Szeptember 29-én a szent főangyalokat ünnepli a katolikus egyház. A Szentírás tanúsága szerint Mihály (Mikaél – „Kicsoda olyan mint az Isten?”a védelmező, Gábor (Gábriél) az „Isten ereje” a hírvivő, és Rafael (Rafaél) „Isten orvossága”, a gyógyító.
„Mi angyalaidban és főangyalaidban is téged áldunk, a te nagyságodnak hódolunk, amikor teremtményeidet, a hozzád hűséges angyalokat tiszteljük. Bár őket is nagy tisztelet illeti, te végtelenül nagyobb vagy náluk, így mindennél fölségesebbnek vallunk téged, Krisztus, a mi Urunk által…” – szól a szentmise prefációja az angyalokról szóló ünnepen, mely egyértelműen kifejezi, hogy az angyalok tisztelete Isten dicsőségére szolgál.
Az angyalok hivatását, a szolgálatot idézi a Szent Főangyalok ünnepén elhangzó misekönyörgés is: „Istenünk, te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket”.
Az angyalvilág létezését számos ószövetségi és újszövetségi írás tanúsítja. Az angyalok története a teremtéssel kezdődött, Isten próbára tette őket: szabad akaratuk lehetővé tette számukra a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak büntetése az örök kárhozat.
Az angyal (angelosz, ógörög) Isten akaratának, végzéseinek, kegyelmének hírnöke és egyben büntetésének végrehajtója is. Az utolsó ítélet angyalai választják el egymástól a jókat és a gonoszokat, szüntelenül az Atya arcát nézik a mennyben (Mt 18,10), Isten nagy tetteinek közvetlen tanúi, és minden teremtmény előtt Isten dicséretét hirdetik.
Aquinói Szent Tamás szerint Isten nem hagyja őrizet és védelem nélkül gyermekeit, amikor e világba küldi őket, különösen azokat nem, akik Krisztuséi. Az őrangyalok megóvhatnak veszélyektől, jó sugallatokat adhatnak, figyelmeztetve a kísértésekre.
Az angyalok Krisztus segítői az üdvösség művében, bemutatják Istennek a szentek imáit, a Paradicsomba viszik az igazak lelkét. Élükön Mihály arkangyallal a kezdetek óta folytatják a sátán elleni küzdelmet. Tökéletességükben minden látható teremtményt felülmúlnak. Nincs testük, ugyanakkor személyes lények és halhatatlanok. A főangyal megjelölés az angyalok különleges csoportjára utal: Isten fontos üzenetének hírvivői – tanítják az egyházatyák.
A szentírásban a három, név szerint ismert főangyalnak rendkívüli küldetés jutott. Mihályt a mennybéli hadak nagy vezérének és győztes harcosának nevezi a liturgia. Gábor, mint legfelsőbb követ égi titkokat tár fel, Rafaelt arra kéri, hogy tartson távol az emberektől minden testi bajt – szerepel az olvasmányos imaóra himnuszában.
Míg Szent Gábor és Szent Rafael arkangyalok csak 1921-ben kerültek be a római naptárba, Szent Mihály főangyalt már az ókeresztény korban nagy tisztelet övezte. Az V. század elején Itáliában sok helyütt templomokat és kápolnákat szenteltek tiszteletére. A hagyomány szerint Mihály főangyal az V. század végén megjelent a dél-itáliai Gargano-hegyen, ahol a pásztorok üldözőbe vettek egy bikát, mely egy hegyi barlangba menekült előlük, hiába próbálták leteríteni, a nyilak lepattantak róla. Az esetet jelentették a város püspökének, aki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Ezt követően a püspöknek megjelent Mihály arkangyal, s közölte, hogy a bika barlangja az ő szent helye. Monte Sant’Angelóban híres szentélyt állítottak neki.
Az egyház Szent Mihályt hívja segítségül a gonosz elleni küzdelemben (Ef 6,11–17), ő a holtak bírája, a lelkek mérlegelője. Az utolsó ítélet ábrázolásain gyakran egyik kezében kivont karddal, a másikban kétkarú mérleggel jelenik meg. Mihály nemcsak a végítélet bírája, hanem a lelkek vezetője, a holtak túlvilági szószólója is. A keresztény hagyomány szerint ő vitte Máriát az égbe. Temetők, temetőkápolnák védnökének tekintették, innen ered a halottszállító eszközök „Szent Mihály lova” elnevezése.
Mihály arkangyal neve azt jelenti: ‚Kicsoda olyan, mint Isten?”– szerepel Jacopo da Voragine (1228–1298) Legenda Aurea című írásában. „S valahányszor valami csodás erőt kívánó dolog történik, Mihály küldetik el, hogy a cselekedetből és a névből is értésünkre adassék: senki nem tudja megtenni, amire egyedül Isten képes.” Dániel tanúsága szerint ő serken föl majd az Antikrisztus napjaiban, és ő védelmezi, oltalmazza a kiválasztottakat (Dán 12,1). Ő harcolt a sárkánnyal és angyalaival, s az égből levetve nagy győzelmet aratott rajtuk; ő veszi át a holtak lelkét, és az örvendezés paradicsomába vezeti őket. Az Úr az Egyház fejedelmének állította. Ő sújtotta csapásokkal az egyiptomiakat, választotta szét a Vörös-tengert, ő vezette a népet a pusztában, és ő vezette be őket az Ígéret Földjére. A szent angyalok seregében ő Krisztus zászlótartója; az Úr parancsára majd ő öli meg az Olajfák hegyén az Antikrisztust; Mihály arkangyal szavára támadnak fel a halottak, s ő mutatja meg az ítélet napján a keresztet, a szögeket, a lándzsát és a töviskoronát” – olvasható a Legenda Aurea – Arany Legenda című gyűjteményben.
Szent Gábor főangyal, a Szentírás szavai szerint, az Úr előtt álló hét főangyal egyike (Tób 12,15; Lk 1,19), akik az emberiséget irányítják. Isten világosságát terjesztik a történelem szentélyében. A Szentlélek hét ajándékát vagy a hét szentséget jelképezik. Gábriel a kiválasztottaknak vitte hírül Isten terveit. Az Ószövetségben Dánielnek megjelent a fogság idején, s megmutatta az üdvtörténet fejlődését, a nagy birodalmak harcait és pusztulását, Izrael szabadulását és a Messiás eljövendő országát.
Az Újszövetségben Gábriel főangyal adta hírül a Megváltó születését, Zakariásnak megjelenve a jeruzsálemi templomban Keresztelő Szent János születését és a megváltás elérkeztét hirdeti (Lk 1,11–20). Názáretben Máriát látogatván és köszöntve a megtestesülés örömhírét hozta (Lk 1, 26-45). Ünnepe a II. Vatikáni Zsinatig március 24-én volt.
Szent Rafael Tóbiás könyvében szerepel, mint Tóbiás hűséges kísérője és Tobit gyógyítója. Rafael főangyal egyike a hét angyalnak, aki mindig kész arra, hogy az Úr színe elé lépjen. Rafael nehéz helyzetekben segít, gyógyít, ártalmatlanná teszi a démont. A zsidó irodalomban mint angyalfejedelem vagy trónálló angyal jelenik meg. A keresztény hagyomány a főangyalok közé sorolja, és az úton levők védelmezőjének tartja. Korábban október 24-én volt az ünnepnapja.
Mihály és Gábor arkangyal képe megjelenik a Szent Koronán is. A történelmi Magyarország területén sok helyütt a község megjelölésében is szerepel Mihály arkangyal neve: például Szentmihályfa a Csallóközben, vagy a Kassa megyei Nagymihály, mely Zemplén megye szlovákiai részének központja.
A három arkangyal tisztelete ismeretes a római katolikus egyházban, a zsidó vallásban, a keleti katolikus egyházakban, az ortodox kereszténységben, az antikhalkédómi egyházakban és az ezoterikus kereszténységben egyaránt.
„Istenünk, te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.”
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)