A fenti címmel mutatta be pár évvel ezelőtt a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Madách Imre édesanyjának és feleségének viszonyára épülő színpadi játékát. A felolvasó színpadi játékban Majtényi Anna és Fráter Erzsébet összefonódó sorsa, folyton vitatkozó jellemük jelenik meg. A középpontban kimondatlanul Madách Imre áll, akit mindkét nő szívből szeretet. A színpadi játékot legutóbb az alsósztregovai Madách-kastélyban mutatták be múlt csütörtökön.
T. Pataki László két monodrámájának összevonása a színpadi játék. A mű a két asszony egymással csatázó ellentétes életfelfogására és egyéniségére épít. A dráma érzékelteti Madách egyéni sorsának és írói attitűdjének az alakulását, melyre igen nagy befolyással volt édesanyja és felessége személyisége, a kettejük között feszülő kibékíthetetlen ellentét.
A Zenthe Ferenc Színház előadása az alsósztregovai Pince Színházban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Madách férjként, költőként, érzékeny gondolkodóként gyötrődött a két asszony között. Ez a valóságos lélektani helyzet volt mindhármuk közös sorstragédiája.
Madách Imre rövid életében csupán néhány évig volt igazán boldog, amikor ifjú feleségével, Fráter Erzsébettel csesztvei kúriájukban laktak. Nyolc éven át tartó ottani tartózkodásuk alatt Madách édesanyja, Majtényi Anna nem látogatta meg őket. Azonban költözniük kellett az alsósztregovai kastélyba.
Fráter Erzsébet szerepében Hege Veronika (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Itt a zsörtölődő édesanya nem engedte érvényesülni a menyét. Mint a drámában is elhangzott, Majtényi Anna nem örült fia házasságának. Az alsósztregovai létük alatt több szinten is beleszólt a fiatalok életébe, gyermeknevelésben is az ő utasításait kellett követnie Erzsébetnek.
Az egykori csesztvei pezsgő társadalmi életet Alsósztregován a bezárkózás és a búskomorság követte. Amíg Csesztvén bálokba jártak a fiatalok, Imrét neves barátai látogatták, addig Alsósztregován maradt a vasárnapi templomba járás. A református Fráter Erzsébet itt katolikus közegbe került, nem igazán gyakorolhatta a hitét. Majtényi Anna mások mellett Erzsébet protestáns hitével sem volt kibékülve. A fiatal felesség olykor csupán dacból eljárt gyermekeivel az alsósztregovai evangélikus templomba. Ugyan semmit sem értettünk, mert tótul prédikált a lelkipásztor – hangzott el a színpadi játékban.
Majtényi Annát P. Kerner Edit formálta meg (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A bálozás okozta Fráter Erzsébet vesztét. Ismerősök hívását elfogadva részt vett a losonci bálon anyósa akarata ellenére. Ez az önfeledt este szolgált alapul a váláshoz. Fráter Erzsébet elszegényedve, részben gyermekeitől is megfosztva betegen élte le utolsó éveit Nagyvárad környékén.
Erzsébet már csak messziről követhette férje kibontakozó sikerét Az ember tragédiája kapcsán. Értesült volt férje haláláról. Ő maga alig 45 éves korában hunyt el. A váradolaszi (Nagyvárad városrésze) sírkertben temették el.
Pillanatkép a színpadi játékból (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Majtényi Anna végigkövette nem csupán fia költői, drámaírói kibontakozását, hanem a család tragikus sorsának szemtanúja is volt. Eltemette fiát, látta unokája sorsának nem éppen megfelelő alakulását. Visszavonultan, elkeseredetten, 95 éves korában, 1885-ben hunyt el a csesztvei kúriában.
Madách Imre ugyan nem jelenik meg a műben, ám az érzékelhető, hogy ő maga is gyötrődik a két asszony között, akiket szeret és tisztel. Amint a műben megfogalmazódik: édesanyja karakteres jellemével irányítása alá veszi fiát ugyanúgy, ahogy egykoron édesapját, id. Madách Imrét is.
Majtényi Anna sarka az állandó tárlatban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A színpadi játék mindezen korszakokat végigköveti, kibontakoztatva Erzsébet gyötrődéseit, Anna megingathatatlan erélyességével egyetemben. Életük, utóéletük és sorsuk örökre összefonódott.
A két asszony kiélezett viszonya jól tükröződik az alsósztregovai Madách-kastély állandó tárlatában is. Az egyik teremben az anyóst sötét s komor tónusú tárgyak, vallásos rekvizitumok jelenítik meg. A szoba túlsó, ablak felőli oldalán a könnyedebb hangulatú fehér színek jelképezik a felesség életét.
Fráter Erzsébet a szoba túlsó oldalán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A monodráma valóságos eseményeken alapul. Fennmaradt dokumentumokra, levelekre építkezik. T. Pataki László több évtizeden át szenvedélyesen kutatta Madách familiáris hátterét. Főleg Madách e két nőhöz fűződő viszonyát vizsgálta. Kutatásai bizonyították, hogy a köztudatban Fráter Erzsébetről hiteltelen kép maradt. Véleménye szerint a feleség nem volt feslett, erkölcstelen, mint ahogy az anyós sokszor leírta. Munkájával igyekezett rehabilitálni Fráter Erzsébetet.
A Zenthe Ferenc Színház 2014-ben a budapesti Madách Színházban mutatta be elsőként a színpadi játékot. A Madách-bicentenárium alkalmából a teátrum újra műsorra tűzte a darabot.
A színpadi mű egyedi, hiszen anyós és meny ellentétére alapuló mű ez idáig nem született a magyar drámairodalomban.
Az alsósztregovai Madách-kastély Pince Színházában Majtényi Annát P. Kerner Edit, míg Fráter Erzsébetet Hege Veronika formálta meg.
Az alsósztregovai Madách-kastély oly sok gyötrelem helyszíne volt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
