Anya és lánya tornaljai származásúak. Mindkettejük életében fontos mérföldkő Gömör, azon túl, hogy a világ más tájainak szépségeiből és irodalmából is merítenek lelki táplálékot. Kovács Magda és Barczi Zsófia ismert és elismert szlovákiai magyar írónők voltak a rimaszombati Matej Herebenda Könyvtár vendégei, akik az Ivan Krasko Gimnázium növendékeivel beszélgettek.
Az összejövetel az „Irodalmi találkozások egy csésze tea mellett 2” című pályázat részeként valósult meg a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával.
Bárczi Zsófia Madách-díjas szlovákiai magyar író, egyetemi docens, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja az író-olvasó találkozót követően a Felvidék.ma-nak elmondta, nagyon jó érzés gömöri diákok előtt beszélni, mindig szívesen jön haza.
Író-olvasó találkozó Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Amikor az ember otthon van a szülőföldjén, az kicsit más érzés és többletet is jelent. Jobban izgul az ember, mert otthon van” – mondta.
Kérdésünkre, hogyan tud azért tenni, hogy Gömört népszerűsítse, kifejtette, az ember egész életével tesz dolgokért. Előadásai során, amennyiben a téma megengedi, hangsúlyozza, hogy ő maga is gömöri származású.
A régebbi írásaiban a gömöri önérzet eléggé előtérben állt, az utóbbi írásaiban kevésbé jelenik meg.
„Ha egy-egy folyóiratban olyan tematika lesz, ami a régióval foglalkozik, akkor minden bizonnyal egy ilyen írást fogok leadni. De nem kizárt, hogy ettől függetlenül is jön egy olyan ötlet, ihlet, amely ismét a gömöri érzést fogja felerősíteni” – tette hozzá Bárczi Zsófia.
Bárczi Zsófia (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Kovács Magda Lőkösön született, jelenleg Tornalján él és alkot, s ide várja haza lányát, spanyol származású vejét és unokáját.
Férje, a szintén író Bárczi István jövőre lesz tíz éve, hogy elhunyt. Saját bevallása szerint többször is depressziós hangulatba került a magánytól, de mint mondja, most nagyszerűen telnek a napjai.
Bárczi Zsófia és Kovács Magda Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A lányom és a vőm rátelepítettek a laptopomra, tőlük kaptam egy angol–magyar nyelvtani applikációt. És érdekes módon rettenetesen élvezem, és versenyzek azzal az 1,5 millió emberrel, aki a világban ugyanezt teszi. És ez segített a depressziómon. Mindenkinek tudom ajánlani, tanuljon idegen nyelveket, mindegy, milyet” – szögezte le.
Kifejtette, hogy az idegen nyelv elsajátítása tartást ad az embernek, amikor már úgy érezzük, hogy elfogy előlünk a távlat.
„Nem tudtam leküzdeni, hogy esetleg már nincs rám szükség. S ez az érzés ott volt és zavart. S most tele vagyok energiával, s van miért tenni” – árulta el a Felvidék.ma-nak adott interjúban.
Kovács Magda dedikál (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Kérdésünkre, hogy miért pont az angol nyelvet választotta, s mi vele a célja, azt is elárulta, hogy azért kíván elérni az angol nyelv ismeretében egy bizonyos szintet, hogy navahóul tanulhasson. S reméli, hogy a veje azt is telepíti számára.
A navahók (spanyol írásmóddal: navajo; saját nevük diné, aminek jelentése: „emberek”) egy észak-amerikai bennszülött indián népcsoport. A „navahó” nevet a spanyol hódítók adták
„Úgy gondolom, hogy ez az ősi nyelv nincs megszennyezve ezzel az elviselhetetlen modern világgal, s borzalmas kifejezéseivel, amivel az eredeti nyelvet eltorzítják. Engem nagyon érdekel minden, ami ősi” – nyilatkozta.
Gyorsan hozzáfűzte, hogy a magyar nyelv ősisége benne él. Az írásai hangulata, lelkülete ilyen irányt vesznek, amikor Gömörről ír.
Kovács Magda könyvei (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Megtudtuk, hogy most a családjáról, a hagyományaikról, életükről készül könyvet írni, ami nem egy klasszikus regény lesz. Még az írónő is kíváncsian várja a végkifejletet.
A gyerekeknek szóló útravalóul, tudatosítva, hogy a technika felgyorsulását, és az eszközök használatát nem lehet megakadályozni, elmondta, azért jó könyvet olvasni, mert azon el lehet gondolkodni.
Felhívta a figyelmet, hogy a képek nem rögzülnek, nem késztetnek komolyabb gondolkodásra, filozofálgatásra és az agytekervényekben nem gyűlnek a szellemi kincsek, amelyeket majd később elő lehet venni.
A köszönet virágcsokra Kovács Magdának és Bárczi Zsófiának (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Ezeket a kincseket gyűjteni kell, de mindez az embertől függ. Valaki szépen elél a felszínen, ellebeg jobbra-balra, mint a növények a tó felszínen, amelyeknek nincsenek mély gyökereik. S azokat bizony elviszi az első hullámverés” – óvott Kovács Magda.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
