Sokáig törtem a fejem, hogy ezt a pár gondolatot papírra, illetve a képernyőre merjem-e vetni. Annak ellenére, hogy a vadliberális fősodor manapság nem kímél senkit, aki esetleg olyan ember pártját fogja – vagy legalábbis megkérdőjelezi ördögi mivoltát – akiről a haladárok idejekorán kimondták az ítéletet.
A jó és a rossz harca nevében kiosztották a fekete-fehér szerepeket. És nincs átmenet. Aki a rossz, az maga a sátán. Nincs apelláta, sem mellébeszélés. Ki kell mondani, hogy ő a gonosz, akit gyűlölni kell, és punktum.
Sanszos tehát az, hogy én is keresztre feszíttetek a felvidéki vadliberális közeg által, de ennek ellenére azt mondom, érdemes belegondolni a következő összefüggésekbe.
Vasárnap Franciaországban választásokat tartanak. Mégpedig az elnökválasztás második fordulóját, amely nemcsak Franciaország sorsát dönti el a következő évekre, a tétje ennél sokkal nagyobb.
Mert ha Franciaország elfordul a mai brüsszeli mainstream diktálta irányvonaltól, az bizony az egész Európai Unió, sőt az egész kontinens jövőjére kihatással lehet.
Tudjuk azt is, hogy ebben a párharcban kinek milyen szerepet osztottak ki a mindenható megmondóemberek, és azt is, hogy melyikhez hogyan viszonyul a brüsszeliták mediális udvartartása. Macron az európer, haladár – a jó. Le Pen pedig a szélsőjobbos, nemzeti – a rossz.
És hát mikor lépjen közbe a brüsszeli „szubvenciós inkvizíció”, ha nem a választások előtt néhány nappal?
Az OLAF azzal vádolja Le Pent, hogy a 2004 és 2017 közötti időszakban elsikkasztott 137 ezer eurót. Ez elosztva nagyjából 815 euró havonta.
Enyhén szólva megmosolyogtató összeg. Hiszen olyan rangos európai tisztségviselő, mint például Le Pen akár több tízezer eurót is kereshet havonta. Ha netán ezt-azt nem korrektül számolt is el, pl. szállás, rendezvény stb., és mindez bizonyítást is nyer, hát kérjék vissza tőle a pénzt!
Persze nem feladatom és tisztem védeni senkit. Akiről bebizonyosodik, hogy vétett a törvények, a jogi és erkölcsi normák ellen, az kapja meg méltó büntetését! Fizesse meg az árát!
Csak hát ez a fránya időzítés. Hogy pont a választások előtt indítanak vizsgálatot, amikor az előrejelzések nagyon szoros befutót prognosztizálnak. Így kicsit tényleg kellemetlen szaga van a dolognak.
Nem tartom tehát bölcs döntésnek, hogy a vizsgálatot pont most indították el. Még akkor sem, ha végül kiderül, hogy kellőképpen megalapozott volt a vád.
Senkinek nem lenne jó ugyanis, ha egy, Európa sorsát meghatározó választást emiatt kérdőjelezhetne meg utólag bármelyik fél.
(Králik Róbert/Felvidék.ma)
