Mint múlt héten megírtuk, a Szlovákia eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozó bányakiömlés helyszínét a jelenlegi tulajdonos, az állami Ércbányák vállalat (Rudné bane a. s.) a hét minden napján, napi 24 órában szolgálati kutyával ellátott biztonsági őrökkel őrizteti. Ez havonta 11-13 ezer eurójukba kerül az adófizetőknek a vállalat honlapján megjelent információk szerint. Az üggyel kapcsolatban elküldött kérdéseinkre a vállalat igazgatója, Peter Žitňan válaszolt.
Ebből kiderül, hogy a május és június fordulóján megkezdett kármentést az elhagyatott terület körbekerítésével és egy sorompó felállításával kezdték meg, illetve őrző-védő szolgálatot rendeltek a helyszínre, mivel a 2008-ban bezárt, használaton kívüli bánya a múltban vasgyűjtők célpontja volt és számos erőszakos behatolás is történt a bányaépületbe. Ugyanakkor az intézkedések során különböző berendezéseket helyeztek el a helyszínen (bányaventilátort, szivattyúkat és egy generátort telepítettek), ezért lett indokolt az objektum őrzése, magyarázta.
Az őrző-védő szolgálat a Gabriella-akna területének őrzésén kívül a bánya más bejáratainál is rendszeres őrjáratokat tart, tette még hozzá a vállalati igazgató. Válaszából kiderült, hogy az Ércbányák kezelésében lévő földterület bekerítését, illetve a bekötőútra épített sorompó megépítését az állami vállalat saját költségén, a 2022. évre rendelkezésre álló forrásaiból végeztette el. Kérdésünkre elmondta, a júniusra, júliusra és augusztusra megrendelt őrző-védő, kutyás szolgálatot nem tervezik meghosszabbítani.
„Jelenleg 2022 augusztus végéig van szerződése az őrző-védő szolgálatnak, ezért a lehető leghamarabb szeretnénk végrehajtani a kármentő intézkedéseket, majd a továbbiakban passzív védelmet biztosítani a területen. A terület védelmének költségeit az Ércbányák szintén saját forrásból biztosítja” – írta Peter Žitňan, ami állami vállalat lévén az adófizetők pénze, tesszük hozzá.
Az állami vállalat igazgatóját arról is kérdeztük, hogy milyen engedély szükséges helyszíni riportok, forgatások készítéséhez. Žitňan kifejtette, nincs szükség külön engedélyre. „Csak értesítsenek minket előre, ha a felszíni objektumokba szeretnének belépni, mi teljes mértékben együttműködünk”.
Továbbra sincs összhang a minisztériumok között, Budaj elégedetlen
A Sajó-szennyezés kapcsán Ján Budaj környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére létrehozott tárcaközi válságstáb múlt heti ülésén a tárcavezető miniszter élesen kritizálta a kármentési intézkedések hatékonyságát.
„Az alsósajói bányából származó szennyezés megállítása nem halad úgy, ahogy kellene” – jelentette ki Budaj,
aki szerint az elfogadott és véghezvitt „különleges műszaki intézkedések” hozzájárultak ugyan a szennyezett bányavíz kiáramlásának csökkentéséhez, de nem állították meg teljesen. Kijelentette, a bányából származó szennyezés megállításáért a gazdasági minisztérium és a hozzá tartozó szervezetek, intézmények a felelősek.
A tárcaközi válságstáb ülésén jelen voltak a Sajó környéki települések képviselői is, mert, mint Budaj fogalmazott, elképzelhetetlen, hogy a gömöriek fizessenek a bányászati intézmények hanyagságáért. „A megoldás az állami Ércbányák vállalat kezében van, és mi, a hatásköri törvény alapján nem vagyunk felhatalmazva a bányakiömlés megoldására. Csak sürgetni tudjuk a gazdasági minisztériumot, hogy teljesítse a kötelességét. A mai napig azonban a gazdasági minisztérium alá tartozó Ércbányák nem javasolt semmilyen konkrét megoldást. Tájékoztatni fogom a Szlovák Köztársaság kormányát a laza hozzáállásról” – hangsúlyozta Budaj miniszter, újra aláhúzva, nem a környezetvédelmi minisztérium felelőssége a környezeti katasztrófát előidéző bányavíz kiömlésének megállítása.
Jelenleg az állami Ércbányák vállalat folytatja a Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet által koordinált hidrológiai felméréseket a bányában, valamint a környező településeken található kutak vízminőségének ellenőrzését.
A talajvíz és a folyami üledék megfigyelése összesen 70 négyzetkilométernyi területen zajlik. A folyóban augusztus 8-án végzett felszíni vízmintavétel eredményei azt mutatják, hogy a Sajó-Alsósajó 66. kilométerénél lévő mintavételi ponton túllépték a vas, mangán, arzén és nikkel határértékeit.
Budaj miniszter ezért úgy véli, elengedhetetlen a további mérések és mintavételek folytatása, különösen a háztartási kutakban. „A Sajó környéki falvak lakóinak meg kell győződniük arról, hogy a kutak vize fogyasztásra, illetve gyökérzöldségek öntözésére alkalmas. A nyilvánosság tájékoztatását felelősségteljesen kell kezelni, és a Rozsnyói Regionális Közegészségügyi Hivatalnak cselekednie kell” – hívta fel a figyelmet.
A tárcaközi egyeztetésen jelen voltak Henckó, Veszverés, Betlér, Rozsnyó, Berzéte, Szalóc, Pelsőc, Lekenye, Csoltó, Beretke, Gömörpanyit, Sajógömör, Tornalja, Méhi, Hanva, Récske, Sajószentkirály, Abafalva és Lénártfalva polgármesterei.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
