Latinovits Zoltán szerint „a vers a lélek anyagtalan repülése”. A szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskolában a költészet napja alkalmából a dal szárnyán repült a vers. A csodát Kaszmán-Saróka Liliána, a felvidéki zenei élet egyik női képviselője, dalszerző, szövegíró, énekes hozta el a tanintézmény falai közé.
Szarka Andrea igazgatónő (a Kávézó stúdióbeszélgetés alapján) így mutatta be a vendéget:
„Kaszmán-Saróka Liliána neve mára bejárta a Felvidéket és eljutott a határokon túlra is. Egy sokoldalú nő, aki nemcsak a munkájában, hanem a magánéletben és a szabadidejében is száz százalékra teljesít. A tanítás mellett az Estendøn zenekar frontembereként számos kihívással kell szembenéznie, de Lilit keményfából faragták. A civil életben pedagógusként éli mindennapjait, a farnadi iskola magyar-matematika szakos pedagógusa.”
Kaszmán-Saróka Liliána a szőgyéni iskolában. Fotó: Berényi Kornélia
A versünnepen Liliána pedagógusi vénáját megcsillogtatva kontaktust teremtett a diáksággal. Az előadott megzenésített verseket közösen elemezték, ráérezve a költemények üzenetére. A közönség megtudta tőle, hogy már alapiskolás korában is zenésített meg verseket, és ismertette azokat a tudnivalókat, ami szükséges a vers megzenésítéséhez. Elmagyarázta, miként kell meghallani már a vers olvasása közben azt a ritmust, mellyel a költő üzen számunkra. A költemény és a költő iránti mély tisztelete és alázata is szárnyra kelt az általa megzenésített Babits-költeményben, mely szerint
„nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli az énekesét.”
Gitárkísérete mellett felcsendültek Csontos Vilmos, József Attila, Reviczky Gyula, Nemes Nagy Ágnes és Weöreös Sándor megzenésített versei is.
Liliána a verséneklő, és közönsége. Fotó: Berényi Kornélia
Liliána így vall magáról a Tandem nonprofit szervezet internetes oldalán, ahol ugyancsak tevékeny munkát folytat: „Számomra mindig fontos volt, hogy egy csapattal együtt munkálkodva létrehozzunk valami olyasmit, aminek értelme és értéke van. Ha tanítok, ha trénerkedek, ha zenélek, ha kulturális megmozdulásokat is szervezhetek, mindenütt egy a lényeg: olyan közösségi élményekért munkálkodni, mely a környezetemet gazdagabbá teszi. Szeretek olyan értékteremtő munkában tevékenykedni, melyben lehetőség van a növekedésre, a fejlődésre, a tanulásra. Hiszek a közösségek erejében, hiszek abban, hogy elsősorban alulról építkezve tudunk egyre közelebb kerülni egy elégedettebb és boldogabb élethez.”
A költészet napi előadás megerősítette Liliána vallomását. Irodalomtanárként és zenészként rövid idő alatt megmutatta a vers és a zene találkozásának erejét és lélekemelő hatását, melyet a közönség tapssal hálált meg.
***
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.
***
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
