Mától botlatókő emlékeztet Berczeller Lajosra, a holokauszt áldozatára Ipolyságon. A Kutak Adrienn keramikusművész által fémből készített kis emlékkövet az egykori ortodox zsinagóga tőszomszédságában, a volt ipolysági gettó kapujánál helyezték el szeptember 23-án.
Mint a megemlékezésen elmondták, Berczeller Lajosnak semmiféle emlékjele nem volt eddig a szülővárosában. A holokauszt áldozataként üresen maradt a családtagjai gyűrűjében kijelölt sírjának a helye. A botlatókővel méltó emléket szeretnének állítani a város egykori ortodox zsidó közössége vezetőjének.
A megemlékezés résztvevői (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Berczeller Lajos 1859. október 11-én született Ipolyságon, édesapja a balassagyarmati születésű Berczeller Márton. Szülei kereskedőnek szánták. A családi cég vezetése mellett számos tisztséget látott el. Többek között édesapjától vette át az Ipolysági Ortodox Hitközség elnöki posztját a 20. század első éveiben.
„Az ortodox zsidó temetőben nyugvó felesége és bátyja mellett találunk egy üres sírhelyet. Berczeller Lajosnak nem adatott meg a végtisztesség, négy hónappal a nyolcvanötödik születésnapja előtt Auschwitz haláltáborában hunyt el”
– foglalta össze életét a kegyeleti megemlékezésen Kapusta Krisztina, a Honti Múzeum munkatársa.
Kapusta Krisztina (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Berczellert 1944 nyarán pompás polgárházából a Malom utca környékén kialakított gettóba kényszerítették. Június 8-án deportálták, a balassagyarmati Illéspuszta érintésével Auschwitzba került. Június 16-án az egyik auschwitzi krematóriumban lelte halálát.
Kapusta Krisztina végezetül a túlélők visszaemlékezései alapján rekonstruálta Berczeller utolsó napjainak vérfagyasztó mozzanatait.
Radvánszki Péter (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„Galamb a szikla hasadékában, ez juthat eszünkbe, ha lepillantunk a botlatókőre. Ennyi emlék maradt meg Berczeller Lajosról” – kezdte gondolatait Radvánszki Péter budapesti rabbi.
Hozzátette:
„egy hitközségi elnök munkája minta számunkra, kis élhető közösségeket irányítottak. Összetartó és szeretetteljes közösségeket szeretnénk mi is kialakítani, ebben példa számunkra.”
A rabbi rövid imáját követően a zsidó hagyományokat követve a tisztelet és az emlékezés jeleként kavicsokat helyeztek el a botlatókő köré.
Az emlékezők között a történelmi egyházak képviselői, valamint Kutak Adrienn, a botlatókő megalkotója (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ezután az egykori satus quo zsinagóga, a jelenlegi Menora Saag Centrum Artis, a város és a tágabb környék történelmi egyházainak vezetői bűnbánati szertartást végeztek.
Mint elhangzott: „a bűnbánati vezeklés elsősorban a holokauszt áldozatainak Ipolyságon ma is élő leszármazottaihoz szól. Elődeik közvetlen tanúi voltak a holokauszt szörnyű eseményeinek, amelynek fájdalmas története van Ipolyságon is. Most itt kifejezhetjük megbánásunkat.”
A lelki vezetők is fejet hajtanak (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Megjegyezték: a megemlékezés célja, hogy a város és az ott működő intézmények és szervezetek képviselői kifejezzék együttérzésüket a holokausztban érintett hozzátartozókkal.
Az Ipoly menti város lakói méltóképpen emlékeznek meg egykori, el nem feledett szomszédairól. A város területén több holokauszt-emlékmű található, mindegyik Kutak Adrienn alkotása.
Bűnbánati szertartás a volt zsinagóga épületében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ipolyságon az első botlatókövek a neves mellkassebész Kulka Frigyes szüleinek, Kulka János és Kulka Janina nagyszüleinek állítanak emléket. A leleplezésükre 2019 májusában került sor. Emellett idén tavasszal avatták fel az egykori gettó bejáratánál a vészkorszakban a gettóban zajló eseményekre emlékeztető táblát.
Ugyanakkor önkéntesek összefogásával fokozatosan tisztul meg a több száz nyughelyet magában foglaló zsidó temető a Homok városrészben.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
