek reális esélyét Duray jelenleg nem látja.
Gubík hangsúlyozta: „a Beneš-dekrétumok nem történelem, de velünk élő valóság” – utalt arra is, hogy a törvény a mai napig hivatkozási alap.
Gubík szerint egyetlen ellenszer van: „a mindent magunkért, semmit mások ellen” parancsa. „Következetesen, hangosan és bátran kell kimondanunk, hogy a Szlovákiában élő félmilliós magyar közösség élni akar, számol a jogaival, és nemcsak megtűrt közösségként akar létezni” – emelte ki.
A Szövetség akár sikeres párt is lehet
Szabó Anett a pártszövetség megalakulása kapcsán utalt Duray egy korábbi kijelentésére – melyet mindig is képviselt -, miszerint egyetlen pártnak kell képviselnie közösségünk érdekeit. Kérdése ennek kapcsán az volt, végére ért-e az egységesítés, és ha nem, holt tart.
Az MKP, a Most-Híd és az Összefogás szövetségéről Duray úgy fogalmazott, hosszú, évekig tartó folyamat lehet a pártpolitikai szövetség megvalósulása. Kérdésre reagálva elmondta, véleménye szerint nem lehet párhuzamba állítani az 1998-as pártszövetséggel, mert „teljesen másfajta értékek kapcsolódnak össze”. Kifejtette: az egyik a hagyományos, a másik a pártütő, a harmadik háttérnélküli szerveződés. Mindegyiknek más a jövőképe, egyben egyeznek csak, hogy be szeretnének ülni a parlamenti székbe” – fogalmazott.
Gubík szerint mindhárom formáció tartalmaz olyan pozitívumot, aminek egy szövetségben helye van. AZ MKP az etnikai alapú politizálás megtestesítője, a szövetség gerince lehet. „A Most-Híd múltja miatt bonyolultabb a róla formált kép, hiszen megosztották a magyarokat, és az elmúlt 10 év politizálása miatt is jogosak lehetnek a fenntartásaink. A Szövetségre nézve pozitívuma lehet a többi nemzetiség megszólításában” – vélekedett. „Az Összefogás működését tekintve nem párt, viszont ahogy az online térben mozognak, annak van létjogosultsága. Ha ezt a hármat összeadjuk, az MKP közösségi elvét, tartását, hagyományait, a Most-Híd többi nemzetiség felé való baráti viszonyulását, akár beemelésüket a pártba, valamint az Összefogás egészséges marketingszemléletét, akkor azt mondom, a Szövetség sikeres történet is lehet akár. És mi ebben vagyunk érdekeltek” – húzta alá.
Üzenet Bugár Bélának
Szabó Anett egy korábbi, Durayval készített interjúból kiemelte: „az egységet a létrejötte pillanatában lehet a legkönnyebben szétverni”. Az érdekelte, vajon most is fenyeget-e ez a veszély. „Most sokkal jobban, mint 1998-ban. Ha három platform lesz, amely a három egységet (az Összefogást nem tekinti pártnak, ezért inkább egységről beszélt – szerk.megj.) jeleníti meg, és nem határozzák meg, hogy a legerősebb platform az, amelyik a legerősebb egységként lépett be az egyesülésbe, akkor ez a párt nem fog működni” – válaszolt Duray. Véleménye szerint két platformmal működő pártot nem lehet szétverni. Gubík reagálva az alakuló egység sebezhetőségére emlékeztetett:
Bugár Béla az utóbbi hetekben annyit szerepelt a szlovák médiában, mint az elmúlt egy évben összesen. „Már most látjuk, hogy vannak itt más erők és érdekek is. Innen is üzenjük Bugár Bélának: Béla, menj nyugdíjba!”
– mondta.
Ugyanebben a 2019-es interjúban fogalmazott úgy Duray, hogy 1920 óta nem volt ennyire szétesett, szétvert a felvidéki magyar politikai közösség. Ennek okairól Szabó Anett kérdésére válaszolva Duray elmondta, az 1998-as pártegyesülés óta nincs közösségi, közéleti munka. „A Csemadoktól nem lehet elvárni, hogy politizáljon. A politikai közélet működéséhez másfajta aktivitásra van szükség: párbeszédre, célokra, elköteleződésre. Tehát nem magyarázható kizárólag demográfiai okokkal” – mutatott rá.
Gubík szerint viszont az egyik legsúlyosabb oka annak, hogy nincs parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak, épp a demográfiai mutatókra vezethető vissza. „Ez alatt nemcsak a népszaporulatot értem, de az elvándorlást és az asszimilációt is” – tette hozzá. Kiemelte: távlati stratégiai célokat kell megfogalmazni, és választ adni arra, mit jelent felvidéki magyarnak lenni, nemcsak Szlovákiában, de a Kárpát-medencén belül, sőt egész Európában. „Erre nem adtunk 21.századi válaszokat. Az elmúlt 100 évben voltak erre válaszok. A két világháború között Esterházyék a revízióban, majd egy idegen államban való önszerveződésben fogalmazták meg. A II. világháború lezárását követően a puszta túlélés volt a felelet, hogy ne jussunk a németek sorsára. Az „átkos” 40 évében pedig a kulturális intézményeink, az iskoláink felépítése és megmentése volt a cél. A 90-es évek elején pedig a betagozódás az euro-atlanti intézményrendszerbe. Ez teljesült is, de a 2000-es évek közepétől úgy látom, adósak maradtunk a válaszokkal” – mondta, hozzátéve, ez nem feltétlenül csak a politikusok feladata lett volna, de az értelmiségé is.
A mai felvidéki magyar értelmiségi
Duray emlékeztetett, a felvidéki magyar értelmiség a társadalom mozgatóereje volt még a 20. század 20-as éveiben a falusi gazda és a városi értelmiségi képében. „Ma már csak különböző érdekeknek kiszolgáltatott vállalkozók vannak, ezen felül a felvidéki magyar értelmiség nagy része elhagyta a szülőföldjét” – mutatott rá. Gubík szerint viszont igenis van értelmiségi réteg. A gondot inkább abban látja, hogy most talán a legkisebb a hatóereje a társadalom többi rétegére, ami szerinte a globalizációval magyarázható. „A médiafogyasztási trendek is a rövid, gyors információkhoz vezetik az embereket, nem a nagyívű társadalmi műveket, könyveket, tanulmányokat forgatják. De ebbe nem kell beletörődni.
Nagyon sok csalódáson, vereségen és veszteségen van túl a felvidéki magyarság, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne újra talpra állítani. Mert lehet
– jelentette ki.
Gubík megjegyezte, a széttöredezett felvidéki magyarság egységesítésére Esterházy János a válasz, aki intézmények köré szervezte a maradék magyarság életét. „Az ő személyisége mindent megtestesít, amire szükségünk van” – vélekedett. „A társadalom egyes rétegeit, vagy az egyes hivatások gyakorlóit már szövetségek fogják egybe ma is – tehát az első lépések megtörténtek, ezt kell folytatni” – nyomatékosította. „Meg kell ragadnunk minden egyes lehetőséget, minden esélyt arra, hogy a társadalom szöveteit összetartsuk. Az Esterházy Akadémia, mint közéleti tehetséggondozó pedig erre a gondolkodásra neveli a fiatalokat: hozzanak létre olyan intézményeket, kis szigeteket, ahol aztán az Esterházy-faktort meg tudják valósítani. Ezért hoztam létre négy évvel ezelőtt az akadémiát, hogy ebben a szellemben növekedjünk és neveljünk fel fiatalokat” – fogalmazott.
