Az európaiak békét akarnak, nem szankciókat – írta a Századvég az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében új kutatásának eredményei alapján.
„Az Európai Unió hozzáállása az orosz-ukrán háborúhoz a közösség külpolitikájának hangsúlyos területe. A harcok intenzitása folyamatosan fokozódik és – a háborús feleken túl – Európa szankciós terhei is egyre emelkednek. Ennek ellenére Brüsszel törekvéseiben nem jelenik meg hangsúlyosan az érintettek tárgyalóasztalhoz ültetésének szándéka” – fogalmaztak a közleményben.
A Századvég megállapítása szerint az európaiak azt várnák el a vezetőiktől, hogy a mielőbbi békekötésen és a háború gyors lezárásán dolgozzanak.
Úgy vélekedtek, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta a nyugati politikai elit – mind kommunikációjában, mind javaslataiban – nagyobb hangsúlyt fektet Oroszország megbüntetésére, mint a béketárgyalások elősegítésére.
„Brüsszel szankciós és külpolitikai törekvéseinek jelentős része távolabb sodorta a felek közötti megállapodásnak és a háború gyors lezárásának esélyét” – írták.
A Századvég Európa Projekt kutatásának keretében megvizsgálta az európaiak hozzáállását a háborúhoz és a béketárgyalásokhoz.
Az EU-ban átlagosan a megkérdezettek 68 százalékát nyugtalanítja a háború, és több mint egyharmaduk nagyon aggasztónak találja a konfliktust.
A legmagasabb arányok Magyarországon (nagyon aggasztó: 62 százalék, inkább aggasztó: 31 százalék) és Németországban (nagyon aggasztó: 51 százalék, inkább aggasztó: 30 százalék) tapasztalhatók.
„Az eredmények alapján a tagállamok közötti különbségeket elsősorban a történelmi előzmények és az orosz kereskedelmi kapcsolatok befolyásolják. Vélhetően előbbi felelős azért, hogy a balti államok, utóbbi pedig, hogy az olajszállításban érintett déli tagállamok lakosságát fokozottabban nyugtalanítja a konfliktus” – írta a Századvég.
Az egyetlen tagállam, amelyben többségben vannak azok, akik nem tartják aggasztónak a háborút, Szlovákia, ahol összesen 48 százalék jelölte meg a „nagyon” és az „inkább aggasztó” válaszokat, a legnagyobb arányt (41 százalékot) pedig az „inkább nem aggasztó” kapta.
„A válaszadók megosztottsága meglepő, hiszen Szlovákia szomszédos Ukrajnával, ráadásul több területen kereskedelmi kapcsolatban áll Oroszországgal. Az eredmények egy lehetséges magyarázata, hogy a szlovák lakosság figyelmét más, belső problémák kötik le” – jegyezték meg.
Európa elsöprő többsége békepárti: az EU egészében a választ megjelölők 82 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra annak érdekében, hogy véget érjen a háború.
Úgy vélekedtek, a tagállami eredmények közötti különbségekből kirajzolódik az Oroszország megbüntetését célzó szankciópárti és a mielőbbi békekötést sürgető szankciókritikus hozzáállás ütközése.
A tárgyalások kikényszerítésével legnagyobb arányban azokban a déli tagállamokban értenek egyet (Cipruson 91 százalék, Portugáliában és Görögországban 89 százalék), amelyek Brüsszel korábbi szankciós javaslatcsomagjainak sok részét nem fogadták el. A szintén szankciókritikus Magyarországon a lakosság 88 százaléka békepárti.
Bár valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik a mielőbbi tárgyalásokat sürgetik, „a szankciópárti tagállamokban ez az arány alacsonyabb”.
A kérdés leginkább a balti országokat és Lengyelországot osztja meg: az észtek 42, a lettek 36, a lengyelek 31, a litvánok 29 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a háború mielőbbi lezárásáért ki kellene kényszeríteni a béketárgyalásokat – olvasható a közleményben.
A kutatás az EU tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, 38 ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg telefonos módszerrel október 13. és december 7. között.
(mti/Felvidék.ma)
