Szent-Ivány Józsefet 1921. december 4-én, éppen száz esztendeje választották meg a sajógömöri evangélikus gyülekezet felügyelőjévé, ez alkalomból ünnepi istentiszteletet tartottak a templomban, ahonnan a járványügyi helyzetre való tekintettel élőben közvetítették az igét és az előadást.
Lóczy Tibor, a gyülekezet presbitere köszöntötte az előadókat és a sajtó képviselőit. Elmondta, arra a gömöri mecénásra, politikusra, művelődésszervezőre és egyháztámogatóra emlékeznek, aki az egykori Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség világi elnöke is volt, s haláláig húsz éven át töltötte be a sajógömöri gyülekezetben a felügyelői funkciót.
Lóczy Tibor (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az istentisztelet az Erős vár a mi Istenünk énekkel vette kezdetét. A keresztyény liturgiát nt. Nagy Olivér alsószeli evangélikus lelkipásztor végezte. Előadást tartott Simon Attila történész, a Selye János Egyetem tanszékvezetője, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Szent-Ivány Józsefről megírt, a Kis lépések nagy politikusa című könyv társszerzője. Majd megkoszorúzták Szent-Ivány József templomban elhelyezett emléktábláját és az első világháborús hősök általa támogatott emléktábláját.
Nagy Olivér az igét Márk evangéliumának 1. fejezete 14-15. versei alapján hirdette: térjetek meg és higgyetek az evangéliumban. Kifejtette, béke idején is a készültség, tettrekészség állapotában kell maradunk, s tudjuk, 100 éve tart ez az éberség.
„Isten mindenre tudja a választ. A sorsunk, a szabadulásunk és a megoldás az Ő kezében van. Szolgálókat küld, s feladattal látja el őket. Ilyen küldetéstudattal hívta el az Úr Szent-Ivány Józsefet is” – szögezte le Nagy Olivér.
Elmondta, egykor 40 ezer magyar evangélikus volt a Felvidéken, mára Nagytárkánytól Pozsonyig mintegy tízezer evangélikus maradt, mindössze 34 településen van igény a magyar evangélikus igehirdetésre.
Nagy Olivér (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Kevesen vagyunk, egyre fogyunk, de Isten megengedte, hogy közel 100 év után felcsillanjon a remény arra, hogy minden evangélikushoz bekopogtathassunk. Tisztán, magyarul, anyanyelven akarjuk hirdeti Isten igéjét. Ehhez kérjük mindenki segítségét, szolgálatát” – mondta.
Kifejtette, nemsokára Lóczy Tibor is a lelkipásztorok sorába lép. A püspök kedvező tárgyalásainak köszönhetően pedig minden településre eljuthat Isten igéje.
„Mi a méltó és nagy elődökhöz hasonlóan nem kiszakadni kívánunk az egyházból, nem párhuzamos egyházban gondolkodunk. Itt, a Felvidéken szeretnénk összefogni magyar evangélikus testvéreinket. Meg szeretnénk óvni, amit annak idején a Szent-Ivány Józsefek, Fizély Ödönök, Egyed Aladárok, Majer Bélák óvtak itt évtizedeken keresztül. Bennünket ezek a dolgok, és Isten előtti hitünk és kitartásunk arra kötelez, hogy Isten igéjét merjük hirdetni” – fogalmazott.
Majd felhívta a figyelmet, hogy Szent-Ivány József nem hiába kötötte a lelkünkre: hogy mindenki maradjon a helyén. „Maradjunk a helyünkön a legapróbb településeken, a legleszakadottabb régiókban is, ott is, ahol az egyházat fenyegető erők jelennek meg” – szögezte le. Hozzátéve, hogy Isten látja ezt a szándékot.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Simon Attila örömének adott hangot, hogy Gömörben lehet, abban a varázslatos templomban, amelyből sugárzik az az elkötelezettség, ami Sajógömört jellemzi.
„Egy olyan faluban vagyunk, amelyet általában két személyről ismernek, Mátyás királyról és Czinka Pannáról. Mindkettőjüknek szobra van itt, s az ő emlékük ápolása része az emberek identitásának. Azt gondolom, hogy Sajógömör valódi lelkülete azonban más személyekre, s elsősorban arra épül, hogy ez a falu magyar és evangélikus” – mondta Simon Attila.
Kifejtette, hogy egykori iskolája egész Gömör legfontosabb oktatási intézményévé nőtte ki magát, algimnáziumként működött hosszú évszázadokon keresztül, majd a 19. század második felében épp a Szent-Ivány családnak köszönhetően polgári fiúiskola lett, amely a század végétől Szent-Iványi Polgári Iskola néven működött Trianonig.
„A falu abban az időben összenőtt a Szent-Ivány családdal. Elsőként Szent-Ivány Miklós, id. Szent-Ivány József testvére veszi gondjaiba a falut, majd az ő halála után Szent-Ivány Árpád országgyűlési képviselő, az első világháború végétől az ő helyére lép Szent-Ivány József” – emlékeztetett Simon Attila, majd felidézte életútját.
Simon Attila (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Szent-Iványiak eredetileg Liptót, a Csorba-tó környékét birtokolták, s a 20. század elején költöznek Gömörbe, Beje községbe, s Szent-Ivány József az ottani kastélyban építi ki családjának otthonát, hat gyermek nevel, mintagazdaságot épít ki. Simon Attila úgy fogalmaz, hogy a két háború között a Felvidék fővárosává lett a tulajdonos szerepvállalásainak köszönhetően.
Evangélikus hitében is kiválóan teljesített a gyülekezetében, a reá bízott egyházakkal szemben. Ebben minden bizonnyal édesapja intő szavait követte.
„Nemcsak a falu és a régió gondjait igyekezett a vállára venni, hanem az egész felvidéki magyar evangélikus közösségét is. A magyar evangélikus szövetség megalakítását 1922-ben kezdeményezik, ami óvni akarta a felvidéki evangélikusokat. Nem arra törekedett, hogy kiváljon az egyházból, hanem arra, hogy a magyarok megkapják ebben az egyházban az őket megillető helyüket” – szögezte le Simon Attila.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Kifejtette, sok feladata lett volna még a „mindenki maradjon a helyén” jelszó jegyében. S mint megjegyezte, ez egybecseng azzal, amit Luther Márton mondott 1521-ben: Itt állok, másként nem tehetek! A wormsi jelenet meg van örökítve a sajógömöri evangélikus templom falán, s képeslapon is beszerezhető a gyülekezetben.
„Mindketten azt gondolták, hogy azért állnak itt, mert dolguk van, s tenniük kell. Szent-Ivány József egész élete a tenni akarás, a közösségért való dolgozás jegyében telt el” – fogalmazott Simon Attila.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Szent-Ivány Józsefet hosszú időkre elfeledték. Neve a róla kiadott könyvnek köszönhetően újra felidéződött, s egyre többet beszélünk róla. Rimaszombatban, a Magyar Közösségi Ház falán emléktáblát állítottak neki.
„Azt gondolom, hogy egy olyan emberről van szó, aki megérdemli, hogy példaként állítsuk a következő generáció számára, hogy valamiképpen ápoljuk a hagyományát. Kevés ember van, akire fel tudunk nézni, s ő köztük is az egyik első, aki példakép lehet. Nagyon fontos, hogy a családja mellett egy nagyobb közösség is számon tartja Szent-Ivány Józsefet és emlékezik” – nyilatkozta Simon Attila.
A szervezők és előadók reményüknek adtak hangot, hogy a jövőben Tornalján, Bejében és Sajógömörön valamiféle kultusza is kialakul.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az ünnepi alkalomra a Sajógömöri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség kiadta Szent-Ivány József egyházfelügyelői beiktató beszédét, mely 100 évvel ezelőtt hangzott el, ebben Szent-Ivány így fogalmaz:
„A honi egyházunk minden lelkészének ma pásztornak kell lennie, aki nyáját, legyen az bármilyen szétszórtan elterülve, össze tudja tartani. Tanítónak kell lennie, tanítani a templomban és a templomon kívül mindenütt. Luther nagy szellemében segíteni a tehetségek kifejlődését, művelni, felemelni a falut abból az elmaradottságból, megismertetni vele az irodalom kiválasztottjait, a társas érintkezés nevelő és művelő hatását azért, hogy egyházába vonzza azokat, akik talán eltávolodtak, azért, hogy beigazolja az egyház és vallás ellenségei előtt, hogy a mi evangélikus egyházunk kíséretében ott jár mindenütt a kultúra, a népművelés. Ehhez a sokak által meg nem értett hivatáshoz kérem az egyház tisztviselőinek és híveinek támogatását” – hangzott száz év után is érvényes gondolatmenete.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
