Szövetség eredménye kapcsán elsősorban a párt politikáját és a kampányt kell értékelni és ezzel kapcsolatban kell önkritikát gyakorolni.
Az eredményre ugyanakkor hatással voltak a közvélemény-kutatások és az azokat túlértékelő sajtótermékek, nevezetesen, hogy a Szövetséget jellemzően 3% körül mérték, és eszerint szerepeltették hírműsorokban, és eszerint méltatták a pártot és lehetőségeit.
Hogy ennek a hatása mekkora lehetett, nem tudom, de a környezetemből érkező visszajelzések alapján valószínűleg jelentős számú szavazót tántorítottak el a rossz mérések.
Érdemes ezért megfontolni, hogy a jövőben legalább a szlovákiai magyar sajtóban elterjedjen egy olyan gyakorlat, amely a közvélemény-kutatások közlésekor kiemeli, hogy a felmérés a magyarokra nem reprezentatív, ha az nem teljesít egy szakmai standardot a magyar minta méretét és összetételét illetően.
Ezt a standardot nyilván egy szakmai szervezetnek kell kialakítania és ellenőriznie.
Választások előtt utánanéztem a közvélemény-kutatások működésének, és egy kisebb fórumon megosztottam a tapasztalataimat, miszerint jelentősen alulmérik a Szövetséget. Ezt tisztázom le a következő néhány bekezdésben.
Az alulméréshez szerintem három faktor járult hozzá: a megkérdezettek kiválasztásának torz eloszlása, a megkérdezettek száma, és valószínűleg a megkérdezés módja / nyelve. Azt a lehetőséget most nem taglalom, hogy szándékosan vagy pénzért manipulálnák az eredményt, abból indultam ki, hogy alapvetően a jó szándék vezérli a kutatókat. Probléma ugyanakkor, hogy a szlovákiai közvélemény-kutatásokról gyakorlatilag semmilyen szakmai párbeszéd nem folyik, gyakorlatilag nincs társadalom-tudományi publikáció a témában, a kutatások módszertanáról pedig jellemzően annyira kevés adatot közölnek (azt is roppant slendriánul), ami már önmagában megkérdőjelezi a kutatóintézetek hitelességét és komolyságát.
A közvélemény-kutatások szűk keresztmetszete a megkérdezettek kiválasztása, nem olyan könnyű véletlenszerűen kiválasztani embereket. Hogy a minta tükrözze a teljes populáció eloszlásait, többféle paraméter szerint illesztik az eloszlást, tehát a minta nemzetiségi / korbeli / régióbeli stb. eloszlásai követik a teljes populáció eloszlásait. A gond csak az, hogy amíg ez a teljes populációra igaz, addig a kereszteloszlásokra már nem, legalábbis ennek nyomát sehol sem találtam.
Tehát a magyar részminta belső eloszlásai nem követik a magyar populációeloszlást, hanem a szlovákot követik, vagy egyszerűen nincsenek illesztve.
Ha nincs illesztés, akkor a telefonos lekérdezés esetében a gazdagabb és vállalkozói réteg, a városi és fővárosi populáció lesz felülreprezentálva. Ezt nehéz kikövetni.
Ha viszont a szlovák populáció alapján vannak igazítva a kereszteloszlások, két, szerintem fontos eloszlást nézve elég nagy a torzulás, ami eredményezheti az alulmérést.
Nevezetesen: A szlovákiai magyar korfa lefelé szűkül (1. ábra), a fiatalok relatíve kevesebben vannak, az idősebbek pedig többen. Nyáron a Focus közzétette a pártok korosztály szerinti támogatottságát, ami alapján kitűnik, hogy az idősek körében bőven kétszeres a Szövetség támogatottsága, mint a fiatalok körében, és habár ott sem látszik, hogy más mutatók alapján a magyar minta reprezentatív lenne, az arányok nagyjából reálisak lehetnek. De mégis, mennyivel?
Miután túlléptem a korfa miatti szomorúságomon, egyszerűen súlyozva kiszámoltam a három korosztályra vonatkozva:
– Ha a szlovák eloszlás szerint súlyozzuk a magyar részeredményeket, akkor az eredmény 4.22%
– Ha a magyar eloszlást vesszük figyelembe, akkor 4.39%
(Érdekes, hogy habár a Focus által közzétett szegmens-méréseket használtam fel a számoláshoz, a fenti 4.22% körüli érték messze nem köszön vissza az egyedi mérések eredményei közt)
Érdemes arra is kitérni, hogy hány megkérdezett volt rossz kupacban. Ha a részvétel alapján számolunk mondjuk 60 szavazó magyar válasszal (80*részvétel), akkor azt látjuk, hogy nagyjából három ember lett rossz kupacban. Ha hozzávesszük, hogy egy megkérdezett nagyjából 0.12%-ot nyom (ismét a részvétel miatt ennyit), az azt jelenti, hogy itt másfél ember mondana mást, mint a felméréseken van.
A korfa pedig a kisebb különbség. Az AKO nem, de a Focus normalizál településméretre is. Mivel nem teszik közzé, hány csoportot különböztetnek meg, sorba rendeztem a településeket, és négy nagyjából egyforma bugyrot alkottam a teljes populáció szerint. A különbség a nagyvárosok kapcsán igazán számottevő (2. ábra).
Amíg a szlovákiai lakosság 22%-a él 50 ezres és nagyobb városokban, addig ez a magyarok 2.6%-a. A 10 és 50 ezer közti közepes városokban is még van különbség, 23.5% kontra 20,3%, míg igazán a 2000 lakos alatti falvaknál vannak jóval többen reprezentálva a magyarok. 60 pártot választóra kiszámolva ez több mint 12 válaszadó a részmintában, akik túl vannak reprezentálva, minden ötödik válaszadó! Mivel arra vonatkozó, aktuális mérés nincs, hogy a településméret függvényében hogy szavaznának az emberek, csak tippelni lehet, hogy ez a torzulás milyen eredményt okoz a végleges számokban. Ha például 5 ember az eredeti minta szerint nem a Szövetséget jelölte volna meg, de helyettük, a kisebb településről származó megkérdezett már igen, az 0.6% eltérés! Ez nagyon sok!
Itt kell szólni arról, hogy a megkérdezettek, minden igyekezet ellenére, nem lesznek kapásból reprezentatív eloszlásúak.
Külföldi publikációk szerint a telefonos megkérdezésre 6-10% hajlandó válaszolni. A problémát lehet azzal orvosolni, hogy addig kérdezik az embereket, amíg nem gyűjtenek elég sok jó válaszadót (valószínűleg a Focus így dolgozik), vagy általánosabb és egyszerűbb az a gyakorlat, hogy egyszerűen súlyoznak (pl. az AKO, de bizonyos mértékig mindenki). Nincs a súlyozással amúgy semmi baj, mindaddig, amíg a torz eloszlás miatt egy vélemény nem nagyítódik fel rendkívüli módon. Például, ha sikerül találni két nagyvárosi magyar válaszadót, a véleményüket pedig nem 2-ként, hanem 12-ként számolják.
Tömören összefoglalva azt lehet mondani, hogy a fiatal nagyvárosi magyarok felül vannak reprezentálva a mérésekben, de én sem gondoltam, hogy ennyire.
Ez a diagnózis nemcsak a Szövetség alulmértségét magyarázza meg, de azt is, hogy a Híd miért volt felülmérve, és azt is, hogy a súlyozás miatt miért nagyítódott fel például a Fórum.
Ahol pedig korábban jellemzően a Hidat mérték felül, most már nemcsak őket, hanem a szlovák nagyvárosi buborék fiatal és középfiatal Hlas-os, PS-es és OLaNO-s magyar tévelygőit, ami már kevésbé látszódik a térképen, mert beleolvad a szlovák halmazba.
Kisebb alulmérést okozhat a magyar minta mérete is. A Napunk tavaly nyáron írt egy felületes cikket a közvélemény-kutatásokról, ahol leginkább a minta méretére tértek ki, bizonyítván, hogy nem mérik alul a Szövetséget az ügynökségek, de ahogy bemutattam, a kutya máshol sokkal mélyebbre van elásva.
Ugyanakkor a már említett módszertani titkok közül legalább a minta méretére fény derül. A Focus 80, az AKO 96 magyar megkérdezettel számol, ugyanakkor nem derül ki, végül mekkorára súlyozzák őket. A 96-os szám gyanús, mert a szakirodalom a kisebbségek vagy a nehezebben mérhető alminták jó mérését túlmintavételezéssel, majd visszanormalizálással javasolja megoldani, vagyis például 20%-kal több magyart kérdeznek meg (80-hoz mérve az pont 96), mint amennyit kéne, de a véleményüket visszasúlyozzák (80-ra).
Hogy így van-e, csupán feltételezés a részemről. A Focus 80-as magyar mintája konkrétabbnak tűnik, de lehetséges, hogy ez is már a súlyozott érték. Viszont elég-e, sőt nem túl sok a 80 megkérdezett az 1000 főből, miközben a magyarok aránya 7.75% Szlovákiában? Nos, nem. Először is ott a korfa: ha a szavazókorú populációt nézzük, a magyarok aránya már 8.18%. Továbbá van egy lényeges metodológiai probléma, éspedig hogy a kérdezőbiztosok azt kérdezik, milyen nemzetiségű, és nem azt, hogy minek vallotta magát legutóbb a népszámláláskor.
Márpedig a népszámlálás a lakosok több mint 5%-ról nem tud nemzetiségi adatot felmutatni, ilyen opció viszont nincs a telefonos közvélemény-kutatáskor. Ha az ismeretlen nemzetiségűeket település-bontásban felszorozzuk a településen egyébként mért nemzetiségi arányokkal, akkor mintegy 20 000 ember van, akiről elképzelhető, hogy kérdezéskor magyarnak mondaná magát. Ez 5% további rezerva.
Érdemes végül pár szót ejteni a kérdezés nyelvéről. A Napunk cikke kitér arra, hogy telefonos kutatás esetén Szlovákiában az a gyakorlat, hogy ha a kérdezett nem beszél szlovákul, átkapcsolják egy magyarul beszélő operátorhoz. A külföldi szakmai publikációk (például amerikai latinók kapcsán) viszont kifejezetten kétnyelvű kérdezőbiztost javasolnak kétnyelvű környezetbe. Abból kiindulva, hogy 10-ből 9 ember kapásból lecsapja a telefont, ha meghallja, miről van szó, nem tűnik valószínűtlen forgatókönyvek, hogy az okok közt a nyelv is szerepet játsszon.
A szerző nem társadalomkutató.
(Stubendek Attila/Facebook/Felvidék.ma)
