A helyhatósági és a megyei önkormányzati választások egy időpontban történő rendezése azt eredményezheti, hogy az eddigieknél élénkebb lesz az érdeklődés a megyei önkormányzati választások iránt, annak köszönhetően, hogy a községi és városi önkormányzatok megválasztása alkalmával mindig több ember járult a szavazóurnákhoz, mint a megyei választásokkor, fejtette ki a SITA hírügynökségnek Juraj Marušiak politológus.
Az összevont választásokra idén ősszel, feltehetően október végén kerül majd sor. A két választás összevonásáról, pontosabban egy időpontban történő megrendezéséről 2017-ben, az előző választási időszakban döntöttek. A cél akkor is a megyei választások iránti érdeklődés növelése volt.
Emellett bevezették az egyfordulós megyeelnök-választást is.
A megyeelnök-választás második fordulója iránt ugyanis mindig gyér volt az érdeklődés. 2013-ban például a megyei választások első fordulóján a szavazásra jogosultak 20,1 százaléka, a második fordulóban pedig mindössze nem egész 17 százaléka adta le voksát.
A helyhatósági, azaz a községi és városi önkormányzatokba történő választások alkalmával mindig jobb a részvételi arány. 2014-ben a szavazásra jogosultak 48,3 százaléka választott polgármestereket és a helyi képviselőket, míg 2018-ban 48,67 százalékuk vett részt a helyhatósági választásokon.
Hogy a részvétellel kapcsolatos feltevések valóban beigazolódnak-e, az Marušiak szerint csak a választások után derül ki.
Kérdéses, hogy a kampányok nem folynak-e össze a két szintre történő választásokkal kapcsolatban és hogy valóban nagyobb részvételt eredményez-e az egy időpontra történő összevonás. Pozsonyban például a választók a főpolgármester és a fővárosi képviselők, valamint az egyes városrészek polgármesterei és képviselői, továbbá a megyeelnök és a megyei képviselők személyéről is döntenek majd.
„Senki nem ellenőrizheti, hogy a választó kitöltötte és az urnába dobta-e az összes szavazólapot. Kétségtelen, hogy a helyi választások nagyobb részvétellel zajlanak és a helyi képviselet jobban a választók látókörébe kerül. Különösen érvényes ez a kisebb településeken és városokban, s nem annyira a nagyvárosokban, ahol a képviselőket kevesebben ismerik személyesen“ – magyarázta Marušiak.
A politológus szerint azonban kockázatot jelent, hogy a választók nincsenek eléggé tisztában a települések és a megyék hatásköreivel.
„Egyértelmű, hogy a megyei hatáskörök általában kevésbé ismertek“ – jegyezte meg. Mint mondta, ezek a kompetenciák csak bizonyos konkrét események nyomán kerülnek be inkább a köztudatba, például Pozsony megyében a buszjáratok kiesése, vagy az oltóközpontok létrehozása kapcsán, ilyenkor a megyei hatáskörök határozottabban körvonalazódtak az átlagemberek előtt.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
